Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke az egész országot irányítja, idén az elnökválasztás kimenetele  mindössze hét államon fog múlni. Ráadásul e hét államban olykor teljesen eltérőek a problémák, emiatt mind Donald Trump republikánus, mind Kamala Harris demokrata elnökjelölt az ő kegyeiket keresve próbálnak felhatalmazást kérni, hogy ők vezethessék az országot 2025. január 20-ától.

November 5-én érnek véget az idei amerikai választások, ahol az elnök mellett mind az ötven államban képviselőket, az államok harmadában pedig kormányzókat és szenátorokat is választanak, azonban az elnökválasztás kapcsán mindössze hét állam választóinak van valódi beleszólása, ki legyen az Egyesült Államok 47. elnöke.

Az elektori kollégium miatt ugyanis idén a 11 elektori szavazattal rendelkező Arizonában, Észak-Karolinában (16 elektori szavazat), Georgiában (16), Michiganben (15), Nevadában (6), Pennsylvaniában (19) és Wisconsinban (10) élők szavazatai fognak dönteni majd a következő elnök személyéről.

Így az elnökjelöltek az erőforrásaikat – legyen az humán vagy pénzügyi – leginkább ezen államokra fordítják, de e hét közül is kiemelkedik három, Pennsylvania, Michigan és Wisconsin, ahol a jelöltek a reklámköltségeik több mint felét költik el. De ha ehhez a listához Georgiát is hozzávesszük, akkor már a tévében és rádióban sugárzott reklámok 60 százalékát (!) ebben a négy államban vásárolják meg,

Mostani cikkünkben így e hét államot vizsgáljuk meg közelebbről: mik az adott állam jellegzetességei, mik a főbb helyi kérdések, milyen a szavazói összetétele, valamint 2020-ban melyik párt jelöltje győzött.

Arizona

• Elektori szavazatok: 11 az 538-ból
• Állam lakossága: 7,4 millió fő
• 2020-as győztes: Joe Biden +10 ezer szavazattal

Az amerikai–mexikói határ mentén fekvő Arizonában Bill Clinton 1996-os győzelme óta csak Joe Bidennek sikerült 2020-ban demokrata elnökjelöltként győznie, akkor is mindössze 0,3 százalékpont (!) és mintegy tízezer szavazat volt a különbség közte és Trump között.

Ezt Biden leginkább annak köszönhette, hogy a Phoenixet is magába foglaló Maricopa megyének a választói összetétele az utóbbi időben megváltozott, ahogy a lakosságának a nagysága is – a teljes állam közel 60 százaléka e megyében él.

Annak ellenére, hogy 2020-ban egy hajszálnyival győzött Biden, a 2022-es félidős választásokon pedig szintén jól szerepelt a párt – jelenleg az állam kormányzója, valamint mindkét szövetségi szenátora demokrata –, az államban nem Kamala Harris az esélyesebb.

Ugyanis mindkét szenátor a párt jobboldalához tartoznak, ráadásul Krysten Sinema azóta a demokrata frakcióból is kilépett, hogy így is jelezze, mennyivel eltér a párt mainstream vonalától.

Az államban a határ miatt az egyik legfőbb kérdés a migráció, ami alapvetően Donald Trumpnak és a republikánusoknak kedvez – Trump nem kizárólag Arizonában, hanem az egész országban fő kampánytémájának az illegális bevándorlás kérdését tette, és azt ígéri, elnökként Amerika legnagyobb deportálását fogja véghez vinni. Ráadásul az államban több latinó is egyetért a szigorúbb határvédelemmel, e választói csoport pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy az államban egy jelölt győzzön.

A republikánusok az elmúlt években eleve nagyon sok erőforrást szántak arra, hogy a latinokat maguk mellé állítsák, ami részben sikeres is volt – míg a latinók egykoron szinte kizárólag demokratákra szavaztak, azóta a demokratákhoz képest szociálisan konzervatívabb nézeteik miatt sokan republikánusnak vallják magukat.

Ugyanakkor nem kizárólag Harris, hanem Trump vesztét is e választói csoport okozhatja:

Amióta a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a terhesség művi megszakítását szövetségi szinten szavatoló Roe kontra Wade döntést, több republikánus vezetésű államban fogadtak el szigorúbb szabályozást, és például egy kutatás szerint a latinók – hajszálnyival ugyan, de – többsége támogatja az abortuszhoz való jogot.

Ráadásul a kutatás szerint ebben a kérdésben az államban Trump szavazói is megosztottak: még az inkább Trumpra szavazók 45 százaléka is valamilyen szinten támogatja a terhesség művi megszakítását.

Ha Trump nyerni akar, akkor e kérdés kezelése mellett fontos, hogy 2020-hoz képest ne maradjon el annyira a nagyvárosokban, valamint Maricopa megyében annyira Harristől, mint Bidentől. Harrisnek a győzelemhez arra van szüksége, hogy minél nagyobbra nyissa ki az ollót a nagyvárosokban közte és Trump között, miközben a kampányára veszélyt jelentő migráció kapcsán a helyiek számára kielégítő választ kellene adnia annak kezelésére.

Észak-Karolina

• Elektori szavazatok: 16 az 538-ból
• Állam lakossága: 10,8 millió fő
• 2020-as győztes: Donald Trump +74 ezer szavazattal

Észak-Karolina sokáig republikánus felségterületnek számított: Richard Nixon 1968-as győzelme óta mindössze két demokratának, Jimmy Carternek 1976-ban, valamint Barack Obamának 2008-ban sikerült győznie a déli államban.

Erre pedig lehetőségük is adott: az államban egy ciklust leszámítva 1993 óta demokrata kormányzót választottak, ráadásul az afroamerikaiak számának növekedése is a demokratáknak kedvez – emiatt a pártban úgy vélik, hogy a „2024-es választás Georgiája” ez az állam lehet, ahol 2020-ban szintén e választói csoport segítségével sikerült Joe Bidennek – ha csak minimálisan is – legyőznie Trumpot.

A demokratákat segíti, hogy az észak-karolinaiak többsége nő, akik számára fontos az abortusz kérdése, ami pont riválisának a gyenge pontja. Ráadásul a republikánusoknak az sem segített, hogy Trump alelnökjelölje, J. D. Vance korábban „macskás nőknek” nevezte a gyermektelen nőket, valamint a párt kormányzójelöltjének, Mark Robinsonnak sokat kellett magyarázkodnia a múltban tett nőgyűlölő kijelentései miatt.

Azonban Trumpnak kedvez, hogy a választókat leginkább a gazdasági helyzet és az infláció aggasztja, ahogy az is, hogy Észak-Karolinának a többsége nem nagyvárosokban él, a választók többsége pedig továbbra is fehér, akik inkább a republikánusokra szavaznak.

Ha Trump győzni akar, akkor azt kell tennie, mint 2016-ban és 2020-ban: a rurális, fehér szavazókat mobilizálni, míg ha Harris győzni akar, akkor a fehérek meggyőzése mellett a nem fehér, városi szavazókat, valamint a fiatalokat kell mozgósítani – azonban a múltban utóbbi választói csoport részvétele mindig alacsonyabb volt, mint a republikánusok alapját adó idősek.

Georgia

• Elektori szavazatok: 16 az 538-ból
• Állam lakossága: 11 millió fő
• 2020-as győztes: Joe Biden +12 ezer szavazattal

A 2020-as választás egyik nagy meglepetése az volt, hogy Joe Bidennek sikerült győznie a korábban hagyományosan republikánusnak számító államban – az ezredforduló óta először –, miközben leszámítva Bill Clinton 1992-es győzelmét, 1984 óta mindig a republikánusok szerezték meg az államot.

Ráadásul az állam fővárosában, Atlantában és annak vonzáskörzetében élnek a legtöbben, így hiába erős a Republikánus Párt az állam rurális részein, az Atlanta körüli Fulton megye miatt van egy nagy kék pötty a piros térképen.

Ugyanakkor hiába nyert demokrata elnökjelölt 1992 óta először, az állam képviselőházában továbbra is a republikánusok vannak többségben, akik több módon is próbálják korlátozni a leginkább nagyvárosokban használt – ahol nem mellesleg épp a demokraták többsége él – szavazói módszereket: úgymint a levélszavazás intézményét vagy a korai szavazás lehetőségét.

A kampányok témái egyébként hasonlóak, mint Észak-Karolinában: az abortusz és a gazdaság mellett az egyetlen ügy a 2020-as elnökválasztás kapcsán Trump és stábjának tett próbálkozása a georgiai elektori szavazatok felülírására, valamint az idei, szavazati jogot szűkítő republikánus döntések – Harris és a demokraták abban reménykednek, ezzel még inkább lehet mozgósítani a szavazói bázisát.

Harris győzelméhez arra van szükség, hogy Bidenhez hasonlóan tovább nyissa az ollót Atlanta és a környező külvárosokban közte és Trump között, míg Trump győzelméhez arra van szükség, hogy ezen különbségeket csökkentse, ahogy az afroamerikaiak egy részét is meg kell szólítania – minél kisebb az előnye az afroamerikaiak körében Harrisnek, annál nagyobb esélye lesz Trumpnak, hogy 2024-ben visszafordítsa az államot.

Michigan

• Elektori szavazatok: 15 az 538-ból
• Állam lakossága: 10 millió fő
• 2020-as győztes: Joe Biden +150 ezer szavazattal

Idén a hét csatatérállam közül az egyik legfontosabb állam Michigan, hiszen Harris számára szinte kötelező hozni a Nagy-Tavak melletti államot, ha Joe Biden után ő is le szeretné győzni az elnökválasztáson Donald Trumpot.

Ebben a nagyszámú afroamerikai populáció segítheti és az, hogy Trump 2016-os győzelmét leszámítva 1992 óta kizárólag a demokraták győztek az államban. Az állam egyik legnagyobb kérdése, hogy

Az államban ugyanis nincs egy, a többi államra jellemző városi–rurális szembenállás, mivel az államban közel azonos számban vannak a demokratákhoz és a republikánusokhoz húzó vidékies megyék – 2016-ban Trump az állam mindegyik megyéjében javított a republikánus Mitt Romney 2012-es eredményéhez képest, majd pedig ezt 2020-ban el is vesztette.

Trump 2016-ban részben annak köszönhette helyi győzelmét, hogy azt ígérte a leginkább kékgalléros munkásosztályból álló Michiganbe visszahozza a gyárakat – ráadásul egykoron az államot meghatározó autóipari gyárakat –, ami akkor rezonált az itt élőkkel. Idén abban bízhat, hogy a gazdasági helyzet és az infláció lehet a segítségére – ami okozójának Harrist próbálja beállítani.

Emellett Trump segítségére lehet, hogy az ország egyik legnagyobb arab populációja Michiganben él,

Trump csapata emiatt őket is célozza, hogy ha nem is szavaznak rá, de Harris mellé se tegyék az ikszet, és inkább maradjanak otthon, vagy szavazzanak érvénytelenül – az egyik gyűlésen még muszlim és arab–amerikai közösségek vezetői is felszólaltak mellette. A demokrata előválasztáson több mint százezer választó tiltakozásból úgy szavazott, hogy az értelmezhető kihívó nélkül induló Biden helyett a delegáltaknak ne legyen kötött mandátuma a demokrata jelölőgyűlésen – ez az összes szavazat 13,2 százaléka volt.

Ha Harris győzni akar, őket is vissza kell terelnie a táborba, főleg hogy Michigan szinte kötelezően megnyerendő Harris számára – ugyan még úgy is megszerezheti a legtöbb szavazatot az elektori kollégiumban, ha Michiganben alulmarad, de legkönnyebben úgy tudja megnyerni az elnökválasztást, ha Michigan többsége is rá szavaz.

Nevada

• Elektori szavazatok: 6 az 538-ból
• Állam lakossága: 3,2 millió fő
• 2020-as győztes: Joe Biden +34 ezer szavazattal

A leginkább szerencsejátékról és Las Vegasról híres Nevada a republikánusok Észak-Karolinája: 2008 óta mindig a demokrata elnökjelölt győzedelmeskedett itt, azonban a republikánus jelöltek szavazatarányai azóta növekvő tendenciát mutatnak, emiatt évről évre úgy gondolják, hogy kékből pirosba borulhat az állam.

A munkásosztály, valamint a növekvő latinó szavazók miatt pedig csatatérállamnak is számít – igaz, a csatatérállamok közül a legkevesebb elektori szavazata miatt nem akkora figyelmet összpontosítanak rá a jelöltek, mint például Georgiára vagy Észak-Karolinára.

Az államban a legfontosabb kérdés egyértelműen a gazdaság, ami Trumpnak segít, hiszen

A migráció mellett a gazdasági helyzettel kampányoló Trump számára egyértelműen ez lehet az az üzenet, ami rezonálhat az itt élőkkel.

Az állam legfontosabb megyéje a Las Vegast is magába foglaló Clark megye: Arizona Mericopa megyéjéhez hasonlóan a nevadaiak háromnegyede is leginkább itt él.

Harrisnak a győzelemhez azt kell elérnie, hogy Clark mellett a második legnagyobb lélekszámú megyében, Washoe-ban is minél többen szavazzanak rá, hogy ellensúlyozhassa a rurális területeken Trump előnyét – ha a két megyében százezerrel többen szavaznak rá, mint a republikánus jelöltre, akkor szinte biztos a győzelme.

Pennsylvania

• Elektori szavazatok: 19 az 538-ból
• Állam lakossága: 13 millió fő
• 2020-as győztes: Joe Biden +82 ezer szavazattal

Ahogy 2020-ban, 2024-ben is

függetlenül attól, hogy a maradék négy csatatérállamban mi lesz a végeredmény.

Nem véletlen, hogy a legtöbb kampányrendezvényt és a legtöbb erőforrást ezen államra fordítja mindkét jelölt, ráadásul mindketten nem kizárólag a klasszikusan saját bázisát adó városi vagy rurális körzetekben buzdítanak szavazásra – Harrisék sok erőforrást költenek a vidéki kampányokra, míg Trump az állam két nagyvárosában, Philadelphiában és Pittsburghben is próbálja megszólítani a szavazókat.

Nyolc évvel ezelőtt Trump lett az első republikánus jelölt George W. H. Bush óta, aki győzött az államban, miután a rurális körzetek és a közepes városok mellett Philadelphiában is nagy számban növelte a republikánus szavazók számát; a republikánus elnökjelölt idén a 2016-os győzelmét próbálja megismételni.

Trump ennek megfelelően próbálja minél jobban hozzáláncolni Harrist a Biden-adminisztráció gazdasági politikájához, miközben Harris a saját gazdasági tervével, valamint az általa belebegtetett különböző szövetségi szociális támogatással próbálja meggyőzni az itt élőket.

2020-ban Pennsylvania volt a fordulópont az elnökválasztás során, és vélhetően idén is így lesz. Azonban az állam helyi szabályai és a szorosnak ígérkező verseny miatt

Az Egyesült Államokban ugyanis nincs szövetségi választási törvény, így az államok határoznak arról, hogyan választják ki elektoraikat, és mikor kezdik meg a szavazatok megszámlálását – Pennsylvania helyi törvényei szerint a levélszavazatokat csak az utolsó választási nap reggelén kezdik el feldolgozni, annak nagysága miatt pedig 2020-ban csak napokkal később tudtak győztest hirdetni.

A győzelemhez mindkét jelöltnek az szükséges, hogy a két nagyvárosban, Pittsburghben és Philadelphiában minél jobban szerepeljenek – míg Harris számára az a fontos, hogy minél nagyobb legyen az előnye, addig Trump számára az, hogy minél alacsonyabb, mivel a rurális és középvárosi megyék a republikánus elnökjelölt számára sok esetben adottak.

Harris számára nehezítő körülmény, hogy – ellentétben Joe Bidennel – nem az államból származik, valamint az esélyeit valamelyest az is csökkentheti, hogy alelnökjelöltnek nem az állam népszerű demokrata kormányzóját, Josh Shapirot kérte fel, hanem minnesotai kollégáját, Tim Walzot – Shapiróval párosítva valószínűleg ugyanúgy élvezhette volna a hazai pálya előnyét, mint a Scrantonban felnövő Joe Biden.

Wisconsin

• Elektori szavazatok: 10 az 538-ból
• Állam lakossága: 5,9 millió fő
• 2020-as győztes: Joe Biden +21 ezer szavazattal

Wisconsin sokáig nem számított csatatérállamnak, amit jól mutat, hogy a 2016-os elnökválasztáson Hillary Clinton annyira biztosnak vette az államot, hogy egy kampányrendezvényt sem tartott személyesen az államban. Ez akkor Trumpnak egy szűk, egy százalékponton belüli győzelmet jelentett, míg négy évvel később ugyanennyivel kapott ki Bidentől.

Az államban a szoros verseny miatt leginkább itt van a legnagyobb hatása egy harmadikutas jelöltnek – 2000-ben és 2004-ben Bush a harmadik jelöltnek köszönhetően győzte le a demokrata jelölteket –, azonban Robert F. Kennedy Jr. visszalépett, míg a demokraták jelenleg a bíróságon próbálják elérni, hogy a Zöld Párt jelöltje, Jill Stein ne szerepeljen a szavazólapon, mert szerintük hibásan töltötték ki az indulását kérvényező dokumentumot – jelenleg azonban úgy néz ki, rá is lehet majd szavazni.

Wisconsinban leginkább rurális körzetekben élő fehér szavazók élnek, ami országszerte leginkább a republikánusoknak kedvez, azonban ennek ellenére a demokraták jól szerepelnek az államban, és az sokáig részese volt a demokraták „kék falának”, amivel a győzelmeiket bebiztosították.

Ha Trump 2016 után ismét nyerni szeretne az államban, azt kell elérnie, hogy ismét növelje előnyét az állam rurális megyéiben, miközben csökkenti a különbséget a nagy- és középvárosok, Millwaukee és Green Bay környékén – 2016-ban a rurális és középvárosi megyékben több mint kétszázezres előnyre tett szert, amit a nagyvárosok nem tudtak Clintonnak ellensúlyozni.

Harris győzelméhez pedig Biden 2020-as receptjét kell ismét elővennie: miközben a nagyvárosokban és azok vonzáskörzetében tovább növeli az előnyét, a középvárosokat is megtartja, hogy egy hajszálnyival, de több szavazatot szerezzen Trumpnál.

A végeredménybe egyébként Jill Stein zöld párti jelölt is beleszólhat, a párt leginkább a demokrata Harristől vehet el szavazatokat – nem véletlen, hogy egy republikánusokhoz köthető szervezet sok pénzt költ Stein reklámjaira, miközben a demokraták az államban nem kizárólag Trump, hanem a zöld párti jelölt ellen is kampányolnak.

Stein indulása azért is fontos, mert a harmadik jelöltre adott szavazatok száma 2016-ban és 2020-ban is nagyobb volt, mint ami végül a republikánus és demokrata elnökjelölt közötti különbség lett.