A leendő külügyminiszter hivatalossá válásával a legfontosabb kormánypozíció is eldőlt, ezzel a legtöbb meghatározó poszt már gazdára talált Donald Trump kabinetjében, igaz, többen is kemény szenátusi meghallgatásra számíthatnak. Habár Trump azt ígérte, hogy lecsapolja a washingtoni mocsarat, sok pozícióba bennfenteseket, illetve milliárdosokat rakott, és a korábbi elnököknél több, három tábornok is lesz a kabinetben.

A külügyeket egy diplomáciában nem, csak nemzetközi üzleti szerződések megkötésében jártas üzletember kapta, és a védelmi tárcát sem civil vezeti majd.  Legtöbbször régi szövetségeseit, vagy az elejétől mellette kitartó politikusokat emelte ki, de bőven vannak olyanok is, akik Trump egykori ellenzői közül katapultáltak kormánypozícióba.

Ők lesznek azok, akik egy-egy területen a leginkább befolyásolhatják majd Donald Trumpot, akiről az üzleti életben az terjedt, hogy mindenki azért versengett, hogy utolsóként ő juthasson be a milliárdoshoz, akire állítólag mindig az utolsó vélemény gyakorolta a legnagyobb hatást egy döntés előtt. Ismerje meg Trump kormányát!

Az Exxon vezére viszi a külügyeket

Külügyminiszter: A legfontosabb kabinetposztot, a külügyminiszterét egyáltalán nem egy dörzsölt diplomatának adta Trump, hanem Rex Tillersonnak, az Exxon Mobil olajtársaság 63 éves elnök-vezérigazgatóját választotta ki. A Borisz Jelcin elnöksége alatt az Exxon Mobil oroszországi részlegét vezető Tillerson kifejezetten szorosan kötődik Oroszországhoz, amivel Trump már a kampányban jelezte, hogy új lapot nyitna. Tillerson több komoly szerződést kötött Oroszországgal kitermelésre, 2011-ben stratégiai megállapodást kötött az orosz állami Rosznyefttyel a Kara-tenger sarkvidéki olajmezőinek és a Fekete-tengeren lévő mezők kitermelésére. Még jóval az Ukrajna elleni háború és az Oroszország elleni szankciók előtt, 2012-ben a Barátság Érdemrendet is megkapta Vlagyimir Putyintól. „Kitartó, széleskörű tapasztalata van és átlátja a geopolitikát, ezért kiváló választás külügyminiszternek" – írta közleményében Trump, aki korábban nagy előnyének nevezte, hogy jártas nemzetközi szerződések megkötésében. A Wall Street Journal viszont azt írta, hogy ellentmondásos, hogy az amerikai munkahelyek védelmét hirdető Trump egy olyan embert nevezett ki, aki a tőke szabad mozgásában érdekelt.

Tillerson eddigi nyilvános megszólalásaiban a Moszkva ellen bevezetett szankciók ellen beszélt - ezeket novemberben hosszabbította meg Barack Obama és európai vezetők -, amik megakasztották az Exxon Mobil több fontos projektjét is Oroszországban. Tillerson kiválasztása annyiból is kockázatos döntés Trumptól, hogy az elmúlt napokban több republikánus és demokrata törvényhozó is jelezte, hogy kemény meghallgatásra számíthat majd a szenátusban. Többek között John McCain szenátor, a külügyi bizottság elnöke és Marco Rubio floridai szenátor is jelezte, hogy Tillerson Putyinhoz fűződő kapcsolatai aggodalomra adnak okot. Tillerson neve csak az elmúlt néhány hétben került elő, korábban a végül poszt nélkül maradt Rudy Giuliani volt New York-i polgármester, Mitt Romney 2012-es elnökjelölt, Trump élénk kritikusa és David Petraeus volt tábornok merült fel lehetséges külügyminiszterként. Állítólag az idősebb Bush külügyminisztere, James A. Baker és Robert Gates volt védelmi miniszter is Tillersont ajánlotta, de Trump csapatából is többen kardoskodtak mellette.

Védelmi miniszter: Trump azt is bejelentette, hogy James N. Mattis nyugalmazott tábornok, becenevén a Veszett Kutya lesz a védelmi minisztere. Mattis generációjának egyik legbefolyásosabb tisztje volt, tábornokként egyszerre volt egy mély stratégiai gondolkodó és az igazi agresszív, kemény amerikai katona megtestesítője, harcolt az Öböl-háborúban, ő irányította az iraki Fallúdzsa ostromát, az utolsó években pedig a Középső Parancsnokság (CENTCOM) élén állt. Obama külpolitikáját többször is keményen bírálta, szerinte erősíteni kell az USA közel-keleti befolyását, a térségben pedig Iránt tartja a legnagyobb veszélynek, így az atommegállapodás sorsa kérdéses lehet. Az amerikai tengerészgyalogság legendás, de sajátos stílusú volt tábornokának hivatalos kinevezéséhez egyébként a republikánus kongresszusi többségre, és törvénymódosításra is szükség lesz, ugyanis Mattis csak négy éve, 2013-ban szerelt le.

Belbiztonsági miniszter: Trump John Kelly visszavonult tábornokot választotta belbiztonsági miniszterének. A tengerészgyalogságtól leszerelt Kelly korábban a Déli Főparancsnokságot vezette, és elsősorban Dél-Amerikában és a karibi térségben végrehajtott amerikai akciókért felelt. Ezen belül ő felelt a guantánamói fogolytáborért is, és egy korábbi interjújában arról beszélt, nincs ott egyetlen ártatlan ember sem.

A Wall Streetről érkezett pénzügyi guru

Pénzügyminiszter: Ahogy azt várni lehetett, a pénzügyminiszter Steve Mnuchin (ejtsd Menucsin), a Trump-kampány pénzügyi vezetője lett. Noha meglepetést nem okozott, kinevezése annyiban mégis érdekes, hogy egy személyben megtestesít mindent, amivel Trump kampánya szembement, és amire a rá szavazó kiábrándult munkás és középosztálybeli vidéki szavazók nagyon haragszanak. Mnuchin ugyanis New York egyik legbefolyásosabb bankárcsaládjába született, és 17 évet dolgozott a Goldman Sachs banknál. Aztán elindította a saját befektetési alapját, majd később a lecsúszott jelzálogbankok felvásárlását hollywoodi filmek finanszírozására cserélte, és befutott producerként olyan filmeken dolgozott, mint az X-Men-sorozat vagy az Avatar. Mnuchin eddig kevéssé foglalkozott a politikával, és főként a színfalak mögött maradt Trump kampánya alatt. A 3-4 százalékos éves növekedést elérhető célnak nevezte, és a Ronald Reagan óta látott legnagyobb adóreformot is belengette. Elemzők emellett a bankrendszer szabályozásának enyhítésére számítanak tőle.

Kereskedelmi miniszter: a tárca élére került Wilbur Ross, egy másik milliárdos 15 évvel fiatalabb feleséggel, aki a Rotschild banknál gazdagodott meg. A 79 éves milliárdos arról ismert, hogy nehézségekkel küzdő szektorok csődbe jutott vállalatait vásárolta fel, majd pedig szervezte újra, elsősorban az acéliparban, a textiliparban és a szénbányászatban. A Trump által is keményen támadott szabadkereskedelmi egyezmények hangos kritikusaként a kampány alatt Ross többször is megjelent üzleti műsorokban, és magyarázta Trump bizonyítványát. Egyébként régről ismerik egymást, még az 1990-es években segített neki meggyőzni a befektetőket, amikor Trump Taj Mahal kaszinója bedőlt. Rossra várhatnak azért kérdések a szenátusi meghallgatásán, miután sokan a 2006-os Sago bányai katasztrófáról ismerik a nevét. Tizenkét bányász halt meg Nyugat-Virginiában, miután volt egy robbanás egy bányában nem sokkal azután, hogy Ross cége bevásárolta magát.

Több botrány is kötődik Sessions nevéhez

Igazságügyi miniszter: a legnagyobb vita talán Jeff Sessions szenátor igazságügyi miniszteri meghallgatásán lehet majd a szenátusi bizottságban, több ügyben is kemény kérdésekkel bombázhatják a demokraták. A korábban Alabama állam legfőbb ügyészeként dolgozó Sessions az első szenátor volt, aki kiállt Trump mellett. A szenátus egyik legjobboldalibb tagjának tartott politikus nevéhez több botrány is köthető, és egyszer már fennakadt emiatt a szenátuson: 1986-ban még Ronald Reagan jelölte szövetségi bírának, azonban elutasították, miután kiderült, többször is rasszista kijelentéseket tett, és a Ku Klux Klánnal viccelődött. Sessions egyébként régóta kampányol a bevándorlás szigorúbb szabályozása mellett, és nagy hatással volt Trump bevándorlási, terrorelhárítási és kereskedelmi elképzeléseire. 2015-ben 25 oldalas jelentést is írt a témában „Bevándorlási kézikönyv az új republikánus többségnek” címmel. Sessions ellenzi, hogy a papírokkal nem rendelkező bevándorlók állampolgárságot kapjanak, és a mexikói határra tervezett falat is támogatja.

Egészségügyi miniszter: egy másik meghatározó tárcát Tom Price, a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke, ortopéd sebészorvos kapott. Egészségügyi miniszterként neki lehet majd az egyik legtöbb beleszólása abba, hogy mi lesz Obama egészségügyi reformjának a sorsa. Nagy meglepetést nem jelent, hogy Price még a republikánusok között is különösen hangos kritikusa volt az Obamacare-nek a kezdetek óta. Trump a kampányban azt ígérte, hogy visszavonja az Obamacare-t, de megválasztása óta már arról is beszélt, hogy egyes elemeket mégis megtarthat, de Price kinevezése is jelzi, hogy drasztikus változtatásokra készül. Price egyébként adókedvezmények biztosításával alakítaná át az egészségügyi rendszert. A magát a Tea Partyhoz soroló politikus ellenzi az abortuszt és a melegházasságot is, éppen ezért kiválasztása számos kritikát kiváltott.

Lakásügyi- és városfejlesztési miniszter: az egyik legjelentéktelenebb minisztériumot kapta Ben Carson visszavonult idegsebész. A lakásügyi- és városfejlesztési miniszterhez tartozó terület ugyanis pont az, amit a republikánusok többsége az egyes államok hatáskörébe utalna. Viszont az is igaz, hogy Trumpnak már az apja, és ő maga is városfejlesztésben utazott, ezért ez a terület is kiemeltebb figyelmet kaphat kormányzati szinten. Carson idegsebészként először választott szét sikeresen a fejüknél összenőtt sziámi ikreket, viszont a republikánusok egyik, a mélyen vallásos vonalon induló elnökjelölt-aspiránsa volt. Korábban többek között kétségbe vonta az evolúciót, szerinte a piramisokat József (Jákob fia) építtette, és a funkciójuk a gabonatárolás volt, Obama egészségügyi reformja a rabszolgaság egy formája, mert kötelezővé teszi az egészségbiztosítást. Több idézet tőle itt.

Trump kritikusaiból is kinőttek miniszterek

ENSZ-nagykövet: nem a 2012-es republikánus elnökjelölt Mitt Romney volt az egyetlen, aki Trump korábbi kritikusaként merült fel fontos pozícióra. A kampányban eredetileg Marco Rubio jelöltségét támogató, majd pedig Ted Cruz mögé álló Nikki Haley dél-karolinai kormányzó gyorsan elfogadta Trump felkérését az ENSZ-nagyköveti posztra, aki külpolitikai téren a külügyminiszter után az ország másik fontos arca. Mindezt úgy, hogy Haley a kampányban többek között azt mondta Trumpról, hogy „megtestesít mindent, amit egy kormányzó nem akar látni egy elnökben." Haley kiválasztását egyébként érték szakmai bírálatok, mivel nem lehet azt mondani, hogy túl nagy külpolitikai tapasztalatai lennének.

Oktatási miniszter: az idáig az American Federation for Childrent vezető milliárdos Betsy DeVos szervezete leginkább arról ismert, hogy a charter school nevű rendszer, lényegében egy közpénzből finanszírozott magániskolaforma leghangosabb támogatója. Férje, Dick DeVos apja alapította az Amwayt, és a családé egyébként az Orlando Magic NBA-csapat is. DeVosról sem lehet azt mondani, hogy mindig is Trump meggyőződéses támogatója lett volna, eredetileg Carly Fiorina és Jeb Bush kampányának utalt pénzeket az előválasztás alatt, majd pedig Marco Rubio mellett állt ki. A Trumppal finoman szólva sem jó viszonyt ápoló Bush dicsérte DeVos kiválasztását, szerinte régóta azért küzd, hogy a szülők a gyereküknek leginkább kedvező iskolaformát választhassák ki. Viszont több országos szervezet, például a tanárok szövetsége ellenezte a kinevezését, mivel szerintük DeVos szembement a hagyományos közoktatási rendszerrel.

Közlekedési miniszter: a posztra kiválasztott Elaine Chaóról a legkevésbé sem lehet azt mondani, hogy ne lenne régi motoros, hiszen már George H. W. Bush alatt is helyettes közlekedési miniszter volt, majd pedig az első ázsiai-amerikai nő lett, aki miniszteri posztot kapott George W. Bush kabinetjében. Ráadásul munkaügyi miniszterként ő volt az egyetlen, aki Bush mindkét ciklusa alatt megtartotta pozícióját. A 62 éves Chao volt a Békehadtest igazgatója is, nem mellesleg pedig Mitch McConnellnek, a republikánusok szenátusi vezetőjének a felesége. Chao már a kampányban is adott tanácsokat Trumpnak a csendes-óceáni térséget érintő ügyekben, és kulcsfontosságú szerepe lehet a leendő elnök infrastrukturális ígéreteinek, az utak, hidak, repterek felújításának megvalósításában.

Váltás a CIA élén

CIA-igazgató: az új vezető az először a Tea Party-hullámban 2010-ben kongresszusi képviselőnek választott Mike Pompeo lesz. Tagja volt az energiaügyi és kereskedelmi, valamint a hírszerzési bizottságban is. A CIA új igazgatója egyébként keményen ellenzi az abortuszt, kivéve ha az anya élete van veszélyben. Ellene szavazott a nők elleni erőszakról szóló törvénynek is, és elvetette a guantanamói fogolytábor bezárását, miután egy 2013-as látogatása során úgy ítélte meg, az éhségsztrájkoló rabok meghíztak. 2013-ban azért is éles kritikákat kapott, amiért azt mondta, azok a muszlim vallási vezetők, akik nem ítélik el kellőképpen az iszlamista terroristákat, maguk is felelősek a terrortámadásokért.

Megosztó főstratégával költözik a Fehér Házba

Az eddigiekkel ellentétben nem szükséges szenátusi jóváhagyás a következő fontos tisztségek esetében.

Kabinetfőnök: ez az egyik legfontosabb pozíció Washingtonban, lényegében ő az egész Fehér Házban dolgozó csapat vezetője. Trump Reince Priebus kiválasztásával egy hűséges támogatóját emelte maga mellé, de a republikánus pártelit felé is tett egy gesztust. Priebus 2011 óta volt a pártvezetésnek megfelelő RNC elnöke, a kampányban pedig végig, a botrányok közepette is próbált kvázi diplomataként egyensúlyozni a republikánus körök, támogatók és Trump között. Nagy szerepe volt a republikánus mozgósításban, és nagyon gyakorlatiasan tudott együttműködni a jóbarátjának tartott Paul Ryan házelnökkel, és Mitch McConnellel, a republikánusok szenátusi vezetőjével is.

Főstratéga: sokkal nagyobb felháborodást váltott ki, hogy Trump korábbi kampányfőnökét, Steve Bannont nevezte ki főstratégának. Bannon a Breitbart News nevű konzervatív, általa az új amerikai szélsőjobboldalt megtestesítő alt-righthoz sorolt hírportálnak a vezérigazgatója volt, rádióműsoraiban pedig a republikánus pártelit ostorozása mellett különböző összeesküvés-elméletekről is rendszeresen beszélgettek. Trump azzal a nem éppen meggyőző érveléssel rázta le magáról a Bannonról szóló kritikákat, hogy ha az alt-right prominense lenne, akkor nem választotta volna ki. A lényegében az elnök árnyék-kabinetfőnökeként a Fehér Házba költöző Bannonról itt olvashat bővebben>>>

Nemzetbiztonsági főtanácsadó: Trump a nagyon fontos posztot Michael Flynn nyugalmazott altábornagynak ajánlotta fel. Az 57 éves Flynn-nek komoly helyszíni tapasztalata van Afganisztánból és Irakból is, azonban politikai körökben megosztó személyiség. Megkapta a Pentagon alá tartozó rivális katonai hírszerzés, a DIA vezetését Barack Obama alatt, viszont egy évvel a megbízatásának lejárta előtt, 2014-ben leváltották. Az Obama-irányvonalat korábban is bíráló Flynn aztán regisztrált demokrataként a volt katonatársainál sokkal aktívabban – és bírálatokat is kiváltva – folyt bele a kampányba, a nyári republikánus jelöltállító gyűlésen például heves beszédben ítélte el Hillary Clinton demokrata jelölt emailbotrányát. Az Oroszországgal szorosabb kapcsolatokat szorgalmazó Flynn szerint sokkal keményebben kellene fellépni az Iszlám Állam terrorszervezet ellen, és azt is mondta, hogy mindenképpen vissza kellene küldeni Törökországba a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülen hitszónokot, akit a júliusi meghiúsult puccskísérlet kitervelésével vádol Ankara.