Miután több mint félmilliárd dolláros kampánykiadásai ellenére sem tudott áttörést elérni első megmérettetésén, Michael Bloomberg felfüggeszti elnökjelöltségért indított kampányát, és beáll a pártelit támogatását élvező riválisa, Joe Biden mögé. Nyilatkozatában azt írta,

Három hónappal ezelőtt azért szálltam be az elnökjelöltségért folyó versenybe, hogy legyőzzem Donald Trumpot, s ma ugyanezen okból hagyom abba. (...) Mindig abban hittem, hogy Donald Trump legyőzése a legesélyesebb jelölt egységes támogatásával kezdődik.

A több amerikai lap által megszellőztetett döntés logikus lépés a világ egyik leggazdagabb embere részéről. Bloomberg stábja ugyanis abban reménykedett, hogy ha a jelölt kihagyja a négy, februári előválasztást, de közben irtózatos mennyiségű hirdetéssel dolgozza meg a március 3-i „szuperkedden“ szavazó, és az előválasztáson összesen megszerezhető delegáltak egyharmadát adó 14 államot, akkor olyan áttörést érhet el, mellyel kigolyózza a demokrata párt többi mérsékeltnek számító jelöltjét, és egyedül marad talpon a szélsőbaloldali Bernie Sanders-szel szemben.

Azonban Bloomberg egyetlen államot sem tudott megnyerni (csak Amerikai Szamoán szerezte meg az első helyet, ami ugye nem állam), és összesen hat delegáltat tudott megszerezni, miközben a jelöltséghez legalább 1991-re lenne szükség. 

De nem csak a visszalépés, hanem maga az elnökjelölti kaland is abszolút érthető vállalkozás volt Bloomberg részéről. Hiszen New York-i polgármestersége óta számtalanszor fontolgatta már a megmérettetést, és 78 évesen valószínűleg a mostani előválasztás volt az utolsó esélye arra, hogy megpályázza a világ talán legnagyobb presztízzsel és hatalommal járó politikai csúcspozícióját.

50 milliárd dollárt meghaladó magánvagyona miatt küldő támogatóktól függetlenül, a költségeket nem tekintve szórhatta a pénzt kampányára. Tavaly ősz óta ezrével vett fel kampányalkalmazottakat, hirdetéseivel elárasztotta az amerikai tévécsatornákat, befolyásos influencereket fizetett meg, hogy róla szóló mémekkel forgassák a nevét az interneten. Kampányában eleinte kizárólag Trumpot vette célba (az elnök nem is maradt adós a rá jellemző primitív riposztokkal), és úgy tűnt, hogy stratégiája is beválik: februárra ismertségét és népszerűségét is sikerült két számjegyűre feltornásznia.

Azonban ekkorra a dömpingen alapuló kampány korlátai is megmutatkoztak:

• a mértéktelen költés negatív médiavisszhangot váltott ki,
• releváns jelöltté válva Bloomberg egy sor zűrös, sőt, vállalhatatlan múltbeli ügye (politikai és magánjellegű egyaránt) került újra elő,
• a nevadai és dél-karolinai tévévitákon pedig megmutatkozott, milyen gyenge debattőr, ami újabb negatív publicitást hozott számára

A demokrata párt mérsékelt mezőnye sem Bloomberg szája íze szerint alakult. Joe Biden első három előválasztáson mutatott gyenge szereplései után Dél-Karolinában nagyon magabiztos győzelemmel szerzte vissza a pártelit bizalmát. Közvetlenül a Szuperkedd előtt két mérsékelt jelölt, Pete Buttigieg, majd Amy Klobuchar is Biden javára lépett vissza. Azzal, hogy Bloomberg is beállt Biden mögé, a demokrata pártelitnek sikerült lényegében egy hét alatt felszámolnia a mérsékeltnek nevezett pólus megosztottságát, és most már egyetlen jelölt áll Bernie Sanders-szel szemben. A párt balszélén azonban Sanders mellett továbbra is tartja magát a Szuperkedden szintén csalódást keltő szerepléssel előrukkoló Elizabeth Warren, akire szintén erőteljes nyomás nehezedik, hogy lépjen vissza barátja és szenátusi frakciótársa, Bernie Sanders javára.