Donald Trump el volt ragadtatva a Capitolium ostroma láttám – mondta Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor egy rádióműsorban fehér házi tanácsadókra hivatkozva. A szenátor elmondása szerint 

Ez magyarázattal szolgálhat arra: az elnök miért halogatta órákig, hogy felszólítsa híveit a zavargás beszüntetésére és arra, hogy menjenek haza.

Fogalmam sincs, mi járt a fejében, mit akart pontosan, mit történjen, miután (a zavargók – a szerk.) már bent voltak a Capitoliumban, de bizonyosan káoszt

– állapította meg a szenátor, aki elsők között jelezte támogatását az elnök ellen indítandó alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) mellett. 

Hogy Donald Trump valóban úgy gondolta, hogy a zűrzavarral meg tudja akadályozni Joe Biden demokrata megválasztott elnök győzelmének kongresszusi hitelesítését, azt csak ő tudja.

Számos jel utal arra, hogy a Capitolium ostroma nem hirtelen felindulásból történt. Az amerikai elnök még december 19-én arról tweetelt, hogy „nagy, vad tüntetés lesz január 6-án a fővárosban”. Hívei ezen felbátorodva szervezkedésbe is kezdtek egyebek mellett a Parler közösségi appon, amely a zavargások után gyakorlatilag eltűnt az internetről.

Szemléletes az is, hogy az egész Trump család egyfajta műveleti központból figyelte a washingtoni gyűlésre érkező tömeget, amiről ifjabb Donald Trump videót is készített. Jómaga és kedvese, Kimberly Guilfoyle is arra bátorította az elnök támogatóit, hogy harcoljanak.

Bennfentes meló?

Kongresszusi politikusok és több, hivatalban lévő és volt biztonsági képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a kongresszusi rendőrség és más biztonsági szervek nem mérték fel megfelelően a Trump támogatóiból álló tömeg jelentette fenyegetést. A kongresszusi rendőrségen és az általuk felállított derékmagasságú kordonokon úgy haladtak át a zavargók, mint forró kés a vajon, a rendfenntartók egy része több videó tanúsága szerint nem is szállt szembe a tömeggel, mi több, szabad utat engedett nekik.

Volt olyan is, hogy az épületbe behatolók együtt szelfiztek a rendőrökkel.

Demokrata képviselők emiatt azt pedzegetik, hogy a kongresszusi rendőrök összejátszottak a zavargókkal, illetve faji diszkriminációt emlegetnek, mondván: nem úgy tűnik, hogy a fehér tüntetőkkel úgy lépnek fel a rendőrök, mint mondjuk az afroamerikaiakkal vagy más kisebbségekkel szemben.

Az illetékes hatóságok egy körlevélben tájékoztatják a szövetségi, állami és helyi rendfenntartókat, hogy kiértékelésük szerint mire lehet számítani az eseményeken, segítséget nyújtva az adott esemény biztosításának előkészületeiben. 

A Pentagon pedig a szerdai események előtt korlátozta a fővárosi Nemzeti Gárda lehetőségeit, egyebek közt megtiltva a lőfegyver használatát, a rohamfelszerelés alkalmazását, vagy hogy önvédelem célján kívül érintkezésbe lépjenek a tüntetőkkel, és megosszák felszerelésüket a helyi hatóságokkal. Az indok: a Nemzeti Gárdát nem kérték fel a tüntetés biztosítására vagy a tömeg oszlatására.

Miután tömegesen hatoltak be az amerikai törvényhozás épületébe, a kongresszusi rendőrség vezetője telefonon fordult a hadsereghez, hogy küldjenek erősítést a Nemzeti Gárda formájában. A kérést nem utasították el, de nem is teljesítették azonnal. A hadsereg ugyanis aggályosnak találta azt, hogy fegyveres erők hatoljanak be a Capitoliumba. Végül a Pentagon mozgósította a fővárosi gárdát, feloldva néhány korlátozást, de a lőfegyverek alkalmazását továbbra sem engedélyezte. Feladatuk pedig az volt, hogy biztosítsák az épületkomplexumot, melynek megtisztítását a kongresszusi rendőrségre, valamint a szövetségi és a helyi rendfenntartó erőkre hagyták.

A soha viszont nem látásra

Mások mellett Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke a szerdai események után indítványozta, hogy azonnal távolítsák el az elnököt a hatalomból. Erre az amerikai alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye nyújt lehetőséget, viszont Mike Pence alelnök közreműködésére volna szükség. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy Pence és a kabinet többsége írásban kijelenti, Trump nem alkalmas feladatának ellátására. Ezzel az alelnök venné át az elnöki tisztséget, és bár Trump megtámadhatja az intézkedést a kongresszusnál, annak huszonegy nap áll rendelkezésére, hogy döntsön az elnök fellebbezéséről. 

Az alelnök – aki látványosan szakított Trumppal – azonban nem mutatott hajlandóságot az alkotmánykiegészítés alkalmazására. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy Trump továbbra is élvezi a republikánus szavazók támogatását, és ha a párton belül megtámadják, elveszíthetik ezeket a szavazókat. Egy ilyen húzással azt is megkockáztatnák, hogy újabb zavargások törjenek ki. A kérdésben tehát egyelőre nincs egységes álláspont a republikánus politikusok körében. 

A demokraták azonban hajthatatlanok, és jövő héten már elindítják az alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) eljárását a képviselőházban az elnök leváltása céljából. Ha a vádemelés sikerrel is jár a demokrata többségű képviselőházban – ahol erre az egyszerű többség jóváhagyására van szükség –, a szenátusra jogkörébe tartozik az impeachment megtárgyalása és az ítélethozatal.  

Belső levelezések szerint a szenátus legkorábban is egy nappal Trump hivatali idejének lejárta előtt, január 19-én tudna foglalkozni az eljárással, a tárgyalásra pedig úgy kerülhetne sor, hogy Trump már nem elnök. Megoszlanak a vélemények arról, hogy egyáltalán le lehetne-e folytatni így az eljárást, de ha igen, egy előnye mindenképpen lenne:

Jóllehet már így se nagyon tud, hiszen fő kommunikációs csatornáiról száműzték. A Twitter örökre kitiltotta, a Facebook mellet pedig a Snapchat, a Twitch és a Shopify határozatlan időre felfüggesztette Trump fiókját. 

Ehhez azonban a szenátus kétharmadának hozzájárulása kell, ami azt jelenti: minden a republikánusokon áll vagy bukik. 

A kérdés az, hogy a Republikánus Párt milyen sorsot szán Trumpnak. Tudni lehet, hogy az elnök tevékenysége törésvonalat idézett elő a politikai tömörülésen belül. Ha egyszer s mindenkorra megszabadulnának Trumptól, lehet, hogy szavazókat vesztenének, de lehetőség is nyílna a párt egyesítésére és megújulására, miközben más, ambiciózus politikusok előtt megszűnne az a Trump személyében manifesztálódott akadály, hogy 2024-ben pályázzanak az elnöki tisztségre. 

Trump nem fog egy csapásra eltűnni a közéletből, befolyása és támogatottságának mértéke már azon fog múlni, hogy Bidennek ígéretéhez híven sikerül-e majd egyesíteni a politikailag polarizált országot. 

(Borítókép: Tüntetők a Capitolium épülete előtt Washingtonban 2021. január 6-án. Fotó: Leah Willis / Getty Images)