Március 5-én, kedden tartják az amerikai előválasztás legfontosabb napját, az úgynevezett szuperkeddet, amikor egyszerre 15 államban és az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoában járulnak az urnákhoz a választók, hogy döntsenek arról, kik legyenek a jelöltjeik a november 5-i választásokon. Ugyan Joe Biden és Donald Trump győzelmeit semmi sem igazán veszélyeztetik, azonban mindkettejüknek van így is bőven aggódnivalója.

Technikailag ugyan a szuperkedd után még nem ér véget az előválasztás, azonban a legtöbb esetben a végső jelöltséget az húzza be, aki e napon a legtöbb delegáltat szerzi. Ugyanis hagyományosan a szuperkedden döntenek a két egyik legtöbb elektorral, az előválasztások során pedig delegálttal rendelkező Kaliforniában és Texasban, míg összességében a delegáltak harmadáról.

A szuperkedd országos jelentőségű esemény, ezért az elnökjelölt-aspiránsok kampányai is inkább az ország egészéhez szólnak, mintsem az adott állam szavazóihoz, bár a kampánygyűlések és az adott államban vetített reklámszpotok államonként eltérhetnek.

A demokrata oldalon Joe Bidennek inkumbens elnökként nincs értelmezhető kihívója, ugyanakkor pártjában többen is elégedetlenek Amerika 46. elnökével, míg a republikánusoknál Donald Trump előnye hatalmas, Nikki Haley-nek továbbra is csekély az esélye a jelöltség megszerzésére – ugyanakkor a március 3-i, Washington DC-ben tartott előválasztáson végre először legyőzte Trumpot, reménykedve abban, hogy ez lendületet adhat a szuperkeddre.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lennének megválaszolatlan kérdések egyik oldalon sem:

• képes lehet-e Biden egyesíteni maga mögött a pártot;
• míg Trump számára pedig jó fokmérő lehet, a novemberi választásra milyen szavazói koalíciót tud kialakítani.

Tovább dübörög-e Trump, vagy Haley végre momentumot szerezhet?

A legnagyobb kérdés, hogy Haley washingtoni győzelme, ahol magabiztosan 62,8 százalékpontos eredményével közel 30 százalékponttal győzte le Trumpot, lendületet adhat-e kampányának.

Mivel a legtöbb helyen nyitott az előválasztás, azaz azon bárki részt vehet, ezért Haley-nek ez javíthatja az eredményét, de hátránya országosan és államonként is hatalmas az előválasztást eddig domináló Trumppal szemben.

de a többiben is magabiztos, legalább 23 százalékpontos előnnyel bír Haley-vel szemben – kivéve Alaszkát, Arkansast és Coloradót, ahol nincsenek friss közvélemény-kutatások. A három felsorolt államon kívül még Alabamában, Észak-Karolinában, Kaliforniában, Maine-ben, Massaschusettsben, Minnesotában, Oklahomában, Texasban, Tennesse-ben, Utahban, Vermontban és Virginiában fognak szavazni.

Ráadásul az államok összetételei is Trumpnak kedveznek: a 15, most választó állam közül mindössze csak három számított csatatérállamnak a 2020-as elnökválasztáson (Észak-Karolina, Minnesota, Texas), de ezek közül Észak-Karolinában és Texasban is legyőzte Bident, míg a többi párat leszámítva klasszikusan republikánus állam.

Ugyan a meglepetést sohasem lehet kizárni, de az egykori elnök stábját valószínűleg a végeredmény helyett annak a részeredményei fogják majd érdekelni: az adott államok különböző részein hogyan szavaztak, és elsősorban az egyetemi végzettséggel rendelkező republikánusok és a kertvárosban élők kire húzták az ikszet – e két szavazói rétegben ugyanis Trump rendkívül rosszul áll Haley-hez képest, ha pedig esetleges jelöltsége esetén újrázni szeretne novemberben, akkor ebben javítania kell majd az elnökválasztáson.

Ugyanakkor az egykori ENSZ-nagykövet Haley nem adja könnyen magát: február vége óta a szuperkeddig több millió dollárt költött el reklámokra, míg az utóbbi egy hétben egy nap akár több államban is megfordul, hogy választókkal találkozzon – abban reménykedve ezzel, hogy sikerülhet lelassítani az eddig megállíthatatlannak tűnő Trumpot.

Mennyi elégedetlen szavazó lesz a demokratáknál?

A demokrata oldalon is sima győzelem várható az inkumbens Joe Bidentől, ugyanis rajta kívül mindössze ketten vannak versenyben, akikre eddig összesen a szavazók 7,1 százaléka szavazott, így Biden jelöltsége nincs túl nagy veszélyben.

A február 27-i michigani előválasztáson ugyanis a szavazók 13,2 százaléka arra szavazott, hogy az állam delegáltjainak szabad mandátuma legyen az előválasztást lezáró jelölőgyűlésen – ez több mint százezer demokrata szavazót jelent egy kulcsfontosságú csatatérállamban.

Ráadásul az ilyenfajta szavazásra buzdító Mi Forradalmunk nevű szervezet más államokban is amellett kampányol, hogy a választók az el nem kötelezett delegáltakra való szavazással helyezzenek nyomást Joe Bidenre, hátha így az elnök változtat a szerintük hibás Izrael-politikáján – ezek a protesztszavazók veszélyeztethetik újrázási vágyait novemberben, amennyiben ők inkább otthon maradnának az elnökválasztás során.

Már ebben a hónapban eldőlhet, kik lesznek a jelöltek

A mostani szuperkedden a demokrata előválasztáson 1420, míg a republikánus előválasztáson 854 delegált sorsáról döntenek majd – amennyiben szinte az összes delegáltat egyik oldalon Biden, másik oldalon pedig Trump behúzza, akkor akár már ebben a hónapban bebiztosíthatják matematikailag is a jelöltségüket.

Ehhez Bidennek 3934 delegáltból 1968-at kell megszereznie – a jelenleg kiosztott 451 delegáltból mindössze kettőt vesztett.

A Republikánus Pártnál összesen 2429 delegált fog majd szavazni az előválasztást lezáró jelölőgyűlésen, a jelöltség megszerzéséhez pedig 1215 kell. Trump jelenleg 244-gyel vezet, miközben Haley-nek mindössze 43 van – rajtuk kívül már a versenytől az előválasztás második állomása, New Hampshire után visszalépő Ron DeSantisnak van 9, az Iowa után kampányát felfüggesztő Vivek Ramaswamynak pedig 3.

A szuperkedd után Orbán Viktorral találkozik Donald Trump

Még február végén derült ki, hogy Orbán Viktor az Egyesült Államokba utazik, ahol találkozója lesz Donald Trumppal is. A miniszterelnök március 7-én Washingtonban folytat panelbeszélgetést Kevin Robertsszel „az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak jövője” címmel, majd március 8-án pénteken Floridában találkozik Trumppal.