Hiába emeltek már két ügyben is vádat Donald Trump korábbi amerikai elnök ellen, a támogatottságának egyáltalán nem ártanak, sőt, még növelik is a már tetemes előnyét. Trump azonban nem kizárólag a támogatottsága miatt okoz hatalmas kihívást a republikánus kihívóinak. Az is kérdés, hogy tudnák támadni a botrányokról mindig lepattanó Teflon Trumpot.

2023. július 28-án tartották meg Iowában az úgynevezett Lincoln-vacsorát, amelyen a Republikánus Párt elnökjelölt-aspiránsai beszédekben próbálták a jelen lévő donoroknak és meghívott vendégeknek bebizonyítani, hogy miért is ők lennének az ideális jelöltek a jövő februárban kezdődő republikánus előválasztási kampányra, illetve a novemberben újrázni készülő Joe Biden demokrata elnökkel szemben.

A meghívott 13 aspiráns egymás után szólalt fel, a rendezők direkt figyeltek arra, hogy mindenkinek egységesen tízpercnyi felszólalási idő jusson – ezt egyedül Asa Hutchinson nem tudta betartani, és tíz perc után kikapcsolták a mikrofonját.

A vacsora visszaigazolta azt, amit a közvélemény-kutatások is régóta mutatnak:

Ennek fényében nem meglepő, hogy a jelöltek túlzottan nem is támadták a korábbi elnököt, akinek a közvélemény-kutatások átlaga szerint tetemes az előnye: a kutatások átlaga szerint a republikánus választók 53,1 százaléka (!), azaz többsége 2016 és 2020 után 2024-ben is az elnökválasztás idején már 78 éves populista politikussal futna neki a választásoknak.

Őt az év elején még nagy reményekkel induló floridai kormányzó, Ron DeSantis követi, mindössze 15,8 százalékponttal, a harmadik helyen pedig a korábban esélytelenek nyugalmával induló, ám a Fox Newson és Twitteren nagy jelenléttel magát woke-ellenes aktivistaként felépítő Vivek Ramaswamy áll. Az általa átlagolt 6,5 százalékpont is bőven elmarad attól, hogy jelenleg valódi kihívója legyen a mezőnyt domináló Trumpnak.

Trump nélküli Trumpok és anti-Trumpok versenye

Mint arról az Indexen beszámoltunk, eddig összesen 13-an jelentették be, hogy a 2024 februárjában elstartoló republikánus előválasztáson elnökjelölt-aspiránsként megmérettetnék magukat. Ahogy minden amerikai előválasztáson, most is lesznek olyanok, akik vélhetően még február előtt kiesnek a közvélemény-kutatásokban mért gyenge támogatottság, a kampányukat támogató kevés donor és a kampányrendezvényeken lévő gyenge részvételi arány miatt.

Előbbi csoportba tartozik például Ron DeSantis is, akinek Make America Florida (Tegyük Amerikát olyanná, mint Florida) szlogenje eleve kísértetiesen hasonlít Trump Make America Great Again (Tegyük naggyá ismét Amerikát) szlogenjére, ráadásul a korábbi elnök kampányaihoz hasonlóan kultúrharcos témákkal, illetve a koronavírus-járványra adott kormányzati reakciókkal kampányol.

Vivek Ramaswamy szintén kultúrharcos témákkal operál, és az amerikai újbaloldalra jellemző woke-ot támadja, miközben például Chris Christie korábbi New Jersey-i kormányzó és a korábbi texasi képviselő, Will Hurd – ha nem is keményen, de finoman Trumpot kritizálják.

Ugyanakkor közülük a pénteki vacsorán mindössze utóbbi szólalt fel a versenyt vezető egykori elnök ellen, míg a többiek kerülgették a forró kását.

A legtöbb jelölt még a Trump ellen indított kettő, sőt, további lehetséges két vádemeléssel kapcsolatban sem támadja a volt elnököt. Emiatt a Trump idején az ENSZ amerikai nagyköveti pozícióját betöltő Nikki Haley kritizálta is a többi jelöltet a CBS-nek adott vasárnap esti interjújában.

Igaz, a republikánus választók a Trump ellen indított eljárásokat eleve politikailag motiváltnak tartják, így már csak amiatt is még inkább beállnak mögé. Egy júniusban készített közvélemény-kutatás szerint a republikánus szavazók 76 százaléka gondolja politikailag motiváltnak a Trump elleni vádemeléseket és mindössze 38 százalékuk gondolta nemzetbiztonságilag aggályosnak, hogy Trump elnöki posztjából való távozása után illegálisan tárolt titkos, illetve szigorúan titkos iratokat floridai birtokán.

Ráadásul erre Trump is rájátszik azzal, hogy a vádemeléseket a deepstate támadásaként keretezi, aminek a célpontja valójában nem is ő, hanem a mögötte lévő mozgalom.

Trump helyett egymással foglalkoznak

Hogy miért kerülik ennyire nyíltan a konfrontációt Trumppal, alapvetően két ok húzódhat mögött: egyrészt, mint ahogy pénteken Trump maga személyesen is megmutatta, a korábbi elnök keményen tud beleállni bárkibe – Iowában az egyébként hozzá képest rendkívül enervált beszédben az őt követő Ron DeSantist kritizálta, többek között a deep state és a globalisták jelöltjeként aposztrofálta őt. Az olykor viccesnek szánt megjegyzéseit a közönség tapssal és nevetéssel honorálta.

Utóbbi pedig már meg is mutatja a másik okot: míg a Republikánus Párt elitje alapvetően szeretne megszabadulni az ellene indított eljárások, de leginkább január 6-i események és a csalódást keltő 2022-es félidős választásokon elért eredmények alatt,

az előválasztáson legaktívabb szavazói csoport pedig eleve a Trump-hívő, szlogenje miatt MAGA-mozgalomnak is nevezett választók.

És amíg számukra Trump szimpatikus, akkor a botrányairól mindig lepattanó, emiatt Teflon Trumpnak is becézett korábbi elnök támadása stratégiai hiba lenne a jelöltektől, pláne ha olyan témában tennék mindezt, aminek a republikánus választók kétharmada eleve komolytalannak tart.

Igaz, konfrontáció híján az egyébként sem túl acélos jelöltek nem is igazán tudnak közeledni hozzá, azzal pedig, hogy a Trumpot követő jelöltek magukat az új, ám megválaszthatóbb Trumpként pozicionálják, nem elegendő, hogy meggyőzze a választókat.

Jelenleg így leginkább Trump helyett egymást próbálják gyengíteni, hogy az előválasztásra fordulva ki szerezhesse meg a legnagyobb kihívó személyét – igaz, ha addig nem tisztul a mezőny, akkor senkinek sincs esélye megszorongatni az Egyesült Államok első olyan elnökét, aki ellen vádat emeltek.