Trump kihívója megszerezheti első győzelmét, de ennek semmi jelentősége
További Fehér ház cikkek
- Soros György egykori jobbkeze lesz Donald Trump pénzügyminisztere
- Tömeges elbocsátásokat tervez Elon Musk az amerikai adminisztrációban
- Magyar származású főigazgatót nevezett ki Donald Trump
- Nem sokat teketóriázott Trump, bejelentette a legújabb miniszterjelöltjét
- Donald Trump győzött, teljesen megúszhatja a börtönt
Február 6-án és 8-án folytatódik a republikánus előválasztás, ahol a két elnökjelölt-aspiráns, a versenyt jelenleg magabiztosan vezető Donald Trump és az őt megszorongatni kívánó Nikki Haley ezúttal Nevadában próbálják rávenni a szavazókat, hogy a novemberi elnökválasztáson ők legyenek Joe Biden demokrata elnök kihívói.
Elég kaotikusnak ígérkezik az idei amerikai választási ciklus következő állomása, a csatatérállamnak számító Nevada, mivel hiába választhatnak a nevadaiak két jelölt közül a republikánus elnökjelölt-aspiránsi versenyben,
már az első szavazat leadása előtt biztos, hogy mindkét jelölt győzni fog.
Ugyanis Nevadában az a furcsa helyzet áll elő, hogy egyszerre tartanak az állam által szervezett előválasztást és a párt által lebonyolított kaukuszt, egy jelölt pedig csak az egyiken indulhat – míg Trump utóbbit választotta, addig Haley az előbbit.
Emiatt az érvényes szavazatokat biztosan a két jelölt húzza be a két „megmérettetésen”, azonban mindössze egyiken döntenek a jelöltség megszerzéséhez szükséges delegáltak elosztásáról.
A két verseny esete
A leginkább szerencsejátékról híres államban 2024-ig eddig kizárólag kaukuszon döntöttek a választók arról, hogy ki legyen az adott párt elnökjelöltje, ugyanakkor az állam demokrata többségű törvényhozásában – republikánus támogatással – 2021-ben elfogadtak egy törvényt, ami 2024-től a pártok által rendezett kaukusz helyett az állam által rendezett előválasztást tartanak majd.
Erre azért volt szükség, mert a 2020-as demokrata kaukusz rendkívül botrányosra sikeredett – két jelölt, Pete Buttigieg és Bernie Sanders is többször kért újraszámolást az eredmények miatt. Hogy az ilyen helyezeteket elkerüljék, úgy döntöttek az állam kongresszusában, hogy inkább előválasztást tartanak a jövőben.
Ugyanakkor a nevadai Republikánus Párt idén attól tartott, hogy a demokraták az előválasztáson befolyásolnák az elnökjelöltjük kiválasztását, mivel az előválasztáson a függetlenek is részt vehetnek. Emiatt úgy határoztak, továbbra is inkább egy zárt kaukusz során döntenek a delegáltak elosztásáról.
Ez pedig azt az érdekes helyzetet hozta, hogy törvény kötelezi az államot az előválasztás megrendezésére, miközben annak valódi tétje nincs is, hiszen abból egyik jelölt sem profitál a jelöltség megszerzése kapcsán.
Ráadásul a jelölteknek dönteniük kellett, hogy a február 6-i előválasztáson vagy a két nappal későbbi kaukuszon mérettetik meg magukat – Haley előbbi mellett döntött, mert szerinte az a demokratikus, míg Trump utóbbi mellett, hiszen a delegáltakat az alapján fogják kiosztani.
Ráadásul Ron DeSantis visszalépésével Trump lényegében ellenfél nélkül maradt a kaukuszon, így
az egykori elnök már most be is húzta az állam 26 delegáltját.
Egyébként idén az előválasztás során több államban is előfordul az a helyzet, hogy egyszerre tartanak előválasztást és kaukuszt is – Nevada mellett például Michiganben, illetve Missouriban.
Haley első győzelmére készül – de van-e értelme?
Az egykori ENSZ-nagykövet több okból is inkább az előválasztás mellett döntött a kaukusz helyett. New Hampshire-ben elszenvedett 11 százalékpontos veresége után azt nyilatkozta, hogy olyan államokra szeretne fókuszálni, ahol igazságosan döntenek az elnökjelölt személyéről. Ezenkívül pedig, csakúgy, mint az elsőválasztó Iowa esetén – ahol szintén kaukuszt tartottak –, Nevada helyett is az utána lévő államra fókuszál inkább, ami pedig saját állama, Dél-Karolina lesz.
Haley amellett érvel, hogy a nevadai kaukusz nem fair, hiszen az rendkívül Trump felé lejt – és részben igaza is van.
A nevadai Republikánus Párt vezetői ugyanis rendkívül lojálisak a korábbi elnökhöz, a párt elnökségében több olyan személy is helyet foglal, aki a 2020-as elnökválasztás után megpróbálta az eredményeket úgy beállítani, hogy Biden helyett Trump nyert. Hármuk ellen jelenleg is büntetőjogi eljárás van folyamatban, amiért a valódi helyett hamis eredményt küldtek a választásról a szövetségi kongresszusnak.
Ráadásul már tavaly eltervezték, hogy a kaukuszon nem indulhat az, aki részt vesz az előválasztáson, ezenkívül pedig az úgynevezett Super PAC-ek használatát is korlátozták. A Super PAC-ek olyan bizottságok, amelyek pénzt gyűjtenek egy jelölt számára, a super jelző pedig azért került elé, mert ezen bizottságok esetén nincs felső határ, hogy egy egyén vagy egy szervezet mennyi pénzt adhat az adott jelölthöz tartozó PAC számára az illető kampányára.
Ezek pedig egyértelműen Trump felé billentették a mérleget: a korábbi elnök ugyanis leginkább mikroadományokból fizeti ki kampányköltségeit, nem pedig gazdag donorok írnak vaskos csekkeket számára, a kaukuszon pedig kizárólag regisztrált republikánus szavazó vehet részt – függetlenek nem –, és az azon való részvétel egy választó számára időben és pénzben is költségesebb, így csak a leglojálisabb republikánusok mennek el rá – szintén az egykori elnök esélyeit növelve.
Haley emiatt úgy döntött, szűkös erőforrásait nem a lehetetlen Nevadára fogja fordítani, hanem az azt követő Dél-Karolinára,
a nevadai előválasztáson pedig, mivel ő az egyedüli jelölt, behúzhat egy szimbolikus győzelmet. Igaz, a szavazólapon az egyik jelölt sem is egy opció, ha pedig több lesz az erre leadott szavazat, mint Haley-re, akkor az hatalmas bukás lenne az utolsó szalmaszálba kapaszkodó egykori ENSZ-nagykövet és dél-karolinai kormányzó számára.
Mi jöhet ezután?
Az már biztos, hogy az állam 26 delegáltját Trump szerzi meg, így eddigi előnyét majdnem megduplázza Haley-vel szemben. Ugyanakkor az állam így is tartogat kérdéseket, például rögtön azt, hogy
mennyire lesz kaotikus a kiválasztási folyamat azzal, hogy egyszerre két „versenyt” is rendeznek.
Ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy Haley kihúzza-e saját államáig, a február 24-i dél-karolinai előválasztásokig, ahol egyébként hatalmas a hátránya Trumphoz képest – mind a közvélemény-kutatásokat nézve, mind az államban begyűjtött fontos pozíciókat vállaló republikánusok támogatása kapcsán.
Egy, a Haley kampánystábján belüli dokumentum szerint egyébként az egykori ENSZ-nagykövet minimum a március 5-i szuperkeddig bent szeretne maradni, amikor egyszerre 16 állam választói fognak szavazni a republikánus elnökjelölt-aspiránsi versenyben.
Ráadásul ugyanezen dokumentum szerint
Haley-ék arra játszanak, hogy Trump mögül valahogy elfogynak majd a szavazók, az előválasztást lezáró jelölőgyűlésen pedig egyedüli talpon maradt jelöltként végül ő húzná be a jelöltséget, amennyiben Trump jogi ügyei miatt végül nem tudna elindulni az elnökválasztáson.
Ugyanakkor ez elég rizikós stratégia, hiszen egyrészt közel sem biztos, hogy Trump ne indulhatna az elnökválasztáson, másrészt az sem biztos, hogy egy ilyen esetben Haley-t választanák meg a delegáltak. Ugyanis a jelölőgyűlésen bárki előléphet egy ilyen szituációban mint jelölt, és közel sem biztos, hogy a párt több prominens figurája által visszalépésre felszólított Haley mögé sorakoznának fel a küldöttek.