A helyi idő szerint kedden este 9 órakor kezdődött vita elején Kamala Harris alelnök odalépett Donald Trumphoz, kezet nyújtott, és bemutatkozott a volt elnöknek. A két jelölt ezután kezet fogott egymással – a Joe Biden jelöltségét megpecsételő vita előtt ez a gesztus elmaradt.  

Harris a vita elején azzal támadta Trumpot, hogy a legrosszabb foglalkoztatási mutatókat hagyta az amerikaiakra a nagy gazdasági világválság óta, és a legnagyobb támadást intézte az amerikai demokrácia ellen a polgárháború óta. Az alelnök hangsúlyozta, határozott terve van az amerikai családok megsegítésére, akik aggódnak a gazdaság és a megélhetési költségek miatt. Harris felhozta a Project 2025-öt, azt a republikánus szakértők által összeállított ellentmondásos programot, amely a párt győzelme esetére ad tanácsokat a kormányzásra, amelyet Harris „részletes és veszélyes tervnek” nevezett, és amelyet szerinte Trump léptet életbe, ha hivatalba lép. Trump ezt tagadta, sőt azt állította, hogy a dokumentumot nem olvasta, és nem is áll szándékában elolvasni. 

Donald Trump „marxistának” nevezte Kamala Harrist, miközben az alelnököt professzor apjához, a Stanford Egyetem nyugalmazott közgazdászához hasonlította.

Ő marxista, mindenki tudja, hogy marxista. Az apja marxista közgazdászprofesszor, és jól megtanította őt erre

– fogalmazott a volt elnök. 

Az abortusz kérdésében Harris sarokba szorította Trumpot

A jelöltek viszonylag hamar eljutottak a kampány egyik legfontosabb témájához, az abortusz tiltásának a kérdéséhez. Harris kijelentette, a nők teste fölött nem szabad, hogy az állam rendelkezzen. A volt elnök hazugnak nevezte az alelnököt, és azt állította, hogy nem tervezi az abortusz betiltását. A kérdést, hogy az államok döntését megvétózza-e, Trump kikerülte. Harris nagyon szenvedélyesen beszélt a kérdésről, és összefoglalta, hogy a tiltások hogyan hatottak a nőkre a Roe kontra Wade precedens eltörlése óta, és szorosan Trumphoz kötötte azokat.

Trump az emigrációt szóba hozva arról beszélt, hogy az illegális migránsok a híradások szerint megeszik a helyi lakosok kutyáit, macskáit és kisállatait az Ohio állambeli Springfieldben. Az osztott képernyőn látszott, hogy Harris jól mulat, amikor ellenfele erről beszél, és a moderátor is kiemelte, hogy ezeket a pletykákat soha nem erősítették meg. Mivel Trump kampánycsapatának kérésére annak a vitázónak, aki éppen nem beszél, elnémítják a mikrofonját, Harris a mimikájával fejezi ki véleményét Trump válaszairól. 

A BBC kommentátora kiemelte a két jelölt testbeszédében megnyilvánuló különbségeket. Harris a vita nagy részében közvetlenül Trumpra nézett, miközben az a kérdésekre válaszolt, és mosolyogva vagy a fejét rázva fejezte ki egyet nem értését. Amikor a leglényegesebb témákról fejtette ki álláspontját, Harris egyenesen a kamerába nézett, mintha közvetlenül a nézőkhöz beszélne. Eközben Trump teljesen elkerülte a szemkontaktust Harrisszel, amikor a kérdésekre válaszolt. Megszokott harcias hangnemében beszélt, és az ujjával mutogatott, miközben Harris támadásait cáfolta. Az abortuszról szóló szóváltás alatt láthatóan ideges lett.  

Kamala Harris alelnök mindenkit arra biztatott, hogy vegyen részt Donald Trump egyik kampánygyűlésén, mert azokat végignézni „nagyon érdekes”.

„Azt fogjátok látni, hogy olyan fikciós karakterekről beszél, mint Hannibal Lecter, arról beszél, hogy a szélmalmok rákot okoznak. Az egyetlen dolog, amiről nem fogtok hallani, azok ti vagytok. Nem fogjátok hallani, hogy az igényeitekről, az álmaitokról és a vágyaitokról beszélne” – fogalmazott Harris.

A vita témája ezek után a 2021. január 6-i, a Capitolium elleni ostromra terelődött. Trumpot a moderátorok az ebben játszott szerepéről kérdezték. A támadás előtt egy fehér házi beszédében azt mondta támogatóinak, hogy vonuljanak a Capitoliumhoz, és a tévében nézte végig a támadást. „Arra szólítottam fel mindenkit, hogy békésen és hazafiasan viselkedjen” – mondta Trump, hozzátéve, hogy beszédében nem bujtott fel erőszakra. A demokrata Nancy Pelosit hibáztatja, amiért nem volt megfelelő a törvényhozás épületének biztosítása.

Orbán Viktor is szóba került

A vitában Trump megemlítette Orbán Viktort is, és arra hivatkozott, hogy a magyar kormányfő is megmondta, ő a lehető legerősebb jelölt, míg az ellenfele gyenge. Azt is elmondta, hogy

A gázai háborúra vonatkozó kérdésre Harris úgy válaszolt, hogy a háborúnak azonnal véget kell vetni. A továbbiakban tűzszünetet és végül kétállami megoldást sürgetett, hogy Gázát újra lehessen építeni. Trump erre úgy válaszolt, hogy azt állítja, hogy a konfliktus el sem kezdődhetett volna, ha ő még mindig elnök lenne. Azt állította, hogy Harris gyűlöli Izraelt, és ha ő lesz az elnök, Izrael két év múlva nem fog létezni. Emellett azzal is vádolta ellenfelét, hogy az arab lakosságot is gyűlöli.

A szünet után az ukrajnai háborúra rátérve azzal vádolta Trumpot, hogy ha ő lenne az elnök, Putyin már Kijevben ülne. Ezután pedig éhesen Európa többi részére tekintene, Lengyelországgal kezdve. Erre a számos lengyel–amerikai szavazó figyelmét is felhívta. Erre válaszul Trump rámutatott, hogy Putyin nem foglalt el további területeket Ukrajnában az ő elnöksége alatt. Ezt Obama elnöksége alatt tette meg 2014-ben, majd Joe Biden elnöksége alatt 2022-ben. Harris azt mondta, hogy a diktátor Vlagyimir Putyin Trumpot „megenné reggelire”. 

Harrist ezután az ABC moderátorai az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásáról kérdezték. Elmondta, egyetértett Joe Biden elnökkel abban, hogy az amerikaiaknak ki kell vonulniuk az országból. Hozzátette azonban, hogy fontos emlékezni arra, hogyan készítették elő a kivonulást. Arról beszélt, hogy Donald Trump elnökként a legrosszabb alkut kötötte, amit csak el lehet képzelni – utalva a volt elnök tálibokkal folytatott tárgyalásaira.

Trumpot ezután arról kérdezték, hogy miért kérdőjelezte meg a kampányban Harris fekete identitását. „Nem érdekel, hogy mi ő” – válaszolta a kérdésre, hozzátéve, azt olvasta, hogy az alelnök nem fekete. Harris „tragédiának” nevezte, hogy Trump a faji hovatartozást próbálja felhasználni az amerikaiak megosztására. A kérdés tárgyalása során a volt elnök láthatóan kibillent az egyensúlyából, az inflációra terelte a szót, és azt mondta, hogy Harrisnek és Bidennek fogalma sincs arról, hogyan kell vezetni a gazdaságot. Harris erre úgy  válaszolt: „Én nyilvánvalóan nem vagyok Joe Biden, és biztosan nem vagyok Donald Trump”, majd közölte, hogy neki megvannak a saját tervei.

A fegyvertartás kérdésében Trump azzal támadta Harrist, hogy meg akarja szüntetni a rendőrség finanszírozását, és az a terve, hogy mindenkitől elkobozza a fegyvereket. Azt is felhozta, hogy a volt elnök elnöksége esetén betiltja a palagáz rétegtöréses kitermelését, ami sok amerikai munkahelyébe kerülne. Harris azt állította, hogy Trump hazudik ezekben a kérdésekben. Kiemelte, neki magának, és alelnökjelöltjének, Tim Waltznak is van fegyvere. 

Trump ezután kissé ködösen azzal vádolta Harrist, hogy „börtönben lévő illegális bevándorlókon akar nemváltó műtéteket végezni.”

A következő téma a vitában a klímaváltozás kérdése volt – amely különösen lényeges a fiatalabb szavazók szimpátiájának elnyeréséhez. Itt Harris kiemelte, hogy a globális felmelegedés az ellenfele szerint csupán álhír. Trump korábban arról beszélt, hogy hatályon kívül akarja helyezni az infláció csökkentéséről szóló törvényt, amellyel az Egyesült Államokban a tiszta energiával kapcsolatos gyártásfejlesztés nagy részét finanszírozzák. Sok republikánus is aggódik emiatt azokban az államokban, ahol ilyen projektek épülnek, és biztosítanak munkahelyeket. 

Kamala Harrisnek nehéz lesz megmagyaráznia, miért nem valósította meg programját

A rövid záróbeszédekben a jelöltek megmutatták, hogy valószínűleg mely kérdésekre koncentrálnak a kampány hátralévő részében. Harris mérsékelt hangot ütött meg, és optimistán tekintett a jövőbe, mondván hogy az ország előre fog haladni a vezetése alatt. Trump arra használta az idejét, hogy azzal az érvvel támadja ellenfelét, amelyet nyolc évvel ezelőtt hatékonyan használt Hillary Clinton ellen: ha annyi nagyszerű ötlete van a nemzet problémáinak megoldására, kormányon miért nem valósította meg azokat? 

A közvetlenül a vita után készült értékelések azt emelték ki, hogy

A vita vége után percekkel – ha nem másodpercekkel – mindkét kampánycsapat közleményt adott ki, amelyben azt állították, hogy egyértelműen az ő jelöltjük nyerte meg az összecsapást. „Donald Trump teljesen összefüggéstelen volt” – mondta Harris kampányszóvivője, Jen O’Malley Dillon. „Dühös volt és zavarodott.” Trump csapata szerint jelöltjük „mesteri teljesítményt nyújtott”.

 

Chris Wallace, a CNN elemzője szerint azonban Trump számára ez az este „ugyanolyan pusztító volt”, mint Joe Biden számára az a vita, amely megpecsételte elnökjelöltségét. Wallace elmondta, hogy szerinte Harris „szinte minden témában leszorította Trumpot, aki ezen az estén nagyon öregnek tűnt”. Egyetértett kollégája, Dana Bash által tett észrevétellel, miszerint Harris kedd esti üzenetét azzal a kijelentésével lehetne összefoglalni, hogy Trumpnak most már nem Biden ellen kell kampányolnia, hanem ő ellene.  

A The Washington Post elemzője szerint a legtöbb választó, aki az esti vitát nézte, már eldöntötte, kire fog szavazni. Harris a szavazóknak azt a kis részét próbálta megszólítani, akik most kapcsolódnak be a versenybe, vagy akik nem biztosak abban, hogy szeretnék, hogy még egyszer négy évig Donald Trump vezesse az országot. Folyamatosan azt próbálta kivetíteni, hogy pragmatikus és mérsékelt vezető lenne. A vitában keménységet mutatott, és bebizonyította, hogy ért a politikához – megnyugtatva azokat a szavazókat, akik azért kérdőjelezték meg a hozzáértését, mert nem sokat tudtak róla. Azonban

– ugyanis nem felejthetjük el, hogy az elmúlt három és fél évben Harris az ország második embere volt, így meglehetősen furcsa, amikor arról beszél, hogy pozitív változásokra van szükség a politikában. Ezt valószínűleg még sokszor el fogja mondani a következő hetekben.