Az európai gazdaságok hanyatlása miatt álmatlanul alvó pénzügyi szakembereknek egy másik aggodalmuk is van: mekkora kárt okozhat Donald Trump, ha visszatér a Fehér Házba – így kezdte elemzését a napokban az amerikai választásokkal kapcsolatban a Bloomberg. A volt elnök első hivatali idejének emlékei még frissek, így a döntéshozók tudják, ismét kereskedelmi háborúk fenyegetnek Trump újraválasztásával.

Az elemzés szerint Trump győzelmének esélyei jelentősen befolyásolják az euró–dollár árfolyamát. A legkézzelfoghatóbb aggodalmat a republikánus elnökjelölt egyik ígérete okozza:

Ahogy már korábban megírtuk, kiszivárgott a Wall Streetről, Trump összecsapna Kínával, és Európát sem kímélné a protekcionizmusával. Trump volt kereskedelmi tanácsadója a jelek szerint azt mondta a Wall Street-i befektetőknek, hogy ha az elnökjelöltet újraválasztják, akkor hivatalba lépése után gyorsan megkezdheti átfogó vámjavaslatainak végrehajtását.

Egyes közgazdászok és adószakértők szerint pedig vámtervei inflációhoz vezetnének Amerikában, illetve csökkentenék az amerikai GDP-t, valamint negatívan hatnának a foglalkoztatásra a kulcsfontosságú iparágakban. Ám érdemes külön azzal foglalkozni, hogy Európára és Magyarországra milyen hatással lenne Trump ismételt hatalomra kerülése.

Amerika a protekcionizmust választotta

Az említett Bloomberg-elemzés szerint a belengetett intézkedések az 1930-as évek nagy gazdasági világválságát elmélyítő Smoot-Hawley-törvény óta a legnagyobb kereskedelmi sokkot okoznák, eltörpülve a 2017-től kezdődő négyéves hivatali ideje alatt hozott intézkedéseinek hatása mellett. Ezért állítólag több központi bankár a kontinensünkön azon aggódik, hogy Trump esetleges győzelme a választásokon megnehezítené a jelenleg sem túl rózsás gazdasági helyzetet.

Fontos különbség a legutóbbi Trump-kormány időszakához képest, hogy Európa most sokkal gyengébb állapotban van. 2017-ben nem dúlt háború Ukrajna földjén, és a Közel-Kelet is békésebb volt. Akkor az eurózóna az elmúlt évtized legerősebb éves növekedését, az Egyesült Királyság pedig 2014 óta a legjobb évét produkálta, mielőtt globális lassulás következett be. Most viszont az alábbi kép látszik:

• Németországban sorozatban a második éves gazdasági visszaesés várható, legjobb esetben is csupán stagnálhatnak idén, a 2023-as visszaesés után.
• A francia kilátásokra pedig a legjobb példa, hogy a Fitch Ratings a napokban negatívra rontotta a francia adósbesorolást. A rontott deficit-előrejelzés fő okai között említették a vártnál gyengébb költségvetési bevételnövekedést és azt, hogy nem hajtották végre az áprilisban meghirdetett stabilitási program konszolidációs intézkedéseit.
• A brit statisztikai hivatal (ONS) kiigazított számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékkal bővült 2024 második negyedévében az előző negyedévvel összevetve.

Ez a három pont jól mutatja: a versenyképességi és gazdasági kihívásokkal küszködő Európa várja a novemberi amerikai elnökválasztás eredményeit és a következő elnök által végrehajtott intézkedések globális gazdasági hatásait.

„Trump esetleges választási győzelmének hatását két irányból érdemes megközelíteni. Egyrészt, hogy vajon ténylegesen bevezet-e akkora mértékű vámokat, mint amekkorákat ígér, másrészt pedig, hogy

– fejtette ki az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Trump esetében a vámok bevezetése – illetve a vámok mint gazdaságpolitikai és kampányeszköz – nem új keletű. Vámokról az EU-t illetően már előző elnöksége alatt is döntött, amikor is az acél és az alumínium importjára vetett ki védővámot.

Erről akkoriban sokat beszéltünk, de alapvetően nem ez rengeti meg az európai gazdaságot. Egy általános 20 százalékos és egy Kínát érintő 60 százalékos vámnak ennél szélesebb és jelentősebb hatásai lennének – például a német járműgyártókra és így Magyarországra is.

Az elemző szerint egy ilyen mértékű vámkivetés természetesen negatív hatással lenne a világgazdaságra, ugyanakkor végül az Egyesült Államok sem biztos, hogy nyerne, hiszen várhatóan a többi fél is kivetne valamilyen hasonló büntetővámot.

Ha az Egyesült Államok kivet egy büntetővámot, akkor az a fogyasztók számára szinte biztosan inflációt okoz, ezért Regős Gábor szerint a kampányon túlesve a gondolatok akár szelídülhetnek is. „Persze arra nem számítok, hogy semmilyen vám nem kerül kivetésre” – összegezte. Fontos azt külön kiemelni, hogy

És azt is nagyon fontos hangsúlyozni: talán kevésbé harcosan és más eszközökkel, de a demokraták céljai sem térnek el nagyon a republikánusokétól. Szintén az amerikai gazdaságot szeretnék erősíteni, és ebben korlátozva a többi ország szerepét.

Erre több jó példa is létezik:

1. nagyon nagy vita abban eddig sem volt, hogy a vámokat növeljék Washingtonban,
2. ugyanakkor az inflációcsökkentő törvény (IRA – inflation reduction act) valójában kőkeményen az amerikai protekcionizmust erősítette.

„Európa tehát lehet, hogy mindkét esetben rosszul jár, de az is lehet, hogy lényegi változás nem lesz. A változás mértékét azért is nehéz megmondani, mert egyelőre egymásra licitálás zajlik: ki tud nagyobbat mondani, ki tud nagyobbat ígérni, így konkrét számokkal és becslésekkel óvatosan bánnék” – összegezte az Indexnek Regős Gábor.

A magyar gazdaság Trumppal járna jól?

Egyes elemzőházak szerint Trump győzelme következtében az euró 10 százalékkal gyengülne a dollárral szemben, ezt pedig a forint is megérezné. „Ugyanakkor, ha egy kisebb gyengülés következne is, ekkora mélyrepülés nem valószínű, már csak azért sem, mert a piac már most is inkább Trump győzelmét árazza.” Így az elemző szerint kiemelhető, hogy Trump gazdaságpolitikájának fontos eleme az adók csökkentése, expanzív fiskális politika folytatása. Tehát az elképzelések nem állnak messze Kamala Harrisétől, talán a mérték lesz a kérdés.

A korábban említett Wall Streetről kiszivárgott információ mindenképpen negatívan érintene mindenkit, ugyanakkor egy 20 százalékos büntetővámot – ahogy az EU által a kínai autógyárakra kivetett vámoknál is láttuk – egyetlen ország sem hagyna szó nélkül. Regős Gábor szerint ez szinte biztosan vámháborúhoz vezetne, ami nemcsak az EU-nak ártana, de a globális növekedést is lassítaná.

Magyarország szempontjából sem mindegy a vámháború kérdése: fontos szereplő nálunk a járműgyártás, amelynek termelését az amerikai politikusok sokkal szívesebben látnák házon belül. Ennek kapcsán azonban fontos a versenyképesség – nemcsak Magyarországé, de egész Európáé: az egy dolog, hogy Amerika milyen vámokat vet vagy nem vet ki, de az is kérdés, hogy milyen áron tudunk termelni, például mennyibe kerül a gyártáshoz szükséges energia.

Tehát az amerikai protekcionizmus kora már beköszöntött, ez a politikai oldalaktól függetlenül így van. Védővámokat már korábban is vezettek be, és egyre erősebben megjelent a protekcionista ipartámogatás is. Erre válaszul az Európai Unióban is felmerült ennek igénye. Míg korábban Amerika volt a liberális gazdaságpolitika és a szabadkereskedelem hőse, ma már sokkal fontosabb lett a piac védelme.

Regős Gábor úgy véli, ahogy a fentiekben láttuk, Trump győzelme esetén nem zárható ki az euró dollárral szembeni kimértékű gyengülése, ez pedig gyengíthetné a forintot is. Ugyanakkor a helyzet ennél bonyolultabb.

Trump győzelme esetén a politikai kapcsolatok biztosan erősödni tudnának a két ország között, ez pedig a gazdasági kapcsolatokat is erősítené – bár kérdés, hogy az Egyesült Államokban e kettő között mennyire szoros a kapcsolat – a semmilyennél biztosan szorosabb.

Orbán Viktor egy igazodási pont a közéleti vitákban, nemcsak Magyarországon, hanem a nyugati szövetségi rendszeren belül is – fogalmazott korábban az Indexnek a témával kapcsolatban Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az alapítvány vezetője szerint az amerikai elnökválasztás kimenetele Magyarország szempontjából is meghatározó lesz, hiszen egy Trump-győzelem új lendületet adhatna a két ország kapcsolatainak, míg Kamala Harris esetleges elnökségével a mostani, nem túl rózsás viszony maradna fenn.