Donald Trump kedvenc kampánytémája az illegális migráció. Olyannyira, hogy februárban rábírta pártját, hogy az utolsó pillanatban blokkolják azt a demokrata–republikánus konszenzussal kidolgozott törvényjavaslatot, amely az illegális bevándorlással kapcsolatos eljárásrendet volt hivatott rendbe tenni. Az intézkedés például lerövidítette volna a menedékkérelmek elbírálásának idejét 6 évről 6 hónapra, és ezzel jelentősen visszanyeste volna azt az időintervallumot, amíg a kézre kerített illegális bevándorlók ideiglenesen az Egyesült Államokban tartózkodhatnak.

Azonban Trump nem szerette volna, hogy a probléma még Joe Biden elnöksége alatt megoldódjon, mert ezzel akart kampányolni a 2024-es elnökválasztáson. Az ingatlanmágnásból lett politikus 2016-ban már sikeresen nyert választást a határátlépőkkel szembeni hangulatkeltéssel, és a republikánus jelöltnek ebben a kampányidőszakban is szerencséje van, ugyanis

A volt elnök azzal támadja a demokrata adminisztrációt, hogy ezt a migrációs nyomást Joe Biden elnökék nem kezelik megfelelően – sőt Trump összeesküvés-elmélete szerint kifejezetten a baloldal ösztönzi a bevándorlást. A republikánus elnökjelöltet a baloldalon egyébként szintén élesen bírálják, ugyanis szerintük sokszor sértő módon beszél az engedély nélkül érkezett bevándorlókról.

Börtönökből és elmegyógyintézetekből jönnek, és terroristák. Az Egyesült Államokat elárasztja a bideni migránsbűnözés. Ez az országunk elleni erőszak új formája. Az inváziót katonakorú férfiak vezetik, akik úgy is néznek ki, mint a harcosok. Ez olyan, mint egy háború

– ilyen és ehhez hasonló módon szokott megnyilvánulni Donald Trump az illegális bevándorlókról. Majd általában hangsúlyozza, hogy Joe Biden – és a demokrata elnökjelöltség átvétele után Kamala Harris alelnök – alkalmatlansága felelős azért, hogy „emberek milliói árasztották el az országot”.

Még két magyarországnyi pénz is kevés lehet, hogy kitegyék őket

A „történelem legnagyobb deportálási művelete” viszont rendkívül sok pénzbe kerülne. Az El País című spanyol lap utánajárt, hogy pontosan mennyibe. Az American Action Forum nevű kutatóintézet 2015-ös tanulmánya szerint egy illegális bevándorló azonosításának, őrizetbe vételének, szállításának, fogva tartásának, majd végül kiutasításának költsége átlagosan 18 ezer dollárba kerül az amerikai adófizetőknek. Az inflációhoz igazítva tehát

A legtöbb, egymástól független intézmény becslése szerint jelenleg nagyjából 11 millió illegális migráns tartózkodik az Egyesült Államokban. Amennyiben a bevándorlók becsült számát beszorozzuk az eltávolításuk átlagos költségével, akkor megkapjuk, hogy

Azonban legyünk nagyon elnézők Trumppal, és tegyük fel, hogy a demokrata kormányzat és a bevándorlók számát becslő – egyébként konzervatív – intézetek sem tudják a pontos számot. Feltehetően nem 11 millió, hanem valójában 20 millió – ennyit szokott mondani Donald Trump – illegális menekült tartózkodik az Egyesült Államokban.

Amennyiben az ő túlzó számait alkalmazzuk, akkor az összeg még horrorisztikusabb, 481,88 milliárd dollár lenne – ez Magyarország bruttó nemzeti össztermékének több mint kétszerese. Hogy ezeket a számokat kontextusba helyezzük, a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) – az illegálisan az országban tartózkodó migránsok kitoloncolásáért felelős ügynökség –, valamint a Vám- és Határőrség (CBP) együttes költségvetésére 2024-ben csak 30 milliárd dollár jutott.

Nem csak az eltávolítási költségeknek lenne pusztító hatása

Az amerikai történelem legnagyobb deportálási műveletének költségei nem állnak meg ott, hogy Washington kigazdálkodja a kitoloncolások végrehajtásának árát. Az még reális, hogy a világ legnagyobb gazdasága valahogy találna módot arra, hogy kifizesse a deportálási számlát, azonban a tömeges kitelepítés hosszú távon olyan pusztítást okozna a gazdaságnak, amit már sokkal nehezebb feladat lenne kezelni.

Az ország bizonyos ágazatai ugyanis nagyon komoly mértékben támaszkodnak a migránsok jelentette olcsó munkaerőre. A National Bureau of Economic Research becslése szerint 7,1 millió, okmányokkal nem rendelkező migráns munkavállaló van az Egyesült Államokban, vagyis

Amennyiben Trump mindannyiukat kiutasítaná, a leginkább érintett ágazat az építőipar lenne, ahol másfél millióval kevesebb munkavállaló dolgozna. Az építőiparban zajló folyamatok viszont egy sor egyéb problémára is hatással lennének, például az olcsó munkaerő kiesése megemelné az építkezési árakat, ezzel növelve a lakhatás amúgy is hihetetlenül magas költségeit. Az építőiparon kívül a vendéglátóipar 1,1 millió munkavállalót, a szolgáltató ágazatok egymilliót, a feldolgozóipar pedig további 714 ezret veszítene.

A munkaerő 4,5 százalékának kiesése komoly hatással lenne az amerikai, és ezen keresztül természetesen a világgazdaságra is. A károk pontos mértékét lehetetlen megbecsülni, mivel ebben számos változó játszik szerepet. Az egyik ilyen, hogy egy tanulmány szerint a kitoloncolások az amerikai állampolgárok munkahelyeinek megszűnését is eredményeznék. A kutatásban szereplő egyik számítás szerint minden egymillió kiutasított munkavállaló után 88 ezer amerikai munkahelye is elveszne. Tehát ha a korábban említett 7,1 millió vendégmunkást deportálják, az azt jelentené, hogy 624 ezer jelenleg dolgozó állampolgár is munka nélkül maradna.

A spanyol lap becslései szerint a munkavállalók kitelepítése több mint 9 százalékponttal lassítaná a GDP növekedését. Összehasonlításképpen: a 2008-as nagy gazdasági világválság csúcspontján az amerikai GDP növekedése 4,3 százalékkal esett vissza. 

Inflációt is okozhat

Egy tömeges kitoloncolási program eredményeképpen az infláció is az egekbe szökhet. Ez azért van, mert a vállalati kiadások nagy részét a munkaerőköltségek teszik ki – átlagosan 60 százalékot. A deportálások következtében jelentős munkaerőhiánnyal szembesülő vállalatoknak két fő lehetősége lenne: többet fizetnek, hogy új munkavállalókat csábítsanak a céghez, vagy elfogadják az alacsonyabb termelékenységet. A többletköltségek magasabb árakat eredményeznek, mert a vállalatok áremelésre kényszerülnek, hogy a magasabb fizetéseket kigazdálkodják. 

Amikor a közgazdaságtanról van szó, a jövőt nem lehet megjósolni, számos tényező miatt a becslések gyakran célt tévesztenek. De miközben Trump úgy véli, hogy a „20 millió bevándorló” kitoloncolása egyértelműen jobb hellyé teszi majd az Egyesült Államokat, az adatok azt sugallják, hogy az eredmény végül pont hogy nagyon fájhat majd az amerikai társadalomnak.

Donald Trump leghatékonyabb fegyvere a bevándorlás

Azonban a komoly finanszírozási kérdéseket felvető intézkedést az amerikai lakosság 54 százaléka továbbra is támogatja, és nem véletlenül. Habár a háziállatokat nem eszik meg, de a bevándorlók rengeteg városban túlterhelik a szociális ellátórendszert, elhelyezésük problémás, és a lakosság sok esetben fél tőlük. Annyira, hogy már a demokraták körében is egyre hangosabb az a tábor, amelyik szigorúbb bevándorláspolitikát követel. Arról nem is beszélve, hogy ennyi illegális bevándorlót nem tud felszívni a feketegazdaság.

Miután szabadon engedik őket, sokan ételfutárnak állnak, vagy ahhoz hasonló, nem állampolgársághoz kötött, illetve internetes munkákból és jövedelmekből tengetik napjaikat. Az ilyen munkák viszont rendre kevés fizetséggel járnak, így ha a menekültek alapvetően nem is lennének hajlamosak a bűnelkövetésre, amennyiben életben akarnak maradni, sokuknak muszáj valamilyen illegális kereset után nézni.

A gazdasági kérdések mellett azonban az sem világos, hogy ha megvan a pénz, akkor a republikánus elnökjelölt hogyan tervezi úgy végrehajtani a deportálást, hogy az amerikai kultúrában magasztos eszményként értelmezett polgári szabadságjogok ne sérüljenek. A Project 2025 néven elhíresült, ultrakonzervatív tervezet egy hipotetikus második Trump-időszakra felvázolt néhány ötletet.

Azonban a kép eléggé hasonlít egy rendőrállamra, hatalmas internálótáborokkal a határ mentén. Mindezek ellenére Trump és a republikánusok továbbra is azzal érvelnek, hogy ez egy szilárd, végrehajtható terv, ami állítólag munkahelyeket teremtene, és megszabadítaná az országot az „idegen bűnözőktől”.

(Borítókép: Az Egyesült Államokban menedékjogot kérő bevándorlók 2023. május 13-án. Fotó: Mario Tama / Getty Images)