A The New York Times összegyűjtötte Trump terveit a bevándorlás elleni kemény fellépésre, az igazságügyi minisztérium utasítására, hogy üldözze ellenfeleit, az elnöki hatalom növelésére, az amerikai gazdaságpolitika felforgatására, az Európából való katonai visszavonulásra, és csapatok egyoldalú telepítésére a demokrata vezetésű városokba.

Az illegális bevándorlás szélsőséges mértékű visszaszorítása

Trump a bevándorlás első ciklusbeli szigorításának masszív kiterjesztését tervezi, ha 2025-ben visszatér a hatalomba − írja a lap. Többek között a következőket tenné:

1. Tömeges deportálásokat hajtana végre

Trump úr legfőbb bevándorlási tanácsadója, Stephen Miller azt mondta, hogy egy második Trump-kormányzat a kitoloncolások mennyiségének megtízszerezésére – évi több mint egymillióra – törekedne.

2. Növelné a razziázó ügynökök számát

Azt tervezi, hogy szövetségi ügynököket és a Nemzeti Gárdát is átcsoportosítja a bevándorlás ellenőrzésére. Emellett lehetővé tenné a szövetségi csapatok alkalmazását a migránsok elfogására.

3. Táborokat építene a bevándorlók fogva tartására

A Trump-csapat azt tervezi, hogy katonai forrásokból „hatalmas fogdákat” építene a bevándorlók fogva tartására, amíg a kitoloncolási ügyeikről döntenek.

4. Szorgalmazná, hogy más országok vegyék át a leendő menedékkérőket az Egyesült Államokból

A közép-amerikai országokkal kötött „biztonságos harmadik ország” megállapodások felélesztését és kiterjesztését tervezi Afrikára és más országokra. A cél az, hogy a menedékkérőket más államokba küldjék tovább.

5. Ismét megtiltja a belépést az Egyesült Államokba bizonyos muszlim többségű nemzetekből származók számára

Azt tervezi, hogy felfüggeszti az ország menekültprogramját, és ismét megtiltja a többnyire muszlim országokból érkező látogatók beutazását, újra életbe léptetve a Biden elnök által 2021-ben visszavont beutazási tilalom egy változatát.

6. Megpróbálja megszüntetni a születési joggal járó állampolgárságot

Kormánya kijelentené, hogy a papírokkal nem rendelkező szülők gyermekei nem jogosultak az állampolgárságra, és megszüntetné az olyan dokumentumok, mint a társadalombiztosítási kártyák és az útlevelek kiadását számukra.

Az Igazságügyi Minisztériumot használná ellenfelei üldözésére

Trump kijelentette, az elnöki hatalmat arra fogja használni, hogy bosszút álljon vélt ellenségein. Szövetségesei jogi indoklást dolgoztak ki arra, hogy eltöröljék az Igazságügyi Minisztérium függetlenségét az elnöktől. Trump azt sugallta, hogy a következőket tenné:

1. Bűnügyi nyomozást indítana Biden és családja ellen

Elnökként Trump nyomást gyakorolt az Igazságügyi Minisztériumra, hogy nyomozzon ellenfelei ellen. Megesküdött, hogy ha újraválasztják, különleges ügyészt nevez ki, aki „nekimegy” Bidennek és családjának.

2. Vádat emeltet azok ellen, akik politikai kihívást jelentenek neki

Saját vádemeléseinek precedensére hivatkozva kijelentette, hogy ha újra elnök lenne, és valaki politikailag kihívná őt, akkor azt mondhatná: „Gyerünk, vádoljuk meg”.

3. Újságírókat céloz meg vádemeléssel

Kash Patel, Trump egyik bizalmasa azzal fenyegetőzött, hogy újságírókat vesz célba vádemeléssel, ha Trump visszatér a hatalomba. A kampány később elhatárolódott a megjegyzésektől.

Az elnöki hatalom növelése

Trumpnak és társainak átfogó célja, hogy megváltoztassák a hatalmi egyensúlyt azáltal, hogy növelik az elnök hatáskörét a szövetségi kormányzat minden olyan része felett, amely jelenleg a Fehér Háztól függetlenül működik. Trump azt mondta, hogy a következőket fogja tenni:

1. A független ügynökségek elnöki ellenőrzés alá vonása

A kongresszus különböző szabályozó ügynökségeket hozott létre, hogy azok a Fehér Háztól függetlenül működjenek. Trump megígérte, hogy elnöki ellenőrzés alá vonja őket, ami potenciális bírósági küzdelmekre ad okot.

2. Felélesztik a pénzeszközök lefoglalásának gyakorlatát

Trump megfogadta, hogy visszatér egy olyan rendszerhez, amelyben az elnöknek hatalma van megtagadni a kongresszus által az elnöknek nem tetsző programokra előirányzott pénz odaítélését.

3. Nem lesz foglalkoztatási védelem több tízezer régóta dolgozó köztisztviselőnek

Trump elnöksége idején olyan végrehajtási rendeletet adott ki, amely megkönnyítette a hivatásos tisztviselők elbocsátását és lojálisakkal való helyettesítését. Biden visszavonta azt, de Trump azt mondta, hogy egy második ciklusban újra kiadná.

4. Megtisztítja a hírszerző ügynökségeket, a bűnüldöző szerveket, a Külügyminisztériumot és a Pentagont a neki nem tetsző tisztviselőktől

Trump a nemzetbiztonságban és a külpolitikában érintett ügynökségek dolgozóit gonosz „mély államként” becsmérelte, amelyet el akar pusztítani.

5. Olyan jogászokat nevez ki, akik törvényesnek ítélik a programját

A politikailag kinevezett jogászok az első Trump-kormányzatban néha kifogást emeltek a Fehér Ház javaslataival szemben. Több közeli tanácsadója most olyan ügyvédeket vizsgál, akik nagyobb valószínűséggel fogadnak el agresszív jogi elméleteket a hatalmának kiterjesztéséről.

A kereskedelmi és egyéb gazdaságpolitika felforgatása

A gazdaság átalakításának reményében, a gazdaság megzavarásának kockázatával Trump azt tervezi, hogy új vámokat vet ki a legtöbb külföldön gyártott árura. Közgazdászok szerint szélesebb körű programja – többek között a kereskedelem, a deportálások és az adók terén – az árak emelkedését okozhatja. Elmondása szerint ezeket fogja megtenni:

1. Univerzális alapvám bevezetése, új adó kivetése a legtöbb importált termékre

Trump azt mondta, hogy vámot tervez kivetni a legtöbb külföldön gyártott árura, és egy 10 százalékos új importadó bevezetését lebegtette meg. Amellett, hogy ez a politika megemelné az árakat a fogyasztók számára, globális kereskedelmi háborút kockáztatna, amely az amerikai exportőröknek ártana.

2. Új kereskedelmi korlátozások bevezetése Kínával szemben

Az elnökjelölt azt mondta, hogy fokozatosan megszüntetné „az elektronikai és más alapvető fontosságú áruk teljes kínai importját”, és új szabályokat vezetne be, hogy az amerikai vállalatok ne fektessenek be Kínában. A két államé együttesen a világ legnagyobb gazdasága, és évente több száz milliárd dollárnyi árut cserélnek egymással.

3. Csökkenti az üzleti érdekeltségekre kivetett szabályokat

Megfogadta, hogy feléleszti deregulációs programját, és továbbmegy az úgynevezett adminisztratív állam – olyan ügynökségek, amelyek a vállalatok számára olyan szabályokat bocsátanak ki, mint például a levegő és a víz tisztán tartása, valamint az élelmiszerek, gyógyszerek, autók és fogyasztási cikkek biztonságának garantálását célzó korlátozások, amelyek csökkenthetik az üzleti profitot – visszaszorításában.

4. Az adócsökkentések meghosszabbítása és kiterjesztése

Trump azt mondta, hogy meghosszabbítaná a 2017-es adótörvényében szereplő, lejáró adócsökkentéseket, többek között a személyi jövedelem minden szintjén és a nagy vagyonok esetében is. Magánbeszélgetésen azt is elmondta vezető üzletembereknek, hogy tovább akarja csökkenteni a társasági adókulcsot.

Visszavonulás az európai katonai szerepvállalástól

Trump már régóta világossá tette, hogy a NATO-t, az ország legfontosabb katonai szövetségét nem az erőkivetítés szövetségesekkel való erősítésének, hanem az amerikai erőforrások ingyenélők általi elszívásának tekinti. Azt mondta, hogy ezeket fogja tenni:

1. A NATO potenciális aláásása, vagy az Egyesült Államok kilépése a szövetségből

Hivatali ideje alatt azzal fenyegetőzött, hogy kilép a NATO-ból. Kampányának honlapján azt állítja, hogy a NATO céljának alapvető átértékelését tervezi, ami felerősíti azt a félelmet, hogy súlytalanná teheti vagy megszüntetheti a szövetséget.

2. Az orosz–ukrán háború rendezése „24 órán belül”

Azt állította, hogy egy nap alatt véget vetne az ukrajnai háborúnak. Nem mondta meg miként, de azt sugallta, hogy egyezséget kötne Oroszországgal, amely egyszerűen megkapná az eddig elfoglalt ukrán területeket.

Katonai erő alkalmazása Mexikóban és amerikai földön

Trump egyértelműbben fogalmazott az amerikai katonai erő honi alkalmazásáról. Azt mondta, hogy a következőket tenné:

1. Háborút kell hirdetni a mexikói drogkartellek ellen

Közzétette azt a tervet, hogy katonai erővel harcoljon a mexikói drogkartellek ellen. A nemzetközi jogot sértené, ha az Egyesült Államok Mexikó beleegyezése nélkül bevetné fegyveres erejét a szomszédos állam területén.

2. Szövetségi csapatok bevetése a határon

Bár általában illegális a hadsereget belföldi bűnüldözésre használni, a felkelési törvény kivételt teremt. A Trump-csapat erre hivatkozna, hogy katonákat használjon bevándorlási ügynökökként.

3. Szövetségi csapatok bevetése a demokraták által ellenőrzött városokban

Közel állt ahhoz, hogy 2020-ban a faji tüntetéseken, amelyek néha zavargásokba torkolltak, bevesse a hadsereget, és továbbra sem áll távol tőle az ötlet. Legközelebb, mint mondta, egyoldalúan szövetségi erőket fog küldeni, hogy rendet teremtsenek a demokrata vezetésű városokban.