Az FBI vizsgálja azokat az állításokat, amelyek szerint Donald Trump elnökválasztási kampányának érzékeny dokumentumait lopták el egy kibertámadásban, valamint azt is, hogy megpróbáltak hozzáférést szerezni Kamala Harris alelnök kampányához, néhány nappal azután, hogy a Trump-kampány bejelentette: Irán törte fel a szervereket. Az FBI rövid közleményt adott ki a Trump-üggyel kapcsolatban, amelyben megerősítik, hogy nyomoznak az ügyben – írta meg az AP.

A Trump-adminisztráció nem szolgáltatott konkrét bizonyítékot Irán érintettségére, de az állítás nem sokkal azután hangzott el, hogy a Microsoft kiadott egy jelentést, amelyben részletezte: külföldi ügynökök megpróbáltak beavatkozni a 2024-es amerikai választásokba. A jelentés idézett egy esetet, amely szerint júniusban egy iráni katonai hírszerző egység „spear phishing e-mailt küldött egy elnökválasztási kampány magas rangú tisztviselőjének egy korábbi vezető tanácsadó kompromittált e-mail fiókjáról”.

Két, az ügyet ismerő személy szerint a Biden–Harris-kampány is célpontja volt a feltételezett iráni kibernetikai behatolásnak, amely után az FBI nyomoz. Az emberek névtelenséget kérve beszéltek, mert nem voltak felhatalmazva arra, hogy a nyomozás részleteiről információkkal szolgáljanak.

A Politico szombaton jelentette, hogy július 22-én kezdtek e-mailek érkezni egy névtelen fiókból. A forrás – egy AOL-e-mail-fiók, amelyet csak „Robert”-ként azonosítottak – továbbított egy anyagot, ami egy kutatási dossziénak tűnt, amelyet a kampány nyilvánvalóan a republikánus alelnökjelöltről, J. D. Vance ohiói szenátorról készített. A dokumentum február 23-i keltezésű volt, csaknem öt hónappal azelőtti, hogy Trump Vance-t választotta jelöltjének.

Ezeket a dokumentumokat illegálisan szerezték meg, és az volt a céljuk, hogy beavatkozzanak a 2024-es választásokba, és káoszt szítsanak az egész folyamatban

– mondta Steven Cheung, a Trump-kampány szóvivője.

A Biden–Harris-kampány legalább három munkatársát vették célba adathalász e-mailekkel, de a nyomozók nem tártak fel bizonyítékot arra nézve, hogy a kísérlet sikeres lett volna – mondta az egyik név nélkül nyilatkozó forrás. A kísérletek még azelőtt történtek, hogy Joe Biden elnök kiszállt a versenyből.

Az FBI júniusban kezdte el vizsgálni ezt az incidenst, és a hírszerzés tisztviselői úgy vélik, hogy Irán állt a kísérletek mögött – mondta az említett személy. A tisztviselők az elmúlt hónapokban a technológiai cégekkel is kapcsolatba léptek annak lehetősége miatt, hogy a Trump- és a Biden–Harris-kampányhoz kapcsolódó embereket e-mailen keresztül célba vették.

Kampányunk éberen figyeli és védekezik a kiberfenyegetések ellen, és nincs tudomásunk arról, hogy a rendszereink biztonságát megsértették volna

– közölte Harris kampánya közleményben. Arra nem tértek ki, hogy észleltek-e állami alapú behatolási kísérleteket.

Irán tagad mindent

Iránt már régóta gyanúsítják azzal, hogy hackerkampányokat indít a közel-keleti és azon túli ellenségei ellen. Teherán régóta fenyegetőzik azzal is, hogy megtorlást helyez kilátásba Trump ellen az általa elrendelt 2020-as dróncsapás miatt, amely megölte a Forradalmi Gárda prominens tábornokát, Kászem Szolejmánit.

Jelentésében a Microsoft megállapította, hogy: „A 2024-es amerikai választásokkal kapcsolatos külföldi rosszindulatú befolyásolás lassan indult, de az elmúlt hat hónapban folyamatosan felgyorsult, ami kezdetben az orosz műveleteknek, újabban pedig az iráni tevékenységnek köszönhető.”

Az elemzés azzal folytatódott, hogy az iráni kiberalapú befolyásolási műveletek legalább az elmúlt három amerikai választási ciklusban folyamatosan jelen voltak. Az iráni műveletek feltűnőek és megkülönböztethetők az orosz kampányoktól, mivel a választási szezon későbbi szakaszában jelentek meg, és kibertámadásokat alkalmaztak, amelyek inkább a választások lebonyolítására, semmint a választók befolyásolására irányultak.

A közelmúltbeli tevékenység arra utal, hogy az iráni rezsim – a Kremllel karöltve – részt vehet a 2024-es választásokon

– zárta a Microsoft.