Csakúgy, mint négy éve, a közvélemény-kutatások ezúttal sem jelentenek sok segítséget az amerikai elnökválasztás kimenetelét illetően, hiszen a jelöltek között minimális a különbség. Emellett, hogy a kép még bonyolultabb legyen, az elmúlt napokban két olyan kutatás is megjelent, ami szerint az egyik, a másik szerint a másik elnökjelölt lehet nehéz helyzetben. Egy azonban biztos: az idei szoros elnökválasztás lesz.

November 5-én, kedden érnek véget az idei választások az Egyesült Államokban, ahol a legnagyobb figyelmet az elnökválasztás övezi. Ez nem véletlen, hiszen

Vannak olyan országos kutatások, ahol a jelöltek ugyanúgy 48–48 százalékponton állnak, de vannak olyan kutatások, ahol hajszállal a demokrata Kamala Harris, míg más országos kutatásban a republikánus Donald Trump vezet.

Ugyanakkor, mint azt a korábbi cikkeinkben bemutattuk, az elektori kollégium miatt a csatatérállamok számítanak, amiből ráadásul nem is kell a többséget megnyerniük, ha jó államokban múlják felül a másikat, elég lehet a hét államból mindössze hármat is behúzniuk.

Trumpnak hajszálnyival jobb esélye van a győzelemre, de az is elhanyagolható

Mivel a kutatások szórása eltérő, ezért érdemes kutatások helyett azok átlagát vagy más modelleket vizsgálni. Országosan a kutatások átlaga szerint Harris minimálisan, hibahatáron belül, mindössze 1,1 százalékponttal vezet Trumppal szemben, azonban néhány csatatérállamban még ennél is szorosabb kettejük között a verseny.

Mint korábban bemutattuk, Harrisnek a legegyszerűbb úgy elérni a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot, ha Pennsylvania mellett Michiganben és Wisconsinban győz, míg Donald Trump számára a legegyszerűbb, ha 2020-hoz hasonlóan megnyeri Észak-Karolinát, mellette pedig ezúttal behúzza Georgiát és Pennsylvaniát.

Jelenleg a hét csatatérállamban a legutolsó kutatások átlagai szerint így állnak a jelöltek:

• Arizona – Trump 48,9, Harris 46,7 – Trump +2,3
• Észak-Karolina –  Trump 48,3, Harris 47,3 – Trump +1
• Georgia – Trump 48,5, Harris 47 – Trump +1,5
• Michigan – Harris 47,9, Trump 47,1 – Harris +0,8
• Nevada – Trump 47,7, Harris 47,4 – Trump +0,3
• Pennsylvania – Trump 47,8, Harris 47,8 – döntetlen
• Wisconsin – Harris 48,3, Trump 47,3 – Harris +1

Ezek a számok is jól mutatják, 

Ugyanakkor Trumpnak, ha hajszálnyival, de nagyobb esélye van elérni a 270 elektori szavazatot, mivel a kutatások szerint jobban állhat Georgiában, ahol legutóbb is csak 11 779 szavazat különbség volt Trump és az akkori demokrata elnökjelölt, Joe Biden között, utóbbi javára.

A világhírű statisztikus, Nate Silver modellje, ami a kutatások mellett más változókat, például a gazdasági helyzetet és a korábbi választási eredményeket is vizsgál, is Trumpnak ad nagyobb esélyt az elektori kollégiumbeli győzelmére, de az is elhanyagolható, mindössze 51,5 százalékos esély, szemben Harris 48,5 százalékos esélyével.

De azt, hogy mennyire kiszámíthatatlan a választás, jól mutatja, hogy Silver a választás előtti utolsó adatokat úgy kommentálta, hogy az egyik kutatás Harrisnek, a másik kutatás Trumpnak jó, emiatt

az elnökválasztás egy pénzfeldobás.

Igaz, ezt se lehet készpénznek venni, hiszen a közvélemény-kutatások egyrészt a pillanatnyi állapot bemutatására szolgálnak, emiatt nem véletlen, hogy a legtöbb közvélemény-kutató csak egy dologban biztos: a választás szoros lesz és azt bárki megnyerheti.

Valószínűtlen, hogy már a választás estéjén tudni fogjuk a győztest

Mivel az összes csatatérállamban nagyon szoros versenyre van kilátás, ezért elképzelhető, hogy

Akkor lényegében Floridában 537 (!) szavazaton múlt a győztes kiléte, de 2020-ban is hiába kapott országosan Joe Biden hétmillióval több szavazatot, ha az összesen 150 millió választóból 46 ezren másképpen döntenek Georgiában és Pennsylvaniában, akkor Trump maradt volna a Fehér Házban.

Minél szorosabb a verseny, annál tovább tart, hogy valakit előzetes győztesnek nevezzenek meg (a végső eredményeket szinte minden államban napokkal, de akár egy héttel később tudtuk meg eddig is). Ezenkívül levélszavazatok miatt a számlálás is lassabb, hiszen azok kapcsán először a levélszavazó személyazonosságát kell ellenőrizni.

Ráadásul a szavazatok megszámlálása kapcsán államonként eltérő szabályozások vannak érvényben. Pennsylvaniában például a levélszavazatokat csak a választás napján kezdik el megszámolni, míg más államokban azokat folyamatosan számolják.

A The New York Times összesítése szerint Észak-Karolinában, Georgiában és Wisconsinban hamar végeznek a szavazatok megszámlálásával, Michiganben is gyorsabban végezhetnek a szokásosnál, azonban Arizonában és Nevadában napok kellenek a szavazatok megszámlálásához, ahogy Pennsylvaniában is több idő kellhet a választás estéjénél.

Négy évvel ezelőtt Georgiában két hét és három újraszámlálás után hirdették ki Joe Biden győzelmét, míg Pennsylvaniában a választás napja után két nappal lett akkora Biden előnye, ami Trumpnak már matematikailag is behozhatatlanná vált.

Ugyanakkor 2020-hoz képest annyi változott, hogy a korai szavazás lehetőségével jóval több republikánus élt, mint eddig, ami csökkentheti a „kék eltolódás”, valamint a „vörös délibáb” esélyét, mivel emiatt a korai adatokban is kiegyenlítettebbek lesznek a demokrata és a republikánus szavazók.

2020-ban például sok államban a korai adatok szerint Donald Trump állt nyerésre, mivel akkor még csak az aznap leadott, többségében republikánus szavazatokat számolták meg, ami egyfajta „vörös délibábot” mutatott, aztán az akkor többségében demokraták által preferált korai szavazatok, valamint a levélszavazatok megszámlálása után az eredmény elkezdett Biden felé mozdulni.