Georgia állam a választás lebonyolításáért felelős legfőbb tisztviselő, a republikánus Brad Raffensperger arra kérte Elon Muskot és közösségi oldalát, az X-et, hogy töröljék azt a videót, amin egy Haitiből érkező bevándorló több georgiai igazolvánnyal azt állítja, hogy többször szavazott – számol be róla a The Hill.
A republikánus tisztviselő szerint a videó hamis, és egy példája annak, milyen célzott dezinformációval próbálják aláásni az emberek választásba vetett bizalmát, ezért arra kéri Muskot, távolítsa azt el közösségi oldaláról.
A szövetségi Országos Hírszerző Tanács még múlt héten jelentette be, hogy az idei választásokon más országok, elsősorban Oroszország és Kína megpróbálhatnak beavatkozni a választásokba.
Raffensperger 2020-ban azzal vált ismertté, hogy Donald Trump többször is élesen bírálta, amiért szerinte a republikánus tisztségviselő nem volt hajlandó megváltoztatni a választás eredményét, miközben szerinte az államban a demokraták elcsalták azt. Raffensperger kivizsgált minden, a Trump-csapat által felvetett problémát, azonban úgy találta, hogy a választás tiszta és fair volt.
Múlt héten a republikánus Marjorie Taylor Greene azt állította, hogy Georgiában választási csalás történhet, miután egy megyében probléma adódott a szavazógépekkel, de Raffensperger szerint nincs ilyen probléma.
Georgiában idén egyébként már a szavazók több mint fele élt a korai szavazás lehetőségével és már leadta a szavazatát.
Az államot 2020-ban Joe Biden nyerte, idén pedig szintén kritikus csatatérállam: Trump győzelméhez ugyanis vagy Pennsylvaniára, vagy Georgiára mindenképp szüksége van, miközben Harris a demográfiai változásokat kihasználva szeretné megtartani az államot, amit Biden négy éve mindössze 11 779 szavazatnyi különbséggel húzott be.
Mint arról hajnalban beszámoltunk, csütörtökön a jelöltek inkább a déli államokban kampányoltak: Trump többek között Új-Mexikóba és Arizonába látogatott el, míg Kamala Harris Arizona mellett Nevadában járt.
November elsején ugyanakkor a napfényes dél helyett északnak és keletnek veszik az irányt a jelöltek:
2020-ban Donald Trump mindössze húszezer szavazattal maradt el Joe Bidentől Wisconsinban, míg Michiganben több mint százötvenezer szavazattal. Észak-Karolinát ugyanakkor megnyerte, közel hetvenezer szavazattal többet szerzett.
Mint arról beszámoltunk, csütörtök este Donald Trump republikánus elnökjelölt beleszállt Liz Chaney egykori republikánus képviselőnőbe, amiért Chaney nyíltan Kamala Harris mellett áll ki – a képviselőházban egykoron harmadik legfontosabb pozíciót betöltő republikánus még közös kampányrendezvényt is tartott a demokrata elnökjelölttel.
Azonban Trump szavait nem hagyta szó nélkül Chaney sem, miután Trump azt ajánlotta, mi lenne, ha Chaney-re több puskával céloznának.
A diktátorok így pusztítják el a szabad nemzeteket. Halálosan fenyegetik azokat, akik ellenük szólnak. Nem bízhatjuk hazánkat és szabadságunkat egy kicsinyes, bosszúálló, kegyetlen, ingatag emberre, aki zsarnok akar lenni
– írta közösségi oldalán Chaney, aki bejegyzését a „Nőket nem hallgattatják el” és a „Szavazz Kamalára” hashtagekkel zárta.
Chaney egyike volt azon 11 republikánus képviselőnek, akik a Capitolium ostroma után megszavazták a Trump ellen indított második impeachmenteljárást, valamint maga is részt vett a január 6-i eseményeket vizsgáló bizottság munkájában.
Csütörtök este egy tévéműsorban beszélt az elnökválasztásról Steve Cohen demokrata képviselő, aki aggódik amiatt, hogy amennyiben Trump veszít, akkor ismét vér folyhat – tudósít róla a The Hill.
Szerintem Kamala legalább 5-6 millió szavazattal többet fog kapni, és azt hiszem, ő fog győzni az elektori kollégiumban is. De szerintem Trump nem fog megállni soha – fogalmazott Cohen, aki úgy látja:
[Trump] ismét azt fogja mondani az embereknek, hogy menjenek a Capitoliumba, ha azt szeretnék, hogy megmaradjon az ország, és harcoljanak pokolian. Van némi aggodalom, hogy vér folyhat
– zárta gondolatát a demokrata képviselő.
Donald Trump 2020-ban, de 2016-ban is azt állította, hogy a demokraták csaltak a választás során. Négy évvel ezelőtt csapata több ízben is bírósághoz fordult, azonban a bíróságok sorra utasították vissza beadványaikat, mert azok gyenge lábakon álltak.
Ráadásul jogi csapatából például Sidney Powell bűnösnek vallotta magát Georgiában az elnökválasztás eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt, míg Rudy Giulianit többek között rágalmazásért ítélték el, amikor azt állította, hogy Georgiában három szavazatszámláló csalta el Bidennek az elnökválasztást, a Dominion szavazógépeket pedig úgy kalibrálták, hogy a Trumpra adott szavazatokat egyszerűen Joe Bidenre leadott szavazatként rögzítette – mindegyik állítás hamis.
Idén a republikánus elnökjelölt választóit azzal akarja szavazásra buzdítani, hogy ha túl nagy előnnyel nyer, akkor a demokraták nem tudják elcsalni a választást.
A héten egyébként arról beszélt (tévesen), hogy Új-Mexikóban eddig kétszer győzött, valamint szerinte ha Isten számolná a szavazatokat, még az egyébként erős demokrata bástyának számító Kaliforniában is győzne, emiatt sokan tartanak attól, hogy Trump 2020 után idén sem fogadná el a választások eredményét, ha nem ő győzne, míg mások amellett érvelnek, hogy nem kell szó szerint értelmezni Trump szavait.
Donald Trump republikánus elnökjelölt csütörtökön többek között az Arizonában található Glandale-ben kampányolt, ahol Tucker Carlson egykori Fox News-os műsorvezető kérdezte különböző dolgokról.
Carlson megkérdezte, mi a véleménye arról, hogy a republikánus Liz Chaney a Kamala Harris melletti szavazásra buzdít.
Ő egy radikális háborúpárti. Állítsuk oda egy puskával úgy, hogy közben kilenc puska lő rá, jó? Lássuk, mit érez azzal kapcsolatban, amikor a fegyverek az arcára mutatnak
– fogalmazott Trump a CNN tudósítása szerint, aki egyébként többször is nagyon butának, hülye embernek és baromnak nevezte az egykoron a szövetségi Képviselőházban a harmadik legfontosabb pozíciót betöltő republikánus politikusnőt.
Chaney egyébként a párton belül az egykori elnök egyik legnagyobb kritikusa volt a Capitolium ostroma után – többek között Chaney részt vett a január 6-át vizsgáló képviselőházi bizottság munkájában, és megszavazta a Trump elmozdítását célzó második impeachmenteljárást is.
Trump a Carlsonnal tartott beszélgetése során kitért arra is, eddig miért nem nevezte meg kabinettagjait. Mint mondta,
Trump először meg szeretné nyerni a választást, majd ezután foglalkozik a kabinetjének az összeállításával.
Ezzel egyébként a CNN információi szerint Trump azt veszélyezteti, hogy esetleges győzelme esetén sikeres és békés legyen a hatalomátadás és -átvétel. Igaz, Trump 2016-ban is később látott neki az átmenetet levezénylő csapatának összeállításával, ez pedig nem okozott problémát, hogy január 20-án beiktassák Amerika 45. elnökének.
A héten Donald Trump egy kampánygyűlésen elmondott nyilatkozatát nagyon felkapták az amerikai médiában: Trump ugyanis szerdán a Wisconsinban található Green Bayben kijelentette, ő már pedig akkor is meg akarja védeni a nőket, ha az akár tetszik nekik, akár nem.
Harris csütörtökön egy wisconsini gyűlésen riportereknek arról beszélt, Trump nyilatkozata nemcsak a nőkre, hanem mindenkire sértő. Közösségi oldalára pedig azt írta,
Donald Trump úgy gondolja, neki kellene döntenie arról, hogy mit kezdjen a [nők] testével. Akár tetszik nekik, akár nem.
Trump a nyilatkozatával egyébként a női szavazók felé próbált nyitni, amikor kijelentette, hogy meg fogja őket védeni az illegális migránsoktól, valamint azon országoktól, amelyek rakétatámadást akarnak az Egyesült Államok ellen végrehajtani. Azonban szóhasználata sokakból ellenszenvet váltott ki.
A republikánus elnökjelölt egyébként jócskán le van maradva Harristől a női szavazók körében: az IPSOS ABC-nek elkészített kutatása szerint az amerikai nők 56 százaléka szavaz Harrisre, míg csak 42 százalékuk Trumpra. A férfiaknál viszont jelenleg Trump áll jobban: a kutatás szerint a férfiak 51 százaléka szavaz a republikánus jelöltre, míg 45-en a demokrata jelöltre.
Az idei elnökválasztás jóval szorosabb lesz, mint ami négy évvel ezelőtt volt – a közvélemény-kutatások szerint a két jelölt között országosan a különbség mindössze 1,3 százalékpont, ugyanakkor hol egyik, hol a másik jelölt előnyét mérik.
Emiatt jelenleg bármi lehet a vége: elképzelhető, hogy a demokrata Kamala Harris győz, de az is, hogy 2016 után Donald Trump újabb választáson győz.
Azonban a demokraták már elkezdték keresni a felelősöket arra az esetre, ha Harris fog veszíteni.
A The Hillnek név nélkül nyilatkozó demokrata tanácsadók és politikusok egy része Harrist okolja, amiért szerinte kampányával nem tudja eljuttatni az üzeneteket a választókhoz, leginkább a gazdaság kapcsán.
De vannak olyanok, akik szerint Harris győzelmét leginkább Joe Biden kései visszalépése hátráltatja,
mivel szerintünk Biden túl sokat várt a döntésével. Ráadásul az elnök épp a napokban okozott nehézséget alelnökének, amikor Donald Trump szavazóit szemétnek nevezte, amivel a Trump-kampánycsapat hatalmas segítséget kapott, hogy átfordítsák a „szemétnarratívát” a demokratákra – vasárnap ugyanis még a közvélemény azzal foglalkozott, hogy Trump gyűlésén egy humorista úszó szemétszigetként jellemezte Puerto Ricót.
Bident emiatt azért is előre a lehetséges vereség okának tartják, mert kora ellenére úgy döntött, hogy 2020 után idén is nekifut az elnökválasztásnak, azonban mentális képességeinek hanyatlása miatt erre már alkalmatlan volt – így a pártnak lényegében előválasztás nélkül kellett Biden mögé beállnia, majd a visszalépése után az általa javasolt Harris mellé felsorakozniuk. Donald Trump és a republikánusok egyébként Biden visszalépése miatt puccsal vádolták meg a demokratákat.
Ezenkívül vannak olyanok, akik szerint Harris rosszul döntött, hogy Minnesota kormányzóját, Tim Walzot választotta alelnökjelöltjének, nem pedig Josh Shapirót, aki kormányzóként népszerű saját államában, az elnökválasztás kapcsán kritikus Pennsylvaniában.
Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója visszautasította a republikánus alelnökjelölt, J. D. Vance állítását, amelyben az ohiói szenátor a közösségi platformon közzétett bejegyzésében azt állította, hogy a Bucks megyében kialakult hosszú sorok miatti szavazók elküldése választási csalás.
Ez csak egy újabb f*szság J. D. Vance-től
– mondta Shapiro a Fox Newson Bret Baier műsorában arra a kérdésre reagálva, hogy a korai választás során miért küldték el a nap végén sorban várakozó szavazókat Bucks megyében.
Ne feledje, Bret, a [választási] rendszerünket a 67 megyénkben republikánus és demokrata választási jegyzők irányítják. Ezt pedig egy republikánus felügyeli – mondta Shapiro demokrata kormányzó.
Úgy gondolom, mindenkinek egy mély lélegzetet kellene vennie, és meg kell értenie, hogy pennsylvaniai társaink irányítják ezeket a választásokat, és ismét egy szabad és tisztességes, fair és biztonságos választásunk lesz
– zárta gondolatát Shapiro, aki hozzátette, hogy a problémát legálisan oldották meg.
Miután múlt hét vasárnap Donald Trump New York-ban, a Madison Square Gardenben tartott rendezvényén egy humorista úszó szemétszigetként jellemezte Puerto Rico-t, több latino vagy egyenesen Puerto Rico-i híresség állt ki Kamala Harris mellett.
Ilyen például Jennifer Lopez énekesnő is, aki csütörtök este a demokrata elnökjelölttel együtt kampányolt Las Vegasban.
Lopez felszólalásában beszélt Puerto Rico-i származásáról, és hangsúlyozta a nők fontosságát a mostani választáson.
Hiszek a nők erejében. A nőknek megvan a hatalmuk, hogy változást hozzanak ezen a választáson
– fogalmazott Lopez a CBS tudósítása szerint, aki visszautasította Tony Hinchcliffe humoristát és megjegyzéseit is.
Rica nélkül nem is lehet leírni az American-t – mondta az énekesnő, aki felszólalását úgy zárta,
Ez a mi országunk is.
A kritikusai szerint rasszista vicc egyébként sokba kerülhet Donald Trumpnak: az egyik kritikus csatatérállam, Pennsylvania 13 millió lakosa közül több mint félmillióian Puerto Rico-i felmenőkkel rendelkeznek – négy évvel ezelőtt Biden kevesebb mint 80 ezer szavazattal szerzett többet Trumpnál az államban.
Mindössze öt nappal a választás vége előtt egy újabb Trump-ellenes szobor bukkant fel az Egyesült Államokban.
A legutóbbi szobrot csütörtökön állították fel az egyik legkritikusabb csatatérállamban, Pennsylvaniában található Philadelphiában – számol be róla a helyi The Philadelphia Inquirer.
A szobor közel tizenkét méter magas és az egykori elnököt meztelenül ábrázolja.
Az Inquirer szerint az elmúlt hónapban a szobor Las Vegasban, Detroitban és Phoenixben is felbukkant – mindhárom város csatatérállamokban található, ahol az elnökválasztás kimenetele el fog dőlni.
A helyi republikánus pártszervezet arra kérte a rendőrséget, azt bontsák el.
Georgia állam a választás lebonyolításáért felelős legfőbb tisztviselő, a republikánus Brad Raffensperger arra kérte Elon Muskot és közösségi oldalát, az X-et, hogy töröljék azt a videót, amin egy Haitiből érkező bevándorló több georgiai igazolvánnyal azt állítja, hogy többször szavazott – számol be róla a The Hill.
A republikánus tisztviselő szerint a videó hamis, és egy példája annak, milyen célzott dezinformációval próbálják aláásni az emberek választásba vetett bizalmát, ezért arra kéri Muskot, távolítsa azt el közösségi oldaláról.
A szövetségi Országos Hírszerző Tanács még múlt héten jelentette be, hogy az idei választásokon más országok, elsősorban Oroszország és Kína megpróbálhatnak beavatkozni a választásokba.
Raffensperger 2020-ban azzal vált ismertté, hogy Donald Trump többször is élesen bírálta, amiért szerinte a republikánus tisztségviselő nem volt hajlandó megváltoztatni a választás eredményét, miközben szerinte az államban a demokraták elcsalták azt. Raffensperger kivizsgált minden, a Trump-csapat által felvetett problémát, azonban úgy találta, hogy a választás tiszta és fair volt.
Múlt héten a republikánus Marjorie Taylor Greene azt állította, hogy Georgiában választási csalás történhet, miután egy megyében probléma adódott a szavazógépekkel, de Raffensperger szerint nincs ilyen probléma.
Georgiában idén egyébként már a szavazók több mint fele élt a korai szavazás lehetőségével és már leadta a szavazatát.
Az államot 2020-ban Joe Biden nyerte, idén pedig szintén kritikus csatatérállam: Trump győzelméhez ugyanis vagy Pennsylvaniára, vagy Georgiára mindenképp szüksége van, miközben Harris a demográfiai változásokat kihasználva szeretné megtartani az államot, amit Biden négy éve mindössze 11 779 szavazatnyi különbséggel húzott be.
A héten egy új reklámot hoztak nyilvánosságra a demokraták, ahol Julia Roberts színésznő narrálásában arra biztatja a konzervatív államokban élő nőket, hogy attól, hogy a férjük Trumpra szavaz, ők még szavazhatnak Harrisre, mondván, ami a szavazófülkében történik, az ott is marad.
A videóban két női szavazó a Harris–Walz-párost karikázza, majd pedig összekacsintanak, amikor férjeik megkérdezik, hogy ugye helyesen szavaztak-e.
Azonban a reklám nem nyerte el a republikánusok tetszését. A Fox News egyik főműsoridős műsorvezetője, Jesse Waters például azt mondta, ha megtudná, hogy felesége Harrisre szavaz, az ugyanolyan, mintha viszonya lenne a házasságán kívül, míg Charlie Kirk republikánus politikai aktivista szerint a reklám káros, mert a férje valószínűleg keményen dolgozik azért, hogy felesége egy bizonyos életszínvonalon éljen, aztán pedig hazudik neki.
A reklámot terjesztő Common Good nonprofit civil szervezet szerint e két reakció is csak megerősíti a reklám üzenetét, hiszen szerinte MAGA-mozgalom el szeretne nyomni embereket, ők pedig csak a reklámmal segíteni szeretnének az embereknek, hogy Amerikában még minden szavazat titkos.
Donald Trump republikánus elnökjelölt csütörtökön beperelte a CBS-t, amiért a kereset szerint a csatorna 60 Minutes című hírműsora a demokrata elnökjelölt Kamala Harrisszel készített interjúja félrevezető volt – számol be róla maga az NBC.
Trump azt állítja, hogy a tévécsatorna egy Harris számára kedvezőbb verziót sugárzott, amikor az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háborúról kérdezték. A végül adásba kerülő verzió nem tartalmazta Harris „szósalátáját”, amit a kérdés kapcsán adott, ehelyett az jóval rövidebb és lényegre törőbb volt.
A CBS szerint Trump állításai tévesek, és ezt a csatorna hajlandó a bíróságon is megvédeni.
Trump és a tévécsatorna kapcsolata egyébként az utóbbi időben nem túl felhős: a 60 Minutes annak 1968-as indulása óta minden elnökjelölttel készített interjút, azonban idén Trump azt végül lemondta, amiért szerinte 2020-ban rosszul bántak vele az interjúztatók, emiatt elnézést várt a csatornától.
A republikánus elnökjelölt a kampány során többször is kritizálta a CBS-t Harris interjúja miatt, ezenkívül gyűlésein gyakran beszélt arról, ha megválasztják, akkor visszavonná a CBS sugárzási licencét.
A perben Trump 10 milliárd dolláros kártérítést követel a tévécsatornától.
Az idei elnökválasztás egyik legfontosabb csatatérállama Pennsylvania, ami négy éve is a sorsfordító állam volt.
Csakúgy, mint négy éve, idén is sokan szavaznak korán és levélben az államban, ugyanakkor a helyi törvények értelmében a levélben leadott szavazat mellé kitöltött papíron fel kell tüntetni a dátumot is. Ugyanakkor sokan ezt vagy elfelejtették, vagy rossz dátumot írtak, emiatt a republikánusok és a demokraták bíróságon próbálják elérni, hogy az így, technikai hibával leadott szavazatokat is megszámolják, vagy a hiba miatt érvénytelenítsék.
Jelenleg, a választás előtt négy nappal a demokraták örülnek, hiszen
egy bíróság szerint a szavazatok így is érvényesek, hiába írja elő az állami törvény, hogy a helyes dátumot rá kell írni.
Ugyanakkor mint az USToday írja, a kérdésről az állam Legfelsőbb Bíróságán is tárgyalni fognak, hiszen a republikánus ügyvédek fellebbeztek.
Pennsylvaniában az idei választásokra 8,86 millióan regisztráltak szavazásra, közülük 2,1 millióan szavaznak levélben. Eddig a hétig már 1,5 millió levélszavazatot adtak le, ugyanakkor azt nem tudjuk, hogy ezek közül mennyit érinthet a fentebbi probléma.
Míg Trump Új-Mexikóban, addig Harris Arizonában tartott kampányrendezvényt csütörtökön, ahol az egybegyűlteknek azt mondta, a mostani életük legfontosabb elnökválasztása.
A kemény munka jó munka. A kemény munka örömteli munka. És ne tévedjünk, nyerni fogunk!
– fogalmazott a demokrata elnökjelölt, aki azt ígérte, harcolni fog a szavazókért úgy, ahogyan korábban ügyészként tett.
Már megszokott hír, hogy amerikai hírességek is szavazásra buzdítanak. Vannak, akik nyíltan vállalják, kit támogatnak, mások inkább csak a voksolás fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. George Clooney Oscar-díjas színész ugyanakkor egyenesen arra buzdítja egy friss reklámban Donald Trump szimpatizánsait – a farmeres, szakállas, vidéki fehér férfiakat a videó szerint –, hogy ha a szavazófülkéig még hangoztatják is elköteleződésüket, odabent már senki sem fogja tudni, kire húzzák be az X-et, szóval akár szavazhatnak is Kamala Harrisre.
Donald Trump csütörtökön többek között az új-mexikói Albuquerque-ben tartott gyűlést, ahol a republikánus elnökjelölt személyes megjegyzéseket tett demokrata ellenfelére, Kamala Harrisre.
Vannak, akik boldogulnak a nyomás alatt, és vannak, akik nyomás alatt megrepednek. Ő megreped
– fogalmazott Trump, aki szerint Harris kimerült és teljesen merev. Trump ezenkívül azt állította, Kamala Harris egy gyermek szintjén ért a gazdasághoz.
Ezenkívül a republikánus elnökjelölt azt ígérte, amennyiben megválasztják, akkor adminisztrációjának tagja lesz egy olyan miniszter, aki kizárólag a megélhetési költségek csökkentésével fog foglalkozni és elnökként minden tőle telhetőt megtesz, hogy a költségek csökkenjenek.
A gyűlés során egyébként tévesen azt állította, hogy 2016-ban és 2020-ban is megnyerte az államot – 2016-ban Hillary Clintonra közel 8, 2020-ban pedig Joe Bidenre majdnem 10 százalékponttal többen szavaztak, mint Trumpra.
Donald Trump vasárnap a New York-i Madison Square Gardenben tartott egy több mint ötórás rendezvényt, aminek végén ő maga is több mint egy órán keresztül beszélt a hallgatóságához, amiben több témát is érintett.
A kampány során bevett szokásos témák, mint az illegális migráció, a tömeges deportálás, valamint a vámtarifák emelése mellett visszatérő elem volt a bosszúra való vágy is.
Trump szerint az ellene indított négy büntetőeljárás jogtalan, valamint 2020-ban a demokraták elcsalták az elnökválasztásokat, ami miatt azt ígéri, hogy akik ebben részt vettek, eljárást indítanak előtte.
A republikánus jelölt a demokratákat gyakran Amerika belső ellenségének nevezi.
Kihívóként kampánya a klasszikus rossz jelen, nagyszerű jövő toposzt követi. Ennek során például a héten Arizonában Amerikát úgy jellemezte, hogy a világ szemetesként használja és a legrosszabb embereiket küldik az országba, akiket elnökként az első nap deportálna.
Ezenkívül pedig próbálja kihasználni, hogy Joe Biden amerikai elnök szemétnek nevezte a szavazóit – Trump a héten például egy szemetesautóval is kampányolt, majd pedig kijelentette, hogy az amerikai elnök ezzel 250 millió embert sértett meg.
Biden egyébként azután nevezte így Trump szavazóit – majd próbálta ezt úgy ellensúlyozni, hogy nem a szavazókról, hanem az ő nézeteikről gondolja ezt –, hogy a Madison Square Gardenben rendezett Trump-gyűlésen egy felszólaló humorista az Amerikához tartozó Puerto Ricót úszó szemétszigetként jellemezte, ami Trump kritikusai szerint rasszista megjegyzés volt.
A választás végének közeledtével mindkét jelölt arra próbálja felhasználni a médiafigyelmet, valamint a gyűléseiket, hogy utolsó érveiket hozzák fel, hogy miért rá szavazzanak az amerikaiak legkésőbb november 5-én.
A demokrata Kamala Harris leginkább azzal érvel, hogy Donald Trump a 2020-as elnökválasztás eredményének a megváltoztatásáért tett erőfeszítései, valamint a korábban adminisztrációjában dolgozók által megfogalmazott Project 2025 miatt veszélyes a demokráciára, ezért meg kell állítani. Ráadásul az utóbbi hetekben Trumpot az adminisztrációjának két korábbi tagja is fasisztának nevezte, amit Harris próbál kihasználni.
Emellett a demokrata elnökjelölt szerint a 78 éves Trump túl idős, és helyette fiatalabb vezetőre lenne szüksége Amerikának, valamint a nőkhöz szólva azt állítja, hogy Trump országosan tiltaná be az abortuszt.
Harris továbbá azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, mindenki elnöke szeretne lenni, és közös alapot próbál keresni azokkal, akik nem értenek vele egyet.
Ugyan a választást hivatalosan november 5-én, kedden tartják, azonban az Egyesült Államokban lehetőség van ennél korábban is szavazni.
A Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó részlege szerint eddig
62 millióan adták le a szavazatukat az idei választásokra, ami több mint 2020-ban, a koronavírus-járvány idején volt.
Hogy ők miként szavaztak, azt nem tudhatjuk, ugyanakkor több államból részletesebb adatok is rendelkezésre állnak, amit az egyetem összesített.
E szerint a korai választók 38,9 százaléka demokrata, 36 százaléka republikánus, 25,1 százaléka pedig független vagy más, kisebb párt szavazójaként regisztrált korábban.
Kor szerint egyébként a 41 évnél idősebbek az aktívabbak: a szavazók 38,7 százaléka 41 és 65 év közötti, míg 38,9 százalékuk 65 évnél idősebb.
A férfiaknál eddig a nők aktívabbak: azon államokban, ahol ezt is rögzítik, a szavazók 54,2 százaléka nő, 43,7 százaléka férfi, míg 2,1 százalékukat az elég tág „ismeretlen” jelzőbe sorolták.
Az NBC elemzése szerint egyébként több csatatérállamban is több új szavazó adta már le a szavazatát, mint amekkora különbség volt Joe Biden és Donald Trump között 2020-ban. A kritikus csatatérállamban, Pennsylvaniában például az új szavazók közül a női demokrata szavazók vannak többségben, míg Arizonában a férfi republikánus szavazók.
Az utolsó héten a közvélemény-kutatások hibahatáron belül hol a republikánus Donald Trumpot, hol a demokrata Kamala Harrist mérik az élre a két jelölt közül.
A közvélemény-kutatásokat aggregáló FiveThirtyEight szerint Harris jelenleg 1,3 százalékponttal vezethet országosan, ami bőven a kutatások hibahatárán belül van.
Ugyanakkor ez az elnökválasztás kapcsán irreleváns, hiszen az Egyesült Államokban nem az lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatokat szerzi országosan, hanem aki jobban teljesít a választást valójában eldöntő csatatérállamokban.
A hét csatatérállam közül Trump négyben (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Pennsylvania), míg Harris háromban (Michigan, Nevada, Wisconsin) vezet a kutatások átlaga szerint – igaz, mindegyik helyen hibahatáron belül, így a 2000-es George W. Bush–Al Gore-verseny óta az idei lehet a legszorosabb amerikai elnökválasztás.
Köszöntjük olvasóinkat az Index amerikai választásokról szóló tudósításában!
November 5-éig és a választás napján is percről percre fogjuk szállítani a legfrissebb híreket, elemzéseket és számolunk be a legújabb eseményekről a modern kori amerikai történelem legszorosabbnak ígérkező elnökválasztásáról.
A tudósítás mellett külön elemzésekkel és magyarázó cikkekkel készülünk a választásra, így amennyiben képbe akar kerülni az amerikai politikával, akkor kövesse az Index élőblogját és külön az Egyesült Államokkal foglalkozó aloldalunkat, a Fehér Házat!