Az MSNBC-nek adta első egyszemélyes interjúját Kamala Harris mióta elnyerte a Demokrata Párt elnökjelöltségét. Miközben az interjú olykor már felkérdezőszerű volt, Harris arra használta az alkalmat, hogy gazdasági terveit részletezze és ismertesse meg a nézőkkel, mivel a republikánusok szerint valójában nincsenek is szakpolitikai tervei. A demokrata elnökjelölt szerint azonban a valóság ezzel szemben az, hogy amíg neki van egy komoly és kidolgozott terve, addig Donald Trumpnak nincs. 

Szerda este adott interjút az MSNBC riporterének, Stephanie Ruhle-nak Kamala Harris demokrata elnökjelölt, ahol leginkább Harris gazdaságpolitikai terveiről esett szó.

Harris azután ült le a csatornával, hogy a csatatérállam Pennsylvaniában található Pittsburghben szintén a gazdaságpolitikai terveiről beszélt egy gyűlésen, amivel a párt célja, hogy csökkentse Donald Trump előnyét a témát illetően.

A választók szerint Trump ugyanis jobban értene a gazdasághoz, mint Harris, azonban ezt a hátrányát az utóbbi időben sikerült lefaragnia Harrisnek, hiszen míg Bidennel szemben 12, addigra Harris-szel szemben már csak 6 százalékpontos az előnye a témát illetően Trumpnak.

Kamala Harris például már az elején leszögezte, hogy szerinte Trump tervei nem elég komolyak, és szerinte valójában nincs is terve a korábbi elnöknek a gazdaságot illetően. Amellett, hogy Harris terveit részletezte, támadta Trumpot az általa felvetett vámtarifa-politikát illetően, amit a republikánus elnök egy olyan szakpolitikai eszközként használna, amivel szerinte minden gazdasági probléma orvosolható az infláción kezdve egészen a gyermekellátás folyamatosan növekvő költségeig.

Nos, fontos, hogy egyszerűen ne dobáld csak úgy a vámtarifák kérdését. Ez része a problémáknak Donald Trumppal. Őszintén szólva, és ezt teljesen őszintén mondom, nem gondolja komolyan ezeket a kérdéseket. Valakinek komolynak kell lennie és lennie egy valós tervének, ami nem csak egy valamilyen beszédtéma, ami felkiáltójellel végződik egy politikai gyűlésen

– szúrt oda Harris Trumpnak, akiről a demokrata elnökjelölt máskor is azt állította, hogy csak számokkal és jól hangzó tervekkel dobálózik mindenféle összetett és komoly terv nélkül.

Drága szakpolitikai tervek

Donald Trump támadásán kívül a barátságos, a jelölthöz olykor már túl könnyű kérdéseket intéző interjú – ami miatt egyébként kritizálták Harrist és az MSNBC-t is – során visszatérő elem volt Harristől, hogy az általa korábban többször is felvetett „lehetőségek gazdaságáról” beszéljen – a demokrata elnökjelölt például a demokrata jelölőgyűlésen is arról beszélt, olyan gazdaságot szeretne, ami lehetőséget nyújtana minden amerikaianak.

Nem mindenkinek adják át a dolgokat ezüsttálcán. A gazdasággal kapcsolatos vízióm – én ezt a lehetőségek gazdaságának hívom – annak biztosításáról szól, hogy minden amerikai, bárhonnan induljon is, bárhol is legyen, képes legyen ténylegesen megvalósítani ezeket az álmokat és ambíciókat

– fogalmazott Harris, aki a kettejük tévés vitáján is azzal vádolta meg Trumpot, hogy nem önmaga, hanem családi helyzete és örökölt vagyona miatt ért el sikereket cégcsoportjának élén.

Például az ő lehetőségek gazdasága kezelné a lakhatási problémát azzal, hogy vissza nem fizetendő állami támogatást adna az első lakásvásárlóknak; ahogy a családi adókedvezmény, illetve kis- és középvállalkozásokat támogató programjai is költségesek.

Harris megismételte, hogy a 400 ezer dollárnál kevesebbet kereső amerikaiak számára nem emelne adót, miközben Joe Biden adótervének egyik alappillérét, a nagyvállalatok megadóztatását megtartaná – mint fogalmazott Harris, a nagyvállalatoknak meg kell fizetnük „a méltányos részesedésüket” az adókból.

Ráadásul nemcsak az a kérdéses, hogy a tervekre honnan lenne fedezet, hanem hogy amögött lenne-e többség, hiszen terveinek jó részéhez a Kongresszus jóváhagyására is szüksége lenne, erre pedig csak abban az esetben számíthatna, ha mind a Képviselőház, mind a Szenátus demokrata többségű lenne.

Arra a kérdésre, hogy a választók többsége szerint Donald Trump jobban ért a gazdasághoz és jobban tudná kezelni a jelenlegi problémákat, Harris ferdítve azt válaszolta,

Donald Trump a legrosszabb gazdaságot hagyta ránk a nagy gazdasági válság óta.

Ezt Harris arra alapozza, hogy Trump elnöksége alatt összesen 200 ezer gyártási munkahely szűnt meg – azonban e kijelentés így is félrevezető és nem teljesen igaz, amit a két jelölt közötti vitán is állított.

Walzot zsigerből választotta

Az interjú során szóba került, hogy mikor volt utoljára, amikor Harris megérzésből, zsigerből döntött valami mellett, amire az interjúztató szerint az elnököknek sokszor szüksége van munkája során.

Harris példaként Tim Walz alelnökjelöltségét említette – mint fogalmazott, több jó és elképesztő jelölt is akadt, ám legvégén a megérzéseire hagyatkozva döntött Minnesota jelenlegi kormányzója mellett.

Walz egyébként sokáig az esélytelenek nyugalmával indult az alelnökjelöltségi versenyben, azonban miután országos hírnévre tett szert azzal, hogy Trumpot és alelnökjelöltjét, J.D. Vance-t furcsának nevezte, nőtt a profilja, ami végül az alelnökjelöltség megszerzésével zárult – nem mellesleg a demokratáknak azóta is az egyik legnagyobb narratívája és érve a republikánus párossal szemben azoknak vélt vagy valós furcsásságuk.

Az interjú alkalmával Harris próbálta kikerülni a számára kedvezőtlen kérdéseket, például amikor arról kellett volna beszélnie, hogy túl sok támogatást eddig nem szerzett gazdasági szereplőktől, míg megvédte azt a döntést, hogy a Biden-adminisztráció blokkolja, hogy egy japán cég felvásárolja az US Steel acélgyártó céget.

Annak ellenére, hogy a cég szerint elképzelhető, hogyha nem vásárolják fel, akkor leépítéseket kell végrehajtania, Harris megvédte a szerinte Biden és általa hozott döntést. Szerinte ugyanis az amerikai acél nemzetbiztonsági jelentőségű, és fontos, hogy amerikai kézben maradjon a gyár.