Nem szokványos héten van túl az amerikai politika, hiszen a két elnökjelölt, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris is többször dominálta a híreket ellenfelével szemben. Míg Trump a héten két, a függetlenek és demokraták számára aggasztó kijelentést is tett, addig Harris a republikánus Fox Newsnak adott interjújával uralta a hetet. Heti kampányösszefoglaló.

Mindössze 17 nap múlva, november 5-én lesznek az amerikai elnökválasztások, ahol az elnök személye mellett a 100 tagú szenátus harmadáról, valamint a 435 tagú képviselőház teljes összetételéről döntenek az amerikaiak.

A választás már a legtöbb államban megkezdődött – leszámítva Arizonát, Oklahomát és Hawaiit –, és már több mint tízmillióan adták le szavazatukat vagy személyesen, vagy pedig levélszavazattal – ez a választásra jogosultak kicsivel több mint öt százaléka.

Mivel a két elnökjelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között jelenleg minimális a különbség – az elismert statisztikus, Nate Silver modellje szerint Trumpnak jelenleg 50,2 százalék esélye van megnyerni a választást, míg Harrisnek 49,5 –, ezért mind Harris, mind Trump próbálja minél inkább a saját szavazóit mozgósítani, valamint újabb választói csoportokat megszólítani.

Harris az utóbbi időben több interjút is adott, múlt héten például a CBS nagy hírű műsorának, a 60 Minutesnek, valamint Stephen Colbert Late Night Show-jának. Ezen a héten pedig a Fox News hírolvasójával, Bret Baierrel ült le beszélgetni, míg Trump a klasszikus kampányesemények mellett inkább felé húzó közönség előtt válaszol kérdésekre. Azonban ez a hét kampányolást tekintve fordulatokban gazdag volt.

Trump egyre radikálisabb, de a legtöbb választót ez nem érdekli

Az Egyesült Államok 45. elnöke politikai karrierje során eddig is mindig élesen fogalmazott, ugyanakkor az utóbbi időben még ehhez képest is többször radikálisabb retorikát használt.

A Georgiában rendezett eseményen – ahol a CNN szerint kizárólag republikánus nőket hívtak a közönségbe – a republikánus elnökjelölt arra a kérdésre válaszolva beszélt belső ellenségekről, hogy első elnöksége alatt a hivatalnokok gyakran nem hajtották végre parancsait, mert azok ellenkeztek a törvényekkel, adott esetben az alkotmánnyal is.

Amerika belső ellenségének a bürokraták mellett konkrétan Nancy Pelosi korábbi demokrata házelnököt, valamint Adam Schiff demokrata szenátort nevezte meg példaként. Utóbbit emellett az undorító jelzővel is illette. Arra is kitért, hogy, Amerikában vannak „nagyon rossz emberek, beteg emberek, radikális baloldali őrültek”, akik gonoszak, és szerinte valójában ők fenyegetőznek, nem pedig ő, ahogy azt a demokraták állítják.

Trump eddig is sokszor nevezte politikai ellenfeleit ellenségnek, míg az őt kritikával illető újságírókat – vagy akár párttársait – a nép ellenségének, bizonyos népcsoportokra pedig gyakran használ dehumanizáló jelzőket. Legutóbb például a Haitiből legálisan érkező bevándorlókat vádolta meg azzal, hogy háziállatokat esznek az ohiói Springfieldben.

Választóit ugyanakkor ez egyáltalán nem befolyásolja szignifikánsan: Trumphoz hasonlóan a legtöbb Trump-szimpatizáns szintén bosszúra szomjazik a demokratákkal szemben, és sokuk egyetért Trumppal, amikor keményebb fellépést ígér politikai riválisaival szemben, és kikezdené a jelenlegi politikai és intézményi rendszert.

Az amerikaiak többsége már megszokta, hogy az egykori elnök ilyen radikális, a politikai normákat megsértő kijelentéseket tesz, így legtöbbször legyintenek, ha Trump egy kijelentése után negatív kontextusban kerül be a hírekbe – támogatottságára túlzottan nincsenek hatással az ilyen kijelentései, miközben saját táborát feltüzeli vele.

A spanyol nyelvű Univision tévécsatorna által megszervezett kérdez-felelek rendezvényen egy magát korábban republikánus szavazónak valló férfi kérte arra a volt elnököt, hogy érvelje meg, miért szavazzon ismét rá. A férfi többek között arról kérdezte a korábbi elnököt, hogy miért reagált későn a Capitolium ostroma alatt, amire az akkor hivatalban lévő Trump arról beszélt, hogy január 6-án nem miatta jöttek Washingtonba, hanem a választás miatt.

Trump elmondta, január 6-án elmondott beszédében arra kérte szimpatizánsait, hogy „békésen és hazafiasan” menjenek a Capitoliumhoz, ahova fegyvertelenül érkeztek. Trump szerint nem „mi”, hanem „ők” viseltek fegyvert. Szerinte január 6-a emiatt valójában milliók számára „a szeretet napja” volt, ahol semmi rossz nem történt. Mindössze páran okoztak felfordulást, de szerinte nem „mi”, hanem „ők” kezdték – Trump maga is aláhúzta, hogy a Capitoliumhoz sétálók oldalán van ő is.

A Trump felé húzó, ám január 6-át nem pártos szemüveggel nézőket ez akár el is bizonyíthatja – ez jól látszott a kérdező és a közönség más tagjainak a reakcióján is.

Azonban Trump e heti kampányának a legérdekesebb pillanata egy másik csatatérállamban, Pennsylvaniában történt. A republikánus elnökjelölt hétfőn vett részt egy hasonló kérdez-felelek rendezvényen, ahol Dél-Dakota republikánus kormányzója, a sokáig potenciális alelnökjelöltként számon tartot Kristi Noem, valamint a közönség kérdéseire válaszolt volna Trump,

Miután a hőség miatt ketten is rosszul lettek a légkondicionálás nélküli teremben, Trump először az Ave Maria című dalt kérte, hogy játsszák, amíg az orvosok ellátják az eszméletét vesztő szimpatizánst. Majd amikor a közönségből egy másik ember is összeesett, úgy döntött, inkább nem válaszol több kérdésre, helyette végül összesen kilenc dalt hallgattak meg az egybegyűltek.

Az egyórásra tervezett esemény végén Trump súgógépére azt írta kampánycsapata, hogy válaszoljon még két kérdésre a végén, de az egykori elnök ehelyett arra kérte a technikusokat, hogy játsszák le a kampányrendezvényeit mindig záró YMCA-t a Village People-től, ami alatt táncolva elhagyta a színpadot.

Az eseményről Trump úgy beszélt, hogy az egy meghitt, közös zenehallgatás volt, míg Harris közösségi oldalán azt írta, reméli Trump jól van, miközben egy olyan videót mellékelt mellé, amelyen Trump táncolt. Az utóbbi időben Harris többször is azt állította Trumpról, hogy mentális képessége hanyatlik, és bejegyzésével azt próbálta implikálni, ez a pennsylvaniai esemény is ezt bizonyítja.

Harris elment az oroszlán barlangjába, majd kihagyott egy Trumppal közös eseményt

Donald Trump demokrata ellenfele, Kamala Harris is változatos héten van túl. Mivel Harris Trumphoz képest hátrányban van ismertségben, valamint abban, hogy a korábbi elnökhöz képest jóval később kezdte el kampányát, ezért a demokrata elnökjelölt mindent megpróbál megtenni, hogy a figyelmet magára és programjára irányítsa – emiatt pedig olykor kockázatokat kell vállalnia.

Miután Trump a kampánya elején sokszor támadta Harrist azzal, hogy nem ad interjút, valamint nem tart sajtótájékoztatókat, Harris az utóbbi időben többször is leült beszélgetni különböző műsorokban (miközben egyébként Trump több interjút is lemondott). Míg múlt héten Stephen Colbert humorista műsorában Harris egy könnyed, felkérdezős interjút adott, addig a CBS 60 Minutes című adásában már egy szakpolitikai fókuszú beszélgetésre ült le Bill Whitaker újságíróval, aki olykor kemény kérdéseket szegezett az 59 éves alelnöknek.

Hogy a szerdán levetített interjú mennyire nem számított barátinak, jól mutatja, hogy Bret Baier interjúztató kemény kérdéseket szegezett Harrisnek, valamint többször is belevágott a demokrata elnökjelölt szavába, hogy ezzel próbálja válaszra – vagy hibára – bírni, az alelnök ugyanis sokszor nagyon távolról kezdte a válaszait.

Az interjú egyébként Harris számára leginkább az HBO Csernobil című sorozatából mémesített mondatával lehet leírni, miszerint az nem volt sem jó, sem pedig szörnyű. A mostani választási ciklus legnézettebb interjújában túl nagy hibát nem vétett és az esetek többségében határozott volt, a legnagyobb csapdába pedig nem sétált bele.

Harris interjúját élőben több mint hétmillióan nézték és a Fox News a legnézettebb csatorna több csatatérállamban, ahogy egész Amerikában is, így több olyan embernek is személyesen mutathatta meg magát és programját, akik eddig csak kivágott felvételek vagy mások véleménye által alakítottak ki képet az alelnökről.

A hatását azonban túlmisztifikálni sem érdemes: a Fox nézeteire kondicionált nézők többsége valószínűleg a HírTV Sajtóklubjához hasonló, a Foxon futó, The Five meglátásait teszik majd magukévá, ahol az öt műsorvezetőből négy szerint is borzalmasan szerepelt Harris, mindössze egyikük vélte úgy, hogy Harris teljesítménye nem volt olyan vészes.

Az interjú szignifikánsan nem befolyásolja azokat a választókat, akik már eldöntötték, hogyan fognak szavazni november 5-én, főleg, miután a demokrata és a republikánus beszélőfejek a saját világnézetük szerint értelmezik azt – hogy a felek hogyan keretezik az interjút, jól mutatja, hogy a két jelölt miként osztotta meg azt saját YouTube-csatornáján: míg Harris csatornájánKamala Harris alelnök a Fox Newsnak: Donald Trump instabil címmel töltötte fel, addig Trump csatornájánKötelező megnézni: Kamala Harris katasztrofális interjúja a Fox News-on címmel érhető el a videómegosztó oldalon.

Ráadásul mivel Baier sokszor vágott közbe Harris válaszaiba, így Harrisnek túl sok lehetősége nem is volt, hogy a republikánus nőkhöz szóljon, akiket az abortusz témája kapcsán próbál kampánya elérni. A rendkívül polarizált amerikai társadalomban a legtöbb szavazó eleve a prekoncepciói, vagy a saját számára tetsző elemzők véleménye alapján áll a jelöltekhez – a jelöltek konkrét nyilatkozatai helyett a médiában eleve többször szerepelnek a jelöltek mondandóját elemző, arról véleményt mondó pártos szakértők.

Azonban egy ilyen szoros versenynél az a pár néző is befolyásolhatja a kimenetelt, akik még nem döntötték el, kire szavazzanak, vagy nem annyira biztosak még a döntésükben.

A demokrata elnökjelölt ezenkívül egy másik szereplésével került címlapokra – pontosabban a szereplésének a hiányával.

Harris ehelyett inkább Wisconsinban kampányolt, így teljesen átadta Trumpnak a rivaldafényt a katolikus jótékonysági szervezeteknek pénzt gyűjtő vacsorán. Harris felszólalás helyett egy rövid, előre felvett videót küldött, miközben Trump beszédet is tartott, amivel a republikánus elnökjelölt több embert ér el a médián keresztül, mint Harris a személyes kampányával.

Ráadásul Trump így közvetlenül szólhatott a katolikus szavazókhoz, akiknek többsége eleve a republikánus jelölt felé húz – egy kutatás szerint Trumpnak közel 16 százalékpontos előnye van a fehér katolikus szavazók körében Harris-szel szemben, ráadásul a választásokat valószínűleg eldöntő Pennsylvania állam lakosainak negyede katolikusnak vallja magát, így az esemény győztese Trump lett.