Rettenetes pénzek mozdulnak meg egy-egy kampányidőszakban, de vajon honnan, kiktől érkezik a támogatás? Ahhoz, hogy valamelyik jelöltből az Egyesült Államok elnöke legyen, sok pénzre van szüksége. Ennek megszerzésére viszont különböző lehetőségek állnak rendelkezésre.

• A jelöltek a saját vagyonukból is kampányolhatnak, vagy elfogadhatnak pénzadományokat támogatóktól.
• Egy másik lehetséges mód a politikai akcióbizottságoktól (PAC), vagy super PAC-től érkező támogatás.
• Végül lehet szerezni kormányzati támogatást is, azonban ennél nagyon szigorúan szabályozott, hogy mire lehet felhasználni, ezért az elmúlt időszak választásainak nagyágyúi nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Mennyi pénzből kampányol Kamala Harris?

A demokrata elnökjelölt – szeptember 30-ig – mintegy 906 millió dollárt kalapozott össze – idézi a Deutsche Welle az OpenSecrets összesítését. Ez egyébként egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet, amely leköveti és láthatóvá teszi a választási kampányokra fordított pénzek útját. A Harris számára most rendelkezésre álló összegben benne van már az is, amit a jelenlegi elnök, a mégsem újrázó Joe Biden júliusi visszalépéséig szedett össze.

Ehhez jön még 359 millió dollár, amit különböző támogatói csoportok gyűjtöttek össze, így tehát Kamala Harris 1 milliárd 270 millió dollárból finanszírozhatja kampányát. Ennek 56 százaléka nagy összeggel támogató donoroktól érkezett, míg a fennmaradó 44 százalék átlagemberek, általában 200 dollár alatti támogatásaiból áll össze.

Mennyi pénzből kampányol Donald Trump?

A republikánus jelölt kevesebbet szedett össze saját maga, mint Harris. Trump támogatása elérte a 367 millió dollárt, azonban külső csoportoktól még bejött 573 millió, így végül 940 millió dollár áll kampánya rendelkezésére – olvasható az OpenSecrets összesítésében.

Donald Trump nagyon sokat köszönhet hipergazdag támogatóinak, hiszen ők adták össze ennek a pénznek a 68 százalékát. Olyanokra érdemes gondolni, mint például Elon Musk. A milliárdos üzletember eddig legalább 75 millió dollárt juttatott az America PAC-nek, amely a Donald Trump visszatérését támogató törekvések egyik kulcsfontosságú csoportja.

Pénz kell a kongresszusi kampányokra is

Az Egyesült Államok törvényhozó testülete a Kongresszus, amely két házból áll: a Szenátusból és a Képviselőházból. A 100 fős Szenátus 34 helyére választanak most novemberben új szenátorokat, illetve a teljes, 435 fős Képviselőház is megújul. Az OpenSecrets számításai szerint a szenátorok saját kampányukra összesen mintegy 1 milliárd 380 millió dollárt szedtek össze, míg a képviselőjelöltek 1 milliárd 780 millió dollárból kampányolhatnak.

A kampányfinanszírozásra fordítható pénzek fontosak, de nem biztos, hogy mindig a nagyobb büdzséből gazdálkodó jelölt nyer

– ezt már Dan Mallison, a közpolitika és a közigazgatás professzora mondja. Viszont elismeri, hogy a nagy támogatások ma már elengedhetetlenek, de emellett fontos, hogy a jelöltek, a pártok, a politikai akcióbizottságok és más szervezetek külön-külön is mennyit hoznak be.

Kik támogathatják az elnökjelölti kampányokat?

Ennek is szigorú szabályai vannak. A Szövetségi Választási Bizottság (FEC) határozta meg, hogy kik támogathatnak, és kik nem. Csak amerikai állampolgárok vagy zöld kártyával rendelkezők támogathatnak pártokat, illetve elnökjelölteket, tehát külföldiek egyáltalán nem vehetnek részt ebben. C égek sem adományozhatnak pénzt  közvetlenül  szövetségi kampányra, így elnökválasztásra sem, a tulajdonosoknak és a munkavállalóknak ezt a saját zsebükből kell megtenniük.

Szigorúan szabályozott az is, hogy a képviselőket mennyi pénzzel lehet támogatni: egy magánszemély egy jelöltnek összesen 2600 dollárt adhat. Viszont a már korábban említett PAC-ek, vagy super PAC-ek, olyan szervezetek, amelyek összegyűjtik az adományokat, és összehangoltan, célzottan juttatják el a pénzt a jelölteknek.

Általában van PAC-je a nagy cégeknek, de vezető politikusoknak is lehet ilyenje. A PAC kezelte adományokra ugyanolyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint a magánszemélyekre: egy PAC egy jelöltnek például 5000 dollárt adhat. Viszont 2010-ben változtak a dolgok, mert az amerikai Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy független szervezetek, bár politikai kampányokat és jelölteket a korrupció elkerülése miatt közvetlenül nem támogathatnak, azonban politikai célokra, ügyekre, vagyis mondjuk a választások eredményének befolyásolására annyit költhetnek, amennyit csak akarnak.