Az Index élőben közvetített műsora, amely az amerikai elnökválasztásra reflektált, és próbálta megtippelni a végső eredményt, ugyan már véget ért, de rengeteg érdekes vendéggel és szakértővel beszélt Siklós András kollégánk, így összeszedtük a legfontosabb kijelentéseket és tényeket, predikciókat a kétórás adásból.

Első vendégünk Csizmazia Gábor volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa, aki arról beszélt, hogy Trump repülőrajtját nagyon megerősítette, hogy behúzta az első két csatatérállamot – Észak-Karolinát és Georgiát, de azóta már Pennsylvaniát is –, innentől pedig már nagyon nehéz lett volna fordítani a demokratáknak. Arra is kitért, hogy a republikánusok remekül dolgoztak együtt az államok olyan vezetőivel is, akikkel nem feltétlenül vallanak azonos nézeteket, ez a munka pedig kifizetődőnek bizonyult.

Ezután Csizmazia elmagyarázta, hogy miért nem az számít, hogy ki hány szavazatot kap, hanem az, hogy hány elektori mandátumot szerzett meg. Erről itt írtunk bővebben, hogy miért az elektori kollégiumban kell többséget szerezni, nem pedig a lélekszám szerinti szavazásban. Ezután pedig kitértek a hét kulcsfontosságúnak számító csatatérállamra is, amelyekről ebben a cikkben emlékeztünk meg hosszabban.

Kitért arra, hogy Trump korai beszéde és Harris távolmaradása sem jelentett jót a demokratáknak, párhuzamot vont a 2016-os eredményvárókkal, ahol Hillary Clinton szintén a hallgatást választotta, míg Trump a győzelem  nyilvános  kinyilvánítását. Plusz arról is beszélt, hogy a gazdaság döcögése nem feltétlenül a Biden-adminisztráció hibája volt, viszont „rajtuk lehet ezt leverni”, tehát a szavazók így tudják kinyilvánítani nemtetszésüket az elmúlt évek tendenciáiért, „miközben papíron jó eredményeket tudott felmutatni a Biden elnökség”.

Végül arról beszéltek, hogy mivel Harrisnek alig volt ideje kampányolni – hiszen alapvetően Biden újrázására készültek a demokraták –, Trump viszont hosszú ideje készül a visszatérésre, így ez is közrejátszhat a kialakult eredményben.

„De milyen áron?”

A következő vendég Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere és washingtoni nagykövet volt, aki arról beszélt, hogy régebben nem volt ennyire polarizált a társadalom és ennyire „gyűlöletig” elvitt a kampány. Elmondta, lehet, hogy Harrisnél lett volna jobb jelölt, de nem gondolja, hogy ezen ment el a választás. Hanem azon, hogy Trump jókat ígért és nagyokat mondott, a választók pedig hittek neki, de nem gondoltak bele, hogy 

ez lehetséges-e, hogy hogyan lehetséges, milyen áron.

Emellett Harrisnél a származása is lehetett negatív tényező egyes választók szemében, de Jeszenszky Géza véleménye szerint akár az a tény is, hogy nő. Pedig Trumpnak is rengeteg negatív tulajdonsága van, véleménye szerint ezt azok is látják, akik rá szavaznak. De ugyanúgy a woke ideológia is sokakat visszatarthatott attól, hogy Harrisre voksoljanak, akárcsak az abortuszpártisága.

Emellett az is Trump felé lökhette a szavazókat, hogy a frissen betelepülő migránsoktól féltik a „régi” Amerikát az emberek, Trump pedig pont azt mondta, amit hallani akarnak, hogy kitoloncolja a migránsokat az országból. Noha – tette hozzá Jeszenszky – a gazdaságnak igenis szüksége lenne a bevándorlókra. Arra kérdésre, hogy az Orbán-kormány profitálhat-e Trump győzelméből, Jeszenszky úgy válaszolt, hogy: 

Lehetnek ilyen mézeshetek, de én attól tartok, hogy ez nem fog soká tartani. Két ok miatt. Egyrészt azért, mert a Trump-politikának annyira lényeges eleme ez a vámemelés, ami a magyar gazdaságnak nagyon rosszul fog jönni. […] A másik oldala talán, ami legalább ennyire fontos, vagy én inkább még fontosabbnak tartom, a Kínához fűződő viszony. A két amerikai nagy párt egyben nagyjából egyetértett, hogy Kína egy veszély

– mondta a volt külügyminiszter. „Magyarországnak választani kell rövid időn belül, és ezt Trump és az adminisztrációja biztosan megköveteli, hogy Kínával tovább mélyíti Magyarország a kapcsolatot, vagy pedig leépíti ezt a kapcsolatot” – véli Jeszenszky.

„Behódolni Donald Trumpnak”

A harmadik vendég Yaro Patrice Amerika-szakértő volt, aki elmondta, hogy „hatalmasat győztek a republikánusok.” Emellett hozzátette, nem lenne meglepődve, ha mind a Fehér Ház, mind a szenátus, mind a képviselőház a republikánusok kezébe kerülne (cikkünk írásakor az első kettő már biztos volt Trump számára), Trump pedig ezeket kemény kézzel fogja irányítani.

Hiába lesz olyan képviselő vagy szenátor, aki egyébként nem ért egyet Trumppal, ha a politikai jövőjét félti, márpedig egy politikus félti, kénytelen lesz Trumppal együttműködni, és behódolni neki

– mondta Yaro Patrice. 

Kitért arra is, hogy Donald Trump mindenképpen elítéltként teszi majd le az esküt január 20-án, de valószínűleg nem kap börtönbüntetést a november végi ítélethirdetésen. 

Ezután a Project 2025-ről, Trump állítólagos titkos tervéről volt szó, amely szerint teljesen átalakítaná az adminisztrációt az Egyesült Államokban. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Emellett szóba került az is, hogy valószínűleg az Egyesült Államok külpolitikájának stratégiája nem fog változni, Trump csak árnyalja majd a célokat. Viszont az EU vezetői „jogosan aggódhatnak” a második Trump-ciklus miatt.

Véleménye szerint Harris maradt az egyetlen jelölt Biden visszalépése után, és kihozták „a legtöbbet, amit ebből ki tudtak”. A demokraták ugyanis hatalmas „káderhiányban” szenvedtek az elmúlt évtizedben, ezt pedig nem sikerült pótolniuk a mostani választásra sem, Bidenre tettek fel mindent, és nem jött össze.

„Egyszerre három konfliktus”

Utolsóként Demkó Attila biztonságpolitikai szakember volt stúdiónk vendége, aki arról beszélt, hogy „a választási kampány, az választási kampány, a valóság nagyon más”. Tehát nem feltétlenül kell készpénznek venni, hogy Trump valóban egy nap alatt megszünteti az orosz–ukrán háborút. Szerinte elindulhat egy párbeszéd Putyinnal, hogy Trump megpróbálja megbontani az orosz–kínai–észak-koreai–iráni szövetséget, de kérdéses, hogy mit tud elérni. 

Ráadásul az Egyesült Államok sem bír ki egyszerre három konfliktust

– utalt ezzel az orosz–ukrán, izraeli–palesztin és egy esetleges tajvani–kínai vagy koreai konfliktusra. 

Kifejtette, hogy szerinte nagyon rossz helyzetben van Ukrajna, „nem az lesz, hogy az oroszok kivonulnak, és kártérítést fizetnek, hanem lesz valami köztes állapot – véli a szakértő –, amit Trumpnak vagy sikerül elérni, vagy nem”. Viszont abban egyetért, hogy 2025-ben vége lehet a konfliktusnak, mert ha Amerika kevesebb támogatást küld – vagy egyáltalán nem küld –, akkor Ukrajna egész egyszerűen elfogy a háborúban.