Március 5-én tartották az Egyesült Államokban az úgynevezett szuperkeddet, amikor az előválasztás során a Republikánus Párt egyszerre 15, a Demokrata Párt szavazói pedig 15 államban és Amerikai Szamoán döntenek arról, ki legyen pártjuk jelöltje a november 5-i elnökválasztásokon.

Az előválasztás során ez a legfontosabb nap, hiszen ekkor a pártok delegáltjainak harmadáról döntenek, és amelyik elnökjelölt-aspiráns a legtöbb államban nyer, általában a végső jelöltséget is behúzza – így történt ez 2020-ban is, amikor Joe Biden a szuperkeddet megelőzően még jócskán le volt maradva Bernie Sandershez képest, azonban utána Obama korábbi alelnöke már megállíthatatlan volt a jelöltség megszerzéséig.

Azonban mint a felvezetőnkben is jeleztük,

Bidennek inkumbens jelöltként nincs értelmezhető kihívója, így az ő esetében a kérdés az volt, ismét fel tudja-e mutatni azt a választói koalíciót, amivel Trumpot 2020-ban legyőzte, miután Michiganben a baloldali szavazók 13 százaléka ellene szavazott a szerintük hibás Izrael-politikája miatt.

Míg Trump csapata leginkább azt vizsgálhatta meg közelebbről, hogyan áll az egyetemi végzettséggel rendelkezők, illetve a kertvárosban élők között, hiszen eddig az ő támogatásukat nem tudta felmutatni – márpedig ezen szavazói rétegek nélkül mindkét jelöltnek beletörhet a bicskája a novemberi választásokon.

Biden és Trump is dominálta a versenyt, de mindketten kikaptak egy helyen

A demokrata előválasztáson Biden mind a 15 államot behúzta, ami annak fényében nem meglepő, hogy inkumbens jelöltként pártjából egy igazi kihívója sem akadt – az egyetlen vereséget a rendes választáson egyébként szavazati joggal nem rendelkező Amerikai Szamoában szenvedte el, ahol Jason Palmerrel szemben maradt alul.

A Csendes-óceán déli részén található szigetcsoporton mindössze ötvenezren élnek és csak hat delegált sorsáról döntenek, így ez a jelöltséget egyáltalán nem befolyásolja, az elnökválasztás kapcsán pedig semmi tanulságot nem lehet levonni belőle – négy évvel ezelőtt például Michael Bloomberg húzta be az Egyesült Államokhoz tartozó külterületet a demokrata előválasztás során.

de ezenkívül is voltak olyan államok, ahol a két kihívója közösen a szavazatok 10 százalékát kapta – vélhetően ezek a szavazók nem Marianne Williamson vagy Dean Phillips kampányai miatt döntöttek így, hanem mivel nem minden államban lehet az ún. eldöntetlen delegáltra szavazni, így a protesztszavazók más jelöltet választottak ehelyett.

Minnesotában a választók 19,2 százaléka, míg Észak-Karolinában a 12,7 százalékuk döntött úgy, hogy az előválasztást lezáró jelölőgyűlésen az állam delegáltjai ne Bidenre, hanem szabad kezet kapva arra szavazzanak majd, akire szeretnének, de például Massachusettsben, Coloradóban és Tennesse-ben is legalább 8 százalékos szavazatarányt szereztek – azaz az ilyen szavazásra buzdító Mi Forradalmunk nevű baloldali szervezet kampánya sikeres volt.

E kettő közül Minnesota lehet fájóbb, hiszen Biden 2020-ban itt több mint hét százalékponttal győzte le Trumpot, márpedig ha Biden nem szeretne csatlakozni az egyciklusú elnökök névsorához, akkor Minnesotára idén is szüksége lesz.

Biden alelnöke, Kamala Harris az eredmények kapcsán kiadott közleményben azokat úgy kommentálta, a választók megmutatták, hogy a különböző hátterű amerikaiak érzik a választás fontosságát és készek kiállni a Biden–Harris-párosért. Míg Biden kampánycsapata az Amerikai Szamóán elszenvedett vereséget röviden úgy kommentálta, az „egy buta kis vicc”.

Trump már a novemberi választásra készül

Az amerikai politika jobboldalára ráfordulva is hasonló eredményeket látunk: Donald Trump ezúttal is dominálta a versenyt, ugyanakkor csak úgy, mint Biden esetén, Trump is alulmaradt egy helyen kihívójával, Nikki Haley-vel szemben.

Ugyanakkor Trumpot ez annyiból nem aggaszthatja, hogy az államban 1992 óta a legtöbb szavazatot mindig a demokrata jelöltek szerzik, így az elnökválasztásba az államnak túl sok beleszólása lényegében nincs.

A jelenleg négy büntetőeljárással szembenéző Trump ezenkívül dominálta a versenyt, legnagyobb győzelme több mint 70 százalékpontos (!) – ez egyébként a republikánus Alabamában volt, ahol 83,2–13 arányban múlta felül Haley-t –, míg Vermonton kívül a legszorosabb verseny Minnesotában volt, ahol Haley-re a szavazók 28,9 százaléka húzta be az ikszet.

Minnesota minden körzetében az egykori elnök szerezte a legtöbb szavazatot,

és a kertvárosi körzetekben sem a legerősebb, ami 2020-ban is a vereségét okozta.

A republikánusok várható elnökjelöltje a szuperkeddi eredményeket a Mar-a-Lagó-i rezidenciáján ünnepelve úgy kommentálta, hogy a Republikánus Párt nagyon jó helyzetben van, és célja a jelenleg megosztott ország egyesítése. A novemberi választás kapcsán úgy fogalmazott, hogy nyerniük kell, hiszen nincs más lehetőségük.

Ugyanakkor a közel félórás beszéde során több hamis kijelentést is tett, például, hogy elnöksége alatt volt Amerika történetében a legjobb gazdasági helyzet, vagy hogy az ő ideje alatt megvalósult az ország energiafüggetlensége, és nem importált olajat máshonnan, vagy hogy az ellene indított eljárások politikai indíttatásúak – emiatt több hírcsatorna vagy nem is adta le élőben a teljes beszédét, vagy pedig fact-checkelte a korábbi elnök mondandóját.

Ez is mutatja, hogy Trump már a novemberi választásra készül. Beszédében ezért is foglalkozott kizárólag Joe Bidennel, hol jogos, hol alaptalan állításokat megfogalmazva a jelenlegi elnökkel szemben.

Haley szerdán dönthet a sorsáról

Trump a mostani, legalább 12 államban behúzott győzelmével – Alaszkában magyar idő szerint reggel hatkor zártak az urnák, Utahban pedig cikkünk írásának pillanatában még csak 1 százalék a feldolgozottság, de e két államban is valószínűleg Trump győz – már 893 delegáltnál jár, míg Haley-nek csak 66 van, így nem meglepő, hogy az egykori ENSZ-nagykövet eredményvárója nem volt túl vidám hangulatú.

Sokatmondó, hogy Haley az eredményeket nem is kommentálta, kampánycsapata pedig csak egy szűkszavú közleményt adott ki. Ebben először megköszönte Vermontnak, amiért Haley-t választották, míg a többi állam eredménye kapcsán úgy látják, azok megmutatták, a republikánus szavazók egy jelentős része aggodalmát fejezte ki a korábbi elnökkel kapcsolatban.

Majd odaszúrva Trumpnak, azt írták, egy párt nem attól lesz egységes, ha valaki azt kijelenti, és szerintük a pártnak figyelembe kell venni ezen választók aggodalmait is, ha valódi egységet szeretnének megvalósítani.

A CNN ezenkívül úgy értesült egy, a korábbi ENSZ-nagykövetet támogató donortól,

Ez jelenleg bármit is jelenthet, ugyanakkor meglepő lenne, ha Haley még sokáig bent maradna – Trump a következő megmérettetésen, március 12-én megszerezheti a jelöltséghez szükséges delegáltak számát, mivel aznap Georgiában, Hawaiion, Mississippiben és Washingtonban is szavaznak, összesen pedig 161 delegált sorsáról fognak dönteni – így legkésőbb szűk egy hét múlva már matematikailag sem lesz versenyben.

Ráadásul már az az eleve stratégiának nem nevezhető terve is füstbe ment, hogy esetleg Trumpot elítélik a Capitolium ostroma kapcsán folytatott tevékenységéért, vagy amiért a 2020-as elnökválasztás után Georgiában megpróbálta felülírni a választás eredményét, mivel a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében ezek a tárgyalások valószínűleg majd csak ősszel indulhatnak el, ítéletet az esküdtszékek pedig csak majd a választások után hozhatnak.