Megszavazták Trumpot elnöknek az elektorok, mindkét oldalon voltak lázadók
További Fehér ház cikkek
- Joe Biden szerint Donald Trump olyan, mint egy hatéves gyerek
- Donald Trump szerint Washingtonból irányítják az ellene folytatott büntető hadjáratot
- Donald Trumpnak saját elvbarátai vittek be egy gyomrost, ami a győzelmébe is kerülhet
- Donald Trump olyan „alkut” ígért az abortuszról, amely mindenkinek tetszeni fog
- Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira
Az AP számításai szerint már néhány állammal a vége előtt biztossá vált, hogy Donald Trump megszerezte legalább 270 elektor támogatását, ezzel hivatalossá vált, hogy őt iktatják majd be január 20-án az Egyesült Államok 45. elnökének.
Trump győzelme előzetesen sem nagyon volt kérdés, az már inkább, hogy mennyi elektor ad majd le tiltakozó szavazatot egyik vagy másik jelölt ellen:
Az elmúlt évtizedekben csak egy-egy tiltakozó kiszavazás történt, úgyhogy a mostani elektori kollégium is történelmet írt.
Előzetesen csak egy republikánus elektor jelezte nyilvánosan, hogy lázadni fog Trump ellen. Végül rajta kívül egy másik texasi elektor is tüntetett, egyikük a libertariánus Ron Paulra, másikuk John Kasich ohiói kormányzóra adta szavazatát. Trump a New York Times szerint így végül 304 elektori szavazattal lesz elnök.
Ennél jóval több tiltakozás volt azonban Hillary Clinton elektorai között. Három washingtoni elektor inkább Colin Powell volt külügyminisztert, egyikük pedig a Keystone XL olajvezeték ellen demonstráló egyik sziú indiánt választotta. Az utolsóként szavazó Hawaiin egy elektor Bernie Sanders mögé állt, így öten álltak ki összesen Clinton mögül. Coloradóban, Maine-ben és Minnesotában is volt egy-egy Bernie Sandershez hű elektor, aki első körben megtagadta, hogy Clintonra szavazzon, végül azonban ketten megváltoztatták az álláspontjukat, a harmadikat pedig lecserélték egy másik elektorra.
Ez az egész szavazás azért volt, mert november 8-án az egyes államok megnyerésével valójában elektorokat szereztek a jelöltek (az elektori rendszer működéséről itt írtunk bővebben). Ez az összesen 538 ember viszont csak hétfőn döntött formálisan is Barack Obama utódjáról. Nem egy helyen, hanem párhuzamosan, általában mindenki saját államának helyi törvényhozásában gyűlt össze.
Az elnökséghez 270 elektorra volt szükség, Trump november 8-án papíron 306-ot szerzett, Hillary Clinton pedig 232 elektorral végzett. Az egyértelmű különbség ellenére a feszült kampány, a több fontos államban is szoros eredmény, és az országosan a demokrata jelöltre leadott több szavazat miatt a szokásosnál jóval nagyobb volt a felhajtás az elmúlt másfél hónapban az elektorok körül, és többen is megpróbáltak meggyőzni republikánus elektorokat, hogy ne szavazzanak Trumpra.
Nincs ugyanis az alkotmányba vésve, hogy az elektorok tényleg azt a jelöltet válasszák, aki megnyerte az államukat. Ennek ellenére 29 állam és a fővárosi körzet törvényben köti az elektorokat a győzteshez, habár a lázadás még ezekben az esetekben is csak mérsékelt pénzbüntetést vonna maga után papíron.
Azonban a demokrata elektorok próbálkozásai ellenére előzetesen sem volt szinte semmi esélye annak, hogy legalább 37 republikánus elektor megvonja támogatását Trumptól, és meglepetés szülessen. Ráadásul még abban az esetben is a republikánus többségű képviselőházra szállt volna a döntés joga, ha egyik jelölt sem éri el a 270 elektoros küszöböt.
Az elektori kollégium eredményét majd hivatalosan egyébként a kongresszus két házának január 6-i összevont ülésén jelentik be.