Régen, egészen pontosan 24 évvel ezelőtt került az amerikai elnökválasztás kapcsán olyan fontos pozícióba a szövetségi Legfelsőbb Bíróság, mint a mostani választási ciklusban: a kilencfős talári testületnek ugyanis arról kell döntenie, hogy Colorado és Maine jogosan tiltotta el Donald Trump egykori elnököt az államukban az indulástól, vagy sem. A döntésüket ugyan jogi alapon hozzák meg, azonban annak politikai következményei nagyobbak. Akkor is, ha helybenhagyják eltiltását, és akkor is, ha visszaállítják az indulását.

Február 8-án, csütörtökön ül össze az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság, hogy lényegében arról döntsenek,

Az egykori elnököt ugyanis először Colorado, majd pedig Maine állam Legfelsőbb Bírósága tiltotta el az adott állam által rendezett előválasztáson és elnökválasztáson való indulástól, mivel a döntésük szerint Trump a 2021. január 6-i Capitolium ostromában kiteljesedő, ám a 2020-as novemberi elnökválasztás után folytatott tevékenysége miatt alkalmatlanná vált bármilyen szövetségi vagy állami tisztség betöltésére.

Miután a választók egy csoportja beperelték az államokat, majd pedig az államok legfelsőbb bíróságai helybenhagyták az alsóbb állami bíróságok döntését, nem meglepő módon az ügyek végül a szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál kötöttek ki, ahol a legfelsőbb bírák csütörtökön arról fognak vitatkozni, Trump e tevékenységei miatt valóban alkalmatlanná vált-e arra, hogy bármilyen tisztséget betöltsön, és a 2020-as elnökválasztás kapcsán terjesztett – egyébként hamis – narratívái összefüggésben állnak-e a Capitolium ostromával.

Emiatt a mostani döntés rendkívül fontos nemcsak az idén novemberi elnökválasztás kapcsán, hanem a Trump ellen indított négy büntetőjogi eljárás kapcsán is, hiszen abból kettőben is többek között az állam ellen elkövetett bűncselekménnyel vádolják, összesen 91 vádpontban.

Mi alapján tiltanák el Trumpot az indulástól?

Colorado állam Legfelsőbb Bírósága még korábban az amerikai alkotmány 14. kiegészítésének harmadik pontjára hivatkozva döntött úgy tavaly év végén, hogy Trump neve nem szerepelhet az előválasztás és – amennyiben elnyeri a jelöltséget, akkor – az elnökválasztás szavazólapjain, hiszen a 2020-as elnökválasztás eredményének aláásási kísérleteivel alkalmatlanná vált, hogy az Egyesült Államok elnök legyen.

A 14. alkotmánykiegészítést még 1868-ban fogadták el, és annak harmadik pontja kimondja, hogy

A választók azzal érveltek, Trump korábbi elnökként e pontnak aláesik, a választási eredmények felülírására tett georgiai erőfeszítései – többek között telefonon arra kérte az állam választás lebonyolításáért felelős republikánus tisztségviselőt, hogy találjon neki 11 780 szavazatot, hogy így az államot ő nyerje, ne pedig Joe Biden –, illetve a választási csalásról tett hamis kijelentéseivel és a január 6-i eseményekben vállalt szerepével megszegte elnöki esküjét, és részt vett egy felkelésben, mivel a január 6-i tüntetésen szavazóit arra biztatta, menjenek a kongresszus elé, így felbujtotta őket Joe Biden elnökké szentesítésének megállítására – azaz lényegében egy puccskísérletre.

A coloradói választók által elindított perben az állam Legfelsőbb Bírósága végül a választóknak adott igazat ebben az alkotmányjogi vitában, emiatt úgy határozott, Trump neve nem szerepelhet sem a március 5-i előválasztáson, sem pedig az elnökválasztáson, amennyiben elnyeri a Republikánus Párt elnökségét.

Azonban mivel Trumpék megtámadták a döntést, ezért az a szövetségi Legfelsőbb Bíróságra került, ahol a héten mind a coloradói választókat képviselő ügyvéd, mind Trump jogi csapata írásban mutatta be érveit, hogy szerintük az állam döntését miért hagyják helyben vagy utasítsák el.

Mivel védekezik Trump?

Mielőtt kitérnék a pontos érvekre, fontos, hogy leírjuk a 14. alkotmánykiegészítés 3. pontját teljes egészében, mivel Trump csapata annak néhány megfogalmazását támadja ellenérvként.

Az Egyesült Államokban vagy bármely államban senki sem lehet szenátor vagy képviselő a kongresszusban, elnök és alelnök elektor, vagy bármilyen polgári vagy katonai hivatalt nem tölthet be, aki miután korábban esküt tett az Egyesült Államok alkotmányának támogatására a kongresszus tisztviselőjeként vagy bármely állam törvényhozó testületének tagjaként, vagy bármely állam végrehajtó vagy bírói tisztviselőjeként, felkelésben vagy lázadásban vett részt az Egyesült Államok ellen, vagy segítséget nyújtott ebben az ellenségnek. A kongresszus azonban az egyes házak kétharmadának szavazatával megszüntetheti az alkalmatlanságot.

Trump jogi képviselői ugyanis amellett érvelnek, hogy az Egyesült Államok elnöke nem tartozik-e pont alá, ráadásul több okból is.

Egyrészt az elnök sosem esküdött arra, hogy támogatja az alkotmányt (a különböző tisztviselők, képviselők és a szenátorok esküdnek fel erre), mivel az elnöki eskü szerint az elnök azt vállalja, hogy megőrzi, védi és megvédi az alkotmányt. Trumpot pedig elnöki posztján kívül máskor sosem választották meg tisztségviselőnek,

Ezenkívül amellett érvelnek, Trump sosem volt az Egyesült Államok tisztviselője, mivel az elnök szuverén, a végrehajtó hatalom megtestesítője, és több, a még 14. alkotmánykiegészítés előtti dokumentum az elnököt úgy definiálja, hogy az elnök „felügyeli és megbízza az Egyesült Államok összes tisztviselőjét”.

Emellett azt is felhozták, hogy az alkotmánykiegészítés a hivatal betöltésétől tiltja el az adott személyt, nem pedig a választáson való indulástól, ezért érvük szerint már csak ezért sem alkalmazható arra, hogy Trumpot eltiltsák a választáson való részvételtől.

Emiatt az egész 14. alkotmánykiegészítés 3. pontja nem használható egy kizárólag elnöknek megválasztott személy, de pontosabban Trumppal szemben – annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a legmagasabb megválasztott pozíció és a hadsereg parancsnoka az elnök.

A Trump jogi csapata által benyújtott érvelés több mint felében leginkább ezekkel foglalkoznak, illetve azzal, hogy szerintük a coloradói Legfelsőbb Bíróság túllépte a hatáskörét, mivel az Egyesült Államokban az állam törvényhozói döntenek a választási eljárásról, nem pedig más hatalmi ágak, így jelen esetben az igazságszolgáltatás.

mivel az elnököt sokan támogatják, és sokan szeretnének rá szavazni. Azt pedig nem lehet tudni, hogy esetleges megválasztása esetén a kongresszus kétharmada miként szavazna – azaz feloldaná-e az alkalmatlanságát, vagy sem –, így előre nem lehet kijelenteni az alkalmatlanságát.

Ugyanakkor, mint arra a Vox elemzése felhívja a figyelmet, Trump jogi csapata épp a legerősebb érvét nem fejti ki eléggé.

Az írásban benyújtott 50 oldalas érvelésükben alig több mint két oldalt szentelnek annak, hogy a coloradói bíróságok nem biztosították számára a megfelelő, igazságos eljárást. A coloradói Legfelsőbb Bíróság ugyanis úgy értékelte, hogy Trump felkelésben vett részt, amikor több alkalommal is olyan kijelentéseket tett, amelyekkel felbujtotta a Capitolium ostromára a támogatóit – ahogy a bíróság érvel, „szó szerint harcra buzdította” a szavazóit.

Trump a január 6-i tüntetésén többek között azt mondta támogatóinak, hogy „el fogunk sétálni a Capitoliumhoz”, ahol „erőt kell mutatnunk”, és „pokolian fogunk harcolni” – a bíróság részben erre alapozva jelentette ki, hogy az egykori elnök részt vett a felkelésben.

Az alkotmánykiegészítés ugyan nem védi azokat, akik törvénytelen cselekvésre ösztönző beszédet tartanak, azonban azt már nehéz bizonyítani, hogy Trump valóban uszító – azaz beszédének konkrét célja vagy valószínűsíthető következménye volt az erőszak – volt, vagy pedig csak az első alkotmánykiegészítésben lefektetett szólásszabadság és véleményszabadság jogával élt.

Mivel támadják Trump ellenérveit?

Lényegében azokkal, amikkel szemben Trump védekezik: Trump elnökként részben felelős a január 6-i eseményekben, hiszen érvük szerint aznapi beszéde és folyamatos kijelentései vezettek a Capitolium ostromához, így pedig a 14. alkotmánykiegészítés 3. pontja szerint alkalmatlanná vált bármilyen tisztségviselői pozíció betöltésére – emiatt pedig a Coloradóban rendezett választásokon való elindulására is, mivel az állam alkotmánya szerint csak azok indulhatnak el a választáson, akik alkalmasak a pozíció betöltésére.

Eric Olson, a coloradói választókat képviselő ügyvéd és csapata szerint az elnök egyértelműen egy amerikai tisztségviselő, mivel az alkotmányban is 25 alkalommal hivatkoznak rá ekként, így Trump nem vonhatja ki ezalól magát, akkor sem, ha a 14. alkotmánykiegészítés szó szerint az alkotmány támogatására tett felesküdőkről szól, nem pedig az alkotmány megőrzésére és védelmére.

A Trump jogi csapata által felhozott antidemokratikus érveket azzal támadják, hogy a választók döntése nem minden esetben mérvadó: a választók többsége nincs tisztában minden egyes információval, és akár megválaszthatnának egy olyan tisztviselőt is, aki valamilyen oknál fogva alkalmatlan az adott pozíció betöltésére.

Olson a CBS-nek elméleti példaként Taylor Swiftet hozta fel, hogy ugyan valószínűleg nagyon sok rajongója megszavazná elnöknek, azonban a 34 éves énekesnő arra nem alkalmas, mivel 35. életévét még nem töltötte be, míg Colorado állam választásokért felelős legfőbb tisztségviselője, a demokrata Jena Griswold Arnold Schwarzenegger példáját hozta fel – Colorado államában csak Amerikában született amerikai állampolgárok indulhatnak választáson, így Kalifornia egykori kormányzója ausztriai születése miatt Coloradóban nem felelne meg az alkalmassági kritériumoknak. Érvelésük szerint valakinek a népszerűsége vagy támogatottsága nem lehet érv, hiszen azzal figyelmen kívül hagynák az alkotmányban lefektetett kritériumokat.

24 éve nem szegeződött ennyi szem a Legfelsőbb Bíróságra

Így a Legfelsőbb Bíróság tagjai a csütörtöki napon nagyon komoly alkotmányjogi vitát fognak lefolytatni arról, hogy Trump valóban aláesik a hivatkozott alkotmánykiegészítésnek, vagy sem, ezáltal elindulhat-e egy választáson, vagy sem.

A kérdés annak ellenére, hogy jogi alapú, rendkívül átpolitizált.

Ugyanis míg a két párt választói egyértelműen egyik vagy másik javára döntenének, addig a jogászok megosztottak a kérdésben, hogy van-e alkotmányjogi alapja Trump eltiltásának úgy, hogy a január 6-i ügye kapcsán a bíróság még nem döntött, hogy valóban részt vett-e egy állam elleni bűncselekményben, vagy sem.

A döntés helybenhagyása vagy eltörlése mellett is vannak érvek és ellenérvek: erős érv, hogy olyan személy ne induljon el a választáson, aki alkalmatlan a pozíció betöltésére, ugyanakkor az szintén erodálhatja a választásba és az államba vetett bizalmat, ha egy népszerű jelöltet eltiltanának az indulástól. 

Egy dologban ért egyet minden jogász: a kérdés eldöntése valóban a szövetségi Legfelsőbb Bíróság feladata. A legfelsőbb bírák pedig ugyan jogi érveket hoznak fel, a döntésük nagy hatással van a politikára is – legutóbb a taláros szerv a 2000-es évek elnökválasztásán került hasonló szerepbe, amikor a George W. Bush és Al Gore közötti verseny kapcsán kellett dönteniük, hogy Floridában újraszámolhatják-e a szavazatokat, és ha igen, akkor a szavazógépek nem hibátlan működése miatt az érvénytelenné nyilvánított szavazatokat is.

A legtöbb szakértő Trump ügyében arra számít, hogy annak ellenére, hogy a korábbi elnök csapatának a leginkább kifejtett érvei gyengék, a Legfelsőbb Bíróság Donald Trump javára fog ítélni, és visszavonja a coloradói Legfelsőbb Bíróság döntését.

És nem kizárólag amiatt, mert a 9 fős bíróságon jelenleg 6:3 arányban konzervatív többség van, akik közül hármat eleve Donald Trump nevezett ki, hanem mert

Ráadásul a Trump által kinevezett három bíra abban a jogfilozófiában hisz, hogy az alkotmány szövegét szó szerint kell értelmezni.

Ugyanakkor ha végül a bíróság mégis Trump ellen ítélne, akkor Colorado és Maine után más államok is e precedensre hivatkozva eltilthatnák az indulástól – részben ebbe a szalmaszálba kapaszkodik a republikánus előválasztáson immáron egyedüli kihívója, Nikki Haley.