A bevándorlás a novemberi amerikai elnökválasztás egyik legfontosabb szakpolitikai kérdése. A felmérések szerint a választók ezt a témakört ítélik a harmadik leglényegesebbnek a gazdaság és a demokrácia védelme után. Az illegális migráció történelmi szintet ért el, mielőtt Biden elnök 2024 júniusában kiadta azt a végrehajtási rendeletet, amely hozzájárult ahhoz, hogy három egymást követő hónapban csökkent a határátlépések száma.

A két elnökjelölt, Donald Trump volt elnök és Kamala Harris alelnök nem ért egyet a bevándorlási politikát illető legtöbb kérdésben, sőt ezek megvitatásakor is merőben eltérő retorikát alkalmaznak.

Elnökként Trump átfogó agendát vezetett be az illegális bevándorlás csökkentése érdekében. E menetrend megvalósításához a szövetségi kormány teljes hatáskörét felhasználta, beleértve a diplomáciai nyomást és a kényszerítést is. Ígéretet tett arra, hogy amennyiben újraválasztják, „a Biden-kormányzat minden nyitott határpolitikáját megszünteti”. Azt is megfogadta, hogy „visszaállítja az összes korábbi intézkedését”, és további lépéseket is tesz, amik közül néhány valószínűleg az amerikai törvények határait súrolja – vélte a madridi székhelyű Real Instituto Elcano de Estudios Internacionales y Estratégicos. 

Harris elítélte a Trump-kormányzat számos bevándorlási intézkedését, azonban támogatta Biden elnök döntéseit, amikor ezek közül néhányat visszaállított. Ide tartoztak a menedékkérőkre vonatkozó korlátozások, mivel az illegális határátlépések rekordszintet értek el. Megpróbálta a migráció kiváltó okait kezelni azzal, hogy magánfinanszírozást kezdeményezett latin-amerikai fejlesztési projektek számára.

Trump elnökként átfogó bevándorlásellenes politikát vezetett be, beleértve a migránsok gyerekeinek szüleiktől való elválasztását. Ha újra megválasztják, akkor elmondása szerint több millió illegális bevándorlót fog tömegesen kitoloncolni.

Harris is keményen fellépne

Harris a közelmúltban viszonylag kemény álláspontot hangoztatott a bevándorlással kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy támogatja azt a kétpárti javaslatot, amely több ezer új határbiztonsági ügynököt és menekültügyi tisztviselőt állítana szolgálatba, és lezárná a határt, ha egy héten keresztül naponta átlagosan több mint 5000 bevándorló lépné át azt – írja a The New York Times.

Az alku elhalt a kongresszusban, miután Trump fellépett ellene, de Harris ígéretet tett arra, hogy elnökké választása esetén azon fog dolgozni, hogy elfogadtassa. Azt is jelezte, hogy fenntartaná azt a politikát, amelyet Biden idén elnöki rendelet útján vezetett be, és amely megtiltja a menedékkérelmek benyújtását az illegálisan érkezők többsége számára.

Másképp közelítette meg a kérdést első, 2019-es elnökválasztási kampányában, amikor amellett érvelt, hogy nem szabadna bűncselekménynek minősülnie az Egyesült Államokba való engedély nélküli beutazásnak, és a Bevándorlási és Vámhivatal szerepének felülvizsgálatára szólított fel. Abban az évben a határátlépés dekriminalizálása népszerű álláspont volt a demokrata elnökjelölti előválasztás indulói között. Miután alelnök lett, változtatott a véleményén, és idén augusztusban a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy

vannak olyan törvények, amelyeket be kell tartani és végre kell hajtani. Kell hogy legyen következmény.

A demokrata jelölt azonban még mindig támogatja a Barack Obama elnöksége alatt indított, hivatalosan Halasztott intézkedés a gyermekkorban érkezetteknek (DACA) elnevezésű programot, amelynek keretében a gyermekként illegálisan az Egyesült Államokba érkezetteket megvédik a kitoloncolástól. Mivel az Amerikában az alkotmánybíróság szerepét is betöltő Legfelsőbb Bíróság a program ellen döntött, Harris júniusban sürgette a kongresszust, hogy fogadjon el olyan törvényt, amely tartósan megvédi annak kedvezményezettjeit – akiket a köznyelvben általában „álmodóknak” neveznek.

Donald Trump a kutyákat evő bevándorlókról

Újraválasztása esetén Trump az amerikai történelem legnagyobb deportálási akcióját hajtaná végre – legalábbis a kampányában ezt állítja. 

Azt tervezi, hogy összegyűjti az illegális bevándorlókat, és kitoloncolásukig táborokban fogja fogva tartani őket. A kiutasítási eljárásban nem lenne meghallgatási joga azoknak, akik ellen azt kezdeményezték. A republikánusok által vezetett államok helyi rendőrségét és a Nemzeti Gárda csapatait bízná meg a razziák végrehajtásával. Egy szeptemberi gyűlésen azt mondta, hogy egyes migránsok kiutasítása „véres történet” lenne.

Szeptemberben felvetette, hogy először olyan konkrét városokat célozna meg, amelyek bevándorló lakosságát kampánya démonizálta, köztük az ohiói Springfieldet – ahol a legtöbb bevándorló legálisan tartózkodik, és akikről elnökjelölti vitájában azt állította, hogy megeszik a helyiek kutyáit és macskáit – és a kolumbiai Aurorát.

Trump áprilisban azt mondta a Time magazinnak, hogy célja összességében akár 15-20 millió ember kitoloncolása is lehet – ez a szám New York állam lakosságának felel meg.

Ugyanezen interjúban arról is beszélt, hogy mind a határ mentén, mind a határon kívüli államokban bevetheti a hadsereget a bevándorlók ellen – azt állítva, hogy az a törvény, amely tiltja a hadsereg alkalmazását a belföldi bűnüldözésben, nem lenne alkalmazható, mert az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó emberek „nem civilek”.

Emellett vissza akarja vonni az Egyesült Államokban született, papírokkal nem rendelkező bevándorlók gyermekeinek születési jogát az állampolgárságra, amelyet az alkotmány 14. kiegészítése garantál. 

Mi lesz a menedékkérőkkel?

Harris támogatta a Biden elnök által júniusban kiadott végrehajtási rendeletet, amely lezárja a határt a menedékkérők előtt, ha az illegális belépések hétnapos átlaga eléri a napi 2500 főt. Ez a legszigorúbb bevándorláspolitikai lépés, amelyet bármelyik modern demokrata elnök hozott. Egy 2018-as Trump-irányelvhez hasonlít, amelynek végrehajtását egy szövetségi bíró megakadályozta – és hasonló jogi kihívással néz szembe. 

Az alelnök fel akarja éleszteni az év elején kötött kétpárti határbiztonsági megállapodást, amely megnehezítette volna a menedékjog iránti kérelmet. Ugyanakkor bizonyos kérelmezők, köztük a kísérő nélküli, 13 éves vagy annál fiatalabb gyermekek számára biztosítaná a jogvédelmet.

A Trump-kormányzat a menedékkérőket arra kényszerítette, hogy a meghallgatásukig Mexikóban maradjanak. Ez az intézkedés a határ mentén nyomorúságos menekülttáborok kialakulásához vezetett. Azt mondta, hogy ha újra megválasztják, vissza akarja állítani ezt a politikát.

2018-ban felfüggesztette a menedékjogot az illegálisan az országba belépett emberek számára. Ennek az intézkedésnek az életbe lépését egy szövetségi bíró megakadályozta.

Kormánya a koronavírus-járványt használta fel arra, hogy jogi alapot teremtsen a menedékkérők Egyesült Államokba való belépésének megtagadásához, amit korábban nem tudott megtenni. Az általa hivatkozott közegészségügyi vészhelyzeti intézkedés, a hírhedté vált úgynevezett 42. cikkely lehetővé tette a kormány számára, hogy gyorsan kiutasítsa a határt átlépő illegális bevándorlókat.