Joe Biden regnáló amerikai elnök elnökjelöltségétől való visszalépése egy precedens nélküli helyzetet teremtett Amerikában, eddig ugyanis a jelenlegi jelöltválasztási rendszer során sosem fordult elő, hogy egy jelölt az előválasztás után, még a jelölőgyűlés előtt visszalép elnökjelöltségétől, amikor az erről szóló delegáltakat már kiosztották. Cikkünben választ adunk minden felmerülő kérdésre, miszerint: a visszalépés után hogyan választanak elnökjelöltet a demokraták maguknak, kik merültek fel, és mennyire kőbe vésett dolog a Biden által ajánlott Kamala Harris jelöltsége.

Joe Biden amerikai elnök július 21-én jelentette be, hogy a novemberi választásokon mégsem indul el, így visszalép az elnökjelöltségétől, amit egyébként még hivatalosan nem is szerzett meg, hiszen a demokraták majd csak az augusztus 19-én kezdődő jelölőgyűlésen választották volna jelöltükké.

Biden a visszalépéséről szóló közleménye után egy másik közleményben azt is bejelentette, hogy eddigi alelnökét, Kamala Harrist ajánlja maga helyett, aki időközben hivatalosan is bejelentette ebbéli vágyait, miközben több prominens demokrata, például a Clintonok is támogatásáról biztosították az alelnököt.

Röviden elmagyarázzuk, mi fog történni a Demokrata Pártban és az amerikai politika baloldalán, miután az az eddigi precedens nélküli helyzet állt elő, hogy egy elnökjelölt még elnökjelöltsége megszerzése, a jelölőgyűlés előtt visszalép a novemberi megmérettetéstől.

Miért mondott le Biden?

Joe Biden kora és az abból adódó szellemi képességeinek hanyatlása már a 2020-as előválasztás, illetve elnökválasztás során is felmerült, ugyanakkor a kampánya, illetve vitákon mutatott teljesítménye miatt végül elnökké választották.

Elnöksége alatt ezek továbbra is visszatérő kérdések volt, hiszen az elnök gyakran bakizott, tett érdekes gesztusokat vagy gabalyodott bele gondolataiba. Ezt még tetőzte is, hogy csak ritkán tartott sajtótájékoztatót és nem voltak gyakoriak az interjúk sem, emiatt többen is azt feltételezték, a Fehér Ház direkt bújtatja a sajtó elől az immáron 81 éves politikust.

Bidennel kapcsolatosan ezek az aggályok még kampányának hivatalos kezdete előtt is felmerültek, azonban mindennek súlyát csapata és közvetlen környezete próbálta lekicsinyíteni.

Eleinte a demokraták hivatalosan kitartottak elnökük mellett, ám név nélkül már ekkor is elárulták a sajtónak, hogy a jelölt lecserelésén fáradoznak. Ezután először a liberális véleményvezérek, később pedig már demokrata politikusok is az elnökválasztástól való visszalépésre szólították fel Bident, aki ennek végül eleget is tett – sajtóhírek szerint egyébként nem fogadta túl jól, árulásnak érezte ezt.

Hogyan választanak jelöltet a demokraták?

Ahhoz, hogy megérthessük, mi jöhet ezután, először azt kell röviden, nagy vonalakban áttekinteni, hogy a Demokrata Párt miként választ elnökjelöltet.

Csakúgy, mint a republikánusok, a demokraták is előválasztás során döntenek az elnökjelöltjük sorsáról. Az államonként eltérő időben megrendezett előválasztás során az elnökjelölt-aspiránsok az eredményeik alapján delegáltakat gyűjtenek, akik ezután az előválasztást hivatalosan is lezáró jelölőgyűlésen szavaznak a jelöltről.

Az idei előválasztáson Joe Bidennek inkumbens jelöltként lényegében nem volt valódi ellenfele, így a 3949 delegáltból 3905-nek rá kellene szavaznia. Ugyanakkor Biden visszalépett, így a kérdés az, hogy mi lesz most a delegáltjaikkal.

És hogyan választanak majd most?

Jelenleg a Demokrata Pártban, illetve a jelölőgyűlést szervező bizottságban is ezen tanakodnak. Most ugyanis két lehetőség van:

• az egyik opció, hogy mivel Biden maga helyett Kamala Harrist ajánlotta, a Biden-delegáltak egyszerűen Harris-delegálttá válnának;
• másrészt pedig az is elképzelhető, hogy egy nyílt jelölőgyűlést tartanak, azaz a delegáltak mandátumainak kötöttségét feloldják, vagyis arra szavazhatnak majd, akire szeretnének.

Mindkettő mellett vannak érvek és ellenérvek: ha delegáltakat automatikusan megkapná Harris, azzal könnyebb lenne Biden megkezdett kampányát annak kiépített struktúrájával és eddig összegyűjtött adományaival rendelkezve folytatni. Ugyanakkor ellenérvként merül fel, hogy ez nem a legdemokratikusabb döntés, Harrisnél akár jobb jelöltet is találhatnának a pártban.

A jelölőgyűlést szervező bizottság egyébként szerdán fog összeülni, hogy e kérdésben döntsön, sajtóhírek szerint pedig a kettő közötti megoldás valósulhat meg: a konvenció előtt tartanak egy online szavazást egy jelöltről, aki ha akkor magabiztosan győz, akkor majd őt javasolják elnökjelöltnek is a jelölőgyűlésen, ahol ezután a delegáltak formálisan is elnökjelöltté választják ezt a személyt.

Amennyiben pedig ez nem sikerülne, akkor a jelölőgyűlés kapcsán két lehetőség van.

Elsőként az vagy teljesen nyílttá válik, azaz azon szinte bárki előléphetne mint jelölt, ezek a jelöltek pedig majd maguk mellett tartanak kortesbeszédeket az augusztus 19-én kezdődő és 22-én végződő jelölőgyűlésen, amelynek a végén a delegáltak immáron kötöttség nélkül döntenek a jelöltről. Ha az első fordulóban senki nem kerül többsége, akkor egy második fordulóban a két legtöbb szavazatot szerző jelölt közül döntenek, esetleg több fordulós rendszerben folyamatosan rostálva ki a többi elnökjelölt-aspiránst.

Egy másik, konkrét felvetett lehetőség, hogy még a jelölőgyűlés előtt tartanak egy rövid előválasztást: ezen azok indulhatnak el, akik a párt vezetését ellátó Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) 400 tagja közül legalább 40 támogatást begyűjtenek. Az ezt megugró jelöltek között pedig vitát is rendeznének, és a jelölőgyűlésre már úgy mennének, hogy vagy tisztában lesznek vele, a felmerülő jelöltek közül kinek lesz meg a többsége, és az egész rendezvény a párt egységéről fog szólni, vagy pedig eleve itt rendeznék meg a vitákat.

Kik merültek eddig fel jelöltként?

Első névként Kamala Harris alelnök, akit Joe Biden maga is támogat, de rajta kívül már hetek óta az esélyesek között tartják számon Gavin Newsom kaliforniai, illetve Gretchen Whitmer michigani kormányzókat. Ám ők már kijelentették, támogatják Harrist, vagy legalábbis nem indulnak el ellene, így több mint valószínű, hogy erről a listáról kihúzhatjuk őket.

Rajtuk kívül felmerült még Joe Munchin észak-karolinai szenátor, aki sajtóhírek szerint gondolkozik az induláson; J.B. Prtizker, Illinois; Andy Beshear, Kentucky; Wes Moore, Maryland; Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzójának a neve. Míg a 2020-as előválasztás mezőnyéből Harrisen kívül még Pete Buttigieg és Amy Klobuchar esetleges indulásáról cikkeznek a sajtóban – előbbi jelenleg közlekedésért felelős miniszter a Biden-adminisztrációban, Klobuchar pedig szenátor.

Számít-e, hogy Kamala Harrist támogatja Biden?

Igen is, meg nem is.

Jogilag semmi kötőereje nincs annak, hogy Biden visszalépésével egy időben bejelentette, hogy Harrist támogatja, hiszen a delegáltjainak továbbra is a jelenlegi elnökre kéne szavazniuk, mivel erre van mandátumuk. Ha pedig ő maga visszalép a megmérettetéstől, akkor elméletben mandátumuk kötöttsége megszűnik, azaz bárkire szavazhatnak. Jogilag az egyetlen könnyítést az jelenti, hogy Harris ezzel megörökölte Biden kampányát annak struktúrájával és pénzügyeivel együtt, hiszen az eleve Biden–Harris-kampány volt hivatalosan.

Ezzel egyrészt a visszalépése kevésbé lesz olyan kaotikus, mintha jelenleg a demokraták azon tanakodnának, ki léphetne a helyére, és egy belső harc indulna a párton belül, ami ilyen közel a választáshoz akár végzetes is lehetne a párt számára.

Azonban úgy tűnik, a párt vezető prominens politikusai már döntöttek,

A Clintonok mellett például több kormányzó és szenátor is kiállt az alelnök mellett, ráadásul a visszalépés hallatára pár óra alatt közel 50 millió dollárt gyűjtött össze a Biden–Harris-kampány, a donorok pedig döntően Harrisnek köszönhetően nyitották ki pénztárcájukat. Cikkünk írásakor a 263 demokrata szövetségi képviselőből és szenátorból, illetve a 23 demokrata kormányzóból már 175-en kijelentették, hogy támogatják Harrist.

Azonban Harrisnek még meg kell győznie a delegáltakat, hogy őt támogassák, hiszen jogilag automatikusan nem kerülnek át a delegáltak Harrishez. Ez abban az esetben történhetett volna meg, ha Biden nemcsak az elnökjelöltségtől lép vissza, hanem lemond elnöki posztjáról is, hiszen akkor az amerikai alkotmány értelmében helyét az alelnök, tehát Kamala Harris venné át az ország élén, és ilyen esetben vélhetően a pártnál is úgy gondolnák, hogy a delegáltaknak is az elnököt kell támogatniuk.

Mikor tudjuk meg, ki lesz a jelölt?

Ez jelenleg több mindentől függ: egyrészt kérdés, hogy a jelöltválasztás folyamatán melyik fentebb felvázolt lehetőség fog megvalósulni. Amennyiben úgy döntenek, hogy a köztes, tehát még a konvenció előtt szavaznak egy jelöltről – vélhetően Harrisről –, akkor még a jelölőgyűlés előtt nem hivatalosan ugyan, de lényegében jelöltté válik, amit aztán az augusztus 19–22-i jelölőgyűlésen a delegáltak is megszavaznak.

Amennyiben végül nem ez valósulna meg, vagy pedig Harris nem tudna elég támogatást felmutatni a delegáltak között a konvenciót megelőző virtuális szavazáson, akkor kizárólag a jelölőgyűlésen fog eldőlni a jelölt sorsa.

Egyébként a legnagyobb esélye Harrisnek van. Egyrészt több prominens demokrata is beállt mögé, másrészt pedig a sajtó már arról tanakodik, ki lehet majd az alelnökjelöltje. Emellett pedig a pártnál is az idő hiányára panaszkodnak, azaz nem szeretnék túlzottan elhúzni a jelöltválasztást négy hónappal az elnökválasztás előtt.