A volt elnök szeretné úgy beállítani, hogy ő maga az amerikai álom megtestesítője, egy igazi self-made man, aki önerőből érte el eredményeit. Ez azonban korántsem így van. Apja mellett tanulta meg a kereskedés alapjait, majd jelentős ingatlanvagyon birtokosaként kezdett bele különféle üzletekbe.

Trump két évig tanult a Fordham Egyetemen, majd a Pennsylvaniai Egyetemhez tartozó Wharton Schoolban szerzett közgazdaságtanból BSc-diplomát. A vietnámi háborúban nem vett részt.

Amerika és a világ Trumpot milliárdos üzletemberként és harsány celebként ismerte meg. Még saját valóságshow-ja is volt A Gyakornok (The Apprentice) címmel. Dwight D. Eisenhower óta ő volt az egyetlen amerikai elnök, aki úgy került a Fehér Házba, hogy azelőtt semmilyen politikai tisztséget nem töltött be. Visszatekintve ezt a kampánya tökéletesen kihasználta. A New York-i milliárdosra úgy tudtak hivatkozni, mint aki kívülről érkezett Washingtonba, nem része a rendszernek (amelyet ő maga gyakran mélyállamnak nevez), és az „egyszerű embereket” képviseli, ami egy New York-i milliárdos esetében legalábbis ironikus. Jelzi, hogy a popkultúrában már jóval az elnöksége előtt mekkora súllyal szerepelt, hogy több mint egy tucat filmben szerepelt, legfőképpen cameoszerepekben, vagyis saját magát alakítva.

Trump először 2020-ban indult a jelöltségért, azonban támogatók hiányában kiszállt a versenyből. 2017. január 20-án az Egyesült Államok addigi legidősebb elnökeként lépett hivatalba. Ellentmondásos személyisége ellenére sokan előnyére írták, hogy Jimmy Carter óta ő volt az első amerikai elnök, aki nem indított háborút.

Az első elnök a történelemben, akit kétszer is le akartak mondatni

A volt elnök azonban kevésbé illusztris rekordokat is megdöntött. Ő volt az első elnök, aki ellen két bűnvádi eljárást, úgynevezett impeachmentet is indítottak. Számos ügyben zajlik ellene büntetőeljárás vagy polgári per. A vádakat három csoportra lehet osztani.

• Az első ahhoz kapcsolódik, hogy miután elvesztette a választásokat, több raklapnyi titkosított iratot vitt magával mar-a-lagói birtokára.
• Az ügyek második része ahhoz kapcsolódik, hogy megpróbálta megváltoztatni a választások eredményét.
• A harmadik ügycsoportban a vád azt állítja, hogy a volt elnök korábban szexuális visszaéléseket követett el.

Trump a végletekig ragaszkodott az elnöki székhez. Miután Joe Biden legyőzte a versenyben, Trump egyik beszéde után az őt támogató tömeg a törvényhozás épületéhez, a Capitoliumhoz vonult, és azt követelte, hogy Nancy Pelosi akkori házelnök ne hitelesítse a választások eredményét. A volt elnök a mai napig tagadja, hogy az általa elmondottak hozzájárultak az ostromhoz, amely öt ember halálához vezetett. Ahhoz azonban a mai napig ragaszkodik, hogy a választást elcsalták.

Elnökként Trump legjellemzőbb tulajdonsága a kiszámíthatatlansága volt. Bob Woodward, a Watergate-ügyet feltáró egyik veterán oknyomozó újságíró róla szóló könyvében magas rangú fehér házi tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy munkatársai több esetben egész egyszerűen elvettek olyan iratokat, amelyek aláírása komoly bonyodalmat okozott volna. A volt elnök ugyanis a beszámolók szerint imádott hivatalos papírokat aláírni. Ilyenkor úgy érezte, hogy előrehaladnak a dolgok.

A volt elnök külpolitikájában is meglehetősen csapongó volt. Néhány tendencia azonban felismerhető volt ebben a témakörben. Számos nemzetközi, a klímaváltozást lassítani vagy az atomcsendet biztosítani kívánó megállapodást felmondott. Fő témái között voltak a bevándorlás szabályainak rendkívüli szigorítása és az adók csökkentése. 2024-es programjában egyenesen a jövedelemadó teljes eltörlését ígéri – ami azért is ironikus, mert különböző jogi kiskapukat kihasználva azt több mint egy évtizeden keresztül maga sem fizette be.

A választások előtt tett kijelentései alapján vissza akarja fogni az Egyesült Államok NATO-n belüli kötelezettségeit, és rá akarja szorítani a tagállamokat, hogy nagyobb részt vállaljanak a biztonsági kiadásokból. Ez a kérdés már jóval korábban is felmerült, ugyanis Amerika többet költ a védelemre, mint az utána sorban következő tíz ország együttesen. Különösen Európában tartanak a volt elnök ismételt megválasztásától, ugyanis kijelentései alapján még tovább vinné az izolacionista politikát, vagyis a külföldi folyamatokba való be nem avatkozás elvét. Ez a kérdés Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után vált aggasztóvá.

Donald Trump a munkatársai szerint is teljesen kiszámíthatatlan

Amennyiben komolyan vesszük John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági főtanácsadója kijelentéseit, ez az aggodalom nem teljesen megalapozatlan. Bolton állításai szerint

Az egykori tisztviselő szerint Trump úgy tudta, hogy Finnország Oroszország része, Venezuela az Egyesült Államokhoz tartozik, de azt is megkérdezte a brit miniszterelnöktől, hogy Nagy-Britanniának van-e atombombája.

Álhírnek minősítette a globális felmelegedést – bár ma már némileg szofisztikáltabb véleményt hangoztat ezzel kapcsolatban. Annak idején szintén elbagatellizálta a koronavírus-járványt, amivel csak akkor hagyott fel, amikor ő is elkapta a vírust.

Folyamatos hazugságok

Trump számos állítása – elnökként és a mostani kampányban is – nem állta ki a tényellenőrzés próbáját. Daniel Dale, a CNN újságírója tételesen átnézte és leellenőrizte elnöksége alatt tett nyilatkozatait. Ez alapján kiderült, hogy

Kamala Harrisszel való elnökjelölti vitájukban rossz néven vette, hogy a moderátorok valós időben vizsgálták azt, hogy a szereplők állításai megfelelnek-e a valóságnak. Ekkor fogalmazta meg a volt elnök azt a vádat is, amely szerint az illegális bevándorlók elkapják és megeszik a helyi lakosok kutyáit, macskáit és háziállatait.

November 5-én, az Egyesült Államok hatvanadik elnökválasztásán – amely várhatóan Amerika újabb kori történelmének legszorosabb versenye lesz – Trump úgy fog megmérkőzni Harrisszel, hogy a nyilvánosságban sokszor feltett kérdésre, hogy elfogadja-e az eredményeket, nem válaszolt egyértelmű nemmel.