Donald Trump eddig csak egyszer nyert választást, sorozatban pedig három vereséget is összehozott, így már a Republikánus Pártban is úgy látják: a korábbi elnök a múlté. Ugyanakkor egyelőre nem tudják, hogyan lehetne továbblépni anélkül, hogy Trump ne forraljon bosszút ellenük.

Amikor Donald Trump 2019-ben megtartotta évértékelő beszédét a kongresszus előtt, már egy tucat demokrata elnökjelölt-aspiráns bejelentette, hogy a 2020-as előválasztáson megméretteti magát, míg sokakról nyílt titokként beszéltek Washingtonban és a sajtóban, hogy majd ők is elindulnak.

Amerikában a kampányok általában nagyon hosszúak. Az országra valóban jellemző az a politikai felfogás, hogy a következő választási kampány már az előző voksolás másnapján elkezdődik, emiatt meglepő, hogy

Egyszer volt Washingtonban kutyavásár

A hivatalos jelöltek jelenlegi hiányának oka a párttal ambivalens viszonyt ápoló egykori elnök. Trump hatása a pártra 2016-os győzelme után folyamatosan nőtt, annak ellenére hogy vezényletével a pártnak nem sikerült sem a 2018-as félidős, sem pedig a 2020-as választásokon megismételni sikerét, mivel Donald Trump nagyon sok pénzt tudott összegyűjteni a párt kampányaira.

Trump 2020-as választási veresége után sokáig azzal fenyegetőzött, hogy ha a párt nem áll ki mellette a Capitolium ostroma miatti impeachmenteljárás és egyéb nyomozásokban, egyszerűen új pártot alapít.

Miután a republikánusok összezártak a volt elnök mögött, befolyása továbbra is megmaradt a pártra: a 2022-es félidős választásokra több jelöltet is személyesen ő javasolt – például a georgiai szenátorválasztásra az egykori NFL-játékos Herschel Walkert vagy a szintén billegő államnak számító Pennsylvaniában a celebdoktor Mehmet Ozt –, azonban az emberei felsültek: az előválasztásokon ugyan rendre jól szerepeltek a klasszikus republikánusi mainstream centrista-jobbközép jelöltek ellenében a Trump-rajongó MAGA-szavazók (MAGA = Make America Great Again – a szerk.) nagyobb politikai aktivitása miatt, de a rendes választásokon tudásuk – és leginkább megválasztási készségük – nem volt elegendő, hogy legyőzhessék a demokratákat.

Így a 2022-es választások előtt egy évvel hiába vélekedett úgy az egyik legbefolyásosabb republikánus politikus, Kevin McCarthy, hogy a képviselőházban akár 60 új mandátumot is szerezhet majd a párt, ehelyett csak kilenc széket hódítottak el a demokratáktól, pedig az elszálló infláció és a gazdasági válság nekik kedvezett.

Trump, a megkerülhetetlen – vagy mégsem?

Annak ellenére hogy Trump nem párttag, viszonylag sokáig ér a befolyása a párton belül, ami nemcsak a jelöltek személyében, hanem a republikánusok narratíváiban is visszaköszön. De az igazi ász Trump kezében a MAGA-tábor, amelynek tagjai szinte fanatikusan kizárólag csak az egykori elnökre hallgatnak.

Ugyanakkor jó hír a pártnak – és rossz hír Trumpnak –, hogy a 2022-es választásokon a nem trumpista republikánus jelöltek sokkal jobban szerepeltek a trumpistáknál: például Nevadában a párt kormányzójelöltje elhatárolódott Trumptól és azon hamis állításaitól, hogy a 2020-as elnökválasztást elcsalták tőle, aminek köszönhetően Joe Lombardo le is győzte inkumbens demokrata ellenfelét, míg a trumpista szólamokkal és narratívákkal kampányoló Adam Laxalt alulmaradt az állam szenátori helyéért folytatott harcban a demokrata Catherine Cortez Mastóval szemben.

Hiába vannak tisztában a pártban azzal, hogy Trump már a múlté, ennek ellenére nem jellemző, hogy a republikánus politikusok nyíltan szembefordulnak az egykori elnökkel – Kevin McCarthy is először neki köszönte meg, miután a párt szélsőjobboldali képviselői feladták blokkjukat házelnökké választása előtt –,

Véres előválasztás várható, amit Trumpon kívül mindenki szeretne elkerülni

Trump politikailag hiába van jóval gyengébb helyzetben 2020 novembere, de leginkább a 2022-es félidős választások óta – amit jól mutat, hogy eddig nem sikerült túl sok pénzt összegyűjtenie elnökválasztási kampányára –, eddig nem igazán sorakoztak fel a republikánus elnökjelöltek.

A dél-karolinai kormányzó, Nikki Haley a CNN információi szerint február 15-én jelentheti be hivatalosan is indulását, ezenkívül John Bolton, Trump egykori tanácsadója egy interjúban árulta el, hogy rajthoz állna, igaz, formálisan még ő sem jelentette be.

Ezenkívül Washingtonban úgy vélik, bizonyára aktivizálja magát a floridai kormányzó Ron DeSantis, de potenciális jelöltként számolnak Trump korábbi alelnökével, Mike Pence-szel és külügyminiszterével, Mike Pompeóval is. Emellett korábban azt ígérte a kétezres évek egyik legmeghatározóbb republikánus politikusának, Dick Cheney-nek lánya, Liz Cheney, hogy akár ő is elindulna – igaz, ő épp tavaly veszített a wyomingi előválasztáson egy trumpista jelölttel szemben, és vereségének elfogadása után beszélt arról, mindent megtesz azért, hogy 2024-ben ne Trump legyen a párt elnökjelöltje, így az ő indulása – csakúgy, mint a fentebbieké – elég képlékeny.

Az biztos, hogy előbb-utóbb több republikánus is hivatalosan bejelenti elnöki kampányát, ugyanakkor több szakértő is úgy véli,

Ha Trump nyer, az a baj, ha Trump veszít, az a baj

A pártban tudják, Trumppal esélytelen, hogy 2024-ben elhódítsák a demokratáktól az elnöki széket és visszaszerezzék a szenátusban a többséget, ennek ellenére továbbra sincs terv, hogyan szabadulhatnának meg tőle. Leginkább abban reménykednek, hogy a Trump-probléma önmagától megoldódik: az egykori elnök idő előtt kiszáll a versenyből, esetleg az ellene zajló különböző büntetőjogi és polgári peres eljárások megosztják az erőforrásait, vagy valami más okból végül mégsem indul el.

Ugyanakkor valós veszély, és többen is tartanak attól, hogy a legalapvetőbb politikai normákat is felrúgó stílusa miatt az egykori elnök nem fogadná el az eredményt, ha az előválasztáson alulmaradna,

A 2020-as elnökválasztás után két és fél évvel továbbra is arról beszél, hogy elcsalták előle, de a 2016-os választás kapcsán is azt állítja, hogy a legtöbb szavazatot Hillary Clinton csak hamis szavazólapokkal szerezte meg – mindkét állítás téves. Emellett aggodalomra adhat okot az is, hogy a 2016-os republikánus előválasztáson is csalással vádolta meg ellenfeleit, ha egy államban alulmaradt velük szemben.

Trump emellett rendkívül hektikus és politikai ellenfelein kíméletlenül átgázol, ha a bosszúvágy hajtja – ennek lett áldozata például Liz Cheney is. Ha pedig úgy érzi, hogy a párt elárulta, gondolkodás nélkül nekimegy azoknak is, akik korábban dicsőítették és segítették.