Már megszokott hír, hogy amerikai hírességek is szavazásra buzdítanak. Vannak, akik nyíltan vállalják, kit támogatnak, mások inkább csak a voksolás fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. George Clooney Oscar-díjas színész ugyanakkor egyenesen arra buzdítja egy friss reklámban Donald Trump szimpatizánsait – a farmeres, szakállas, vidéki fehér férfiakat a videó szerint –, hogy ha a szavazófülkéig még hangoztatják is elköteleződésüket, odabent már senki sem fogja tudni, kire húzzák be az X-et, szóval akár szavazhatnak is Kamala Harrisre. 

Donald Trump csütörtökön többek között az új-mexikói Albuquerque-ben tartott gyűlést, ahol a republikánus elnökjelölt személyes megjegyzéseket tett demokrata ellenfelére, Kamala Harrisre.

Vannak, akik boldogulnak a nyomás alatt, és vannak, akik nyomás alatt megrepednek. Ő megreped

– fogalmazott Trump, aki szerint Harris kimerült és teljesen merev. Trump ezenkívül azt állította, Kamala Harris egy gyermek szintjén ért a gazdasághoz.

Ezenkívül a republikánus elnökjelölt azt ígérte, amennyiben megválasztják, akkor adminisztrációjának tagja lesz egy olyan miniszter, aki kizárólag a megélhetési költségek csökkentésével fog foglalkozni és elnökként minden tőle telhetőt megtesz, hogy a költségek csökkenjenek.

A gyűlés során egyébként tévesen azt állította, hogy 2016-ban és 2020-ban is megnyerte az államot – 2016-ban Hillary Clintonra közel 8, 2020-ban pedig Joe Bidenre majdnem 10 százalékponttal többen szavaztak, mint Trumpra.

Donald Trump vasárnap a New York-i Madison Square Gardenben tartott egy több mint ötórás rendezvényt, aminek végén ő maga is több mint egy órán keresztül beszélt a hallgatóságához, amiben több témát is érintett.

A kampány során bevett szokásos témák, mint az illegális migráció, a tömeges deportálás, valamint a vámtarifák emelése mellett visszatérő elem volt a bosszúra való vágy is.

Trump szerint az ellene indított négy büntetőeljárás jogtalan, valamint 2020-ban a demokraták elcsalták az elnökválasztásokat, ami miatt azt ígéri, hogy akik ebben részt vettek, eljárást indítanak előtte.

Kihívóként kampánya a klasszikus rossz jelen, nagyszerű jövő toposzt követi. Ennek során például a héten Arizonában Amerikát úgy jellemezte, hogy a világ szemetesként használja és a legrosszabb embereiket küldik az országba, akiket elnökként az első nap deportálna.

Ezenkívül pedig próbálja kihasználni, hogy Joe Biden amerikai elnök szemétnek nevezte a szavazóit – Trump a héten például egy szemetesautóval is kampányolt, majd pedig kijelentette, hogy az amerikai elnök ezzel 250 millió embert sértett meg.

Biden egyébként azután nevezte így Trump szavazóit – majd próbálta ezt úgy ellensúlyozni, hogy nem a szavazókról, hanem az ő nézeteikről gondolja ezt –, hogy a Madison Square Gardenben rendezett Trump-gyűlésen egy felszólaló humorista az Amerikához tartozó Puerto Ricót úszó szemétszigetként jellemezte, ami Trump kritikusai szerint rasszista megjegyzés volt.

A választás végének közeledtével mindkét jelölt arra próbálja felhasználni a médiafigyelmet, valamint a gyűléseiket, hogy utolsó érveiket hozzák fel, hogy miért rá szavazzanak az amerikaiak legkésőbb november 5-én.

A demokrata Kamala Harris leginkább azzal érvel, hogy Donald Trump a 2020-as elnökválasztás eredményének a megváltoztatásáért tett erőfeszítései, valamint a korábban adminisztrációjában dolgozók által megfogalmazott Project 2025 miatt veszélyes a demokráciára, ezért meg kell állítani. Ráadásul az utóbbi hetekben Trumpot az adminisztrációjának két korábbi tagja is fasisztának nevezte, amit Harris próbál kihasználni.

Emellett a demokrata elnökjelölt szerint a 78 éves Trump túl idős, és helyette fiatalabb vezetőre lenne szüksége Amerikának, valamint a nőkhöz szólva azt állítja, hogy Trump országosan tiltaná be az abortuszt.

Harris továbbá azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, mindenki elnöke szeretne lenni, és közös alapot próbál keresni azokkal, akik nem értenek vele egyet.

Ugyan a választást hivatalosan november 5-én, kedden tartják, azonban az Egyesült Államokban lehetőség van ennél korábban is szavazni.

A Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó részlege szerint eddig

Hogy ők miként szavaztak, azt nem tudhatjuk, ugyanakkor több államból részletesebb adatok is rendelkezésre állnak, amit az egyetem összesített.

E szerint a korai választók 38,9 százaléka demokrata, 36 százaléka republikánus, 25,1 százaléka pedig független vagy más, kisebb párt szavazójaként regisztrált korábban.

Kor szerint egyébként a 41 évnél idősebbek az aktívabbak: a szavazók 38,7 százaléka 41 és 65 év közötti, míg 38,9 százalékuk 65 évnél idősebb.

A férfiaknál eddig a nők aktívabbak: azon államokban, ahol ezt is rögzítik, a szavazók 54,2 százaléka nő, 43,7 százaléka férfi, míg 2,1 százalékukat az elég tág „ismeretlen” jelzőbe sorolták.

Az NBC elemzése szerint egyébként több csatatérállamban is több új szavazó adta már le a szavazatát, mint amekkora különbség volt Joe Biden és Donald Trump között 2020-ban. A kritikus csatatérállamban, Pennsylvaniában például az új szavazók közül a női demokrata szavazók vannak többségben, míg Arizonában a férfi republikánus szavazók.

Az utolsó héten a közvélemény-kutatások hibahatáron belül hol a republikánus Donald Trumpot, hol a demokrata Kamala Harrist mérik az élre a két jelölt közül.

Ugyanakkor ez az elnökválasztás kapcsán irreleváns, hiszen az Egyesült Államokban nem az lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatokat szerzi országosan, hanem aki jobban teljesít a választást valójában eldöntő csatatérállamokban.

A hét csatatérállam közül Trump négyben (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Pennsylvania), míg Harris háromban (Michigan, Nevada, Wisconsin) vezet a kutatások átlaga szerint – igaz, mindegyik helyen hibahatáron belül, így a 2000-es George W. Bush–Al Gore-verseny óta az idei lehet a legszorosabb amerikai elnökválasztás.