Donald Trump megválasztott elnököt a kampány során republikánus kihívói, valamint Kamala Harris demokrata elnökjelölt is azzal vádolta meg, hogy csak azért indult az elnökválasztáson, hogy megússza a lehetséges börtönbüntetését az ellene indított büntetőjogi ügyekben. Ha valóban, ha nem emiatt indult Trump az elnökségért, egy biztos: megválasztott elnökként az ellene indított büntetőjogi eljárásoknak lényegében vége.

Miután Donald Trump 2021. január 20-án elhagyta a Fehér Házat, csak idő kérdése volt, hogy mikor fognak ellene vádat emelni, amiért a 2020-as elnökválasztás eredményét megpróbálta megváltoztatni, ami végül január 6-án a Capitolium ostromával végződött.

Az egykori elnökkel szemben emiatt hivatali idejének lejárta előtt egy héttel elindították a második impeachment eljárást, ami ugyan a felmentésével ért véget, de Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakcióvezetője az erről való szavazás előtt a szenátus pódiumán arról beszélt, Trumpnak viselnie kell a jogi és politikai felelősségét a tetteinek.

Mivel a szenátus már akkor vitázott, majd szavazott az ügyről, amikor Trump már nem volt elnök, ezért McConnell amellett érvelt, hogy immáron az igazságszolgáltatás és a választók feladata, hogy megbüntessék ezért a korábbi republikánus elnököt.

míg az ellene indított összesen négy büntetőjogi eljárás Trump jogi csapatának a stratégiája miatt csak egy esetben jutott tárgyalásig, ahol 34 vádpontban bűnösnek találták üzleti adatok meghamisítása miatt, a büntetéséről pedig november 26-án fog dönteni a New York-i bíróság. De mi lesz így az elindított eljárásokkal, miután Trumpot újabb négy évre megválasztották?

A szövetségi eljárásoknak lényegében vége

2023 nyarán Trump ellen négy büntetőjogi eljárásban emeltek vádat. Először New York államban, ahol a vád szerint a korábbi elnök meghamisította az üzleti adatait, és így leplezte, hogy a 2016-os elnökválasztás hajrájában lefizette Stormy Daniels pornószínésznőt, hogy hallgasson a korábbi konszenzuális viszonyukról.

Ezenkívül még három ízben emeltek ellene vádat: Georgiában a 2020-as elnökválasztás eredményének a megváltoztatására tett erőfeszítései miatt akarták bíróság elé vinni, míg az igazságügyi minisztérium által kinevezett Jack Smith különleges ügyész szintén a 2020-as elnökválasztás utáni tevékenysége, valamint a mar-a-lagói birtokán elrejtett titkos dokumentumok miatt emelt vádat, amiért Trump a felszólítás ellenére sem volt hajlandó visszaadni a floridai otthonában tárolt dokumentumokat.

Mind a három ügyben közvetlen bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Trump elkövethette a bűncselekményeket: Georgiában például egy telefonhívás során az államban a választás lebonyolításáért felelős, egyébként republikánus tisztségviselőt próbálta arra rábírni, hogy találjon neki 11 780 szavazatot, amivel az államot nem Joe Biden, hanem végül ő nyerte volna meg.

Miután Trump a titkos iratokat nem volt hajlandó eljuttatni a Nemzeti Levéltárnak, az FBI tartott házkutatást a republikánus politikus birtokán, hogy az ország számára bizalmas és kényes dokumentumokat begyűjtse. Január 6-a kapcsán először a képviselőházban az üggyel foglalkozó bizottság gyűjtött bizonyítékokat, majd azt javasolta Merrick Garland főügyésznek, hogy emeljen vádat. Mindhárom ügyben az esküdtszék megállapította, hogy megalapozott a vád a korábbi elnökkel szemben, ezért mindhárom esetben vádemelést javasolt.

lehetőleg csak a novemberi elnökválasztás után.

Ez a négy eljárásból három kapcsán sikerült is: eddig mindössze New Yorkban, az üzleti adatok meghamisításáért állt bíróság elé, ahol ki is mondták a bűnösségét, míg a három másik ügy a Legfelsőbb Bíróság részleges immunitásról szóló döntése, valamint technikai hibák miatt csak lassan haladt – még egyiknél sem került sor tárgyalásra.

Ez pedig a szövetségi ügyeknél immáron biztosan így is lesz: sajtóhírek szerint ugyanis

Ennek oka, hogy a főügyészségként is működő igazságügyi minisztériumnak az egyik írott politikája, hogy a hivatalt betöltő elnök ellen nem indít eljárást – márpedig Trumpot november 5-én megválasztották, így Smith nem tudja folytatni az eljárást.

Ha mégis folytatná, akkor sem valószínű, hogy eljutnának a tárgyalásig: miután Trumpot január 20-án beiktatják, az igazságügyi minisztérium az ő irányítása alá kerül, az általa kinevezett főügyész pedig valószínűtlen, hogy folytatná az eljárást.

Ráadásul, ha még valamilyen okból folytatódna is, Trump egyrészt visszavonathatná Smith megbízását – a kampány során azt ígérte, beiktatása után a második másodpercben ezt meglépné –, legrosszabb esetben pedig Trump, az elnök kegyelemben részesíthetné Trump magánszemélyt.

Ez ugyan precedens nélküli lenne az amerikai történelemben, de az elméleti lehetősége megvan.

Azokat legközelebb egy esetleges kormányváltás esetén, 2029. január 20-án folytathatnák, amikor Trump második elnöki mandátuma lejár. Azonban kérdéses, hogy a következő elnök alá tartozó igazságügyi minisztérium majd miként fog dönteni.

Georgiában és New Yorkban kicsit bonyolultabb a helyzet

Más a helyzet a New York és Georgia államban elindított esetek kapcsán. New Yorkban májusban 34 vádpontban bűnösnek találták, azonban a büntetést még nem szabták ki, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a mindenkori elnök részleges immunitást élvez, emiatt az ügyben eljáró bíró először a taláros testület döntését várta meg, majd pedig részben emiatt a döntését több ízben is későbbre halasztotta.

Amennyiben Trumpot börtönbüntetésre ítélnék, akkor a megválasztott elnök nem tudná kegyelemben részesíteni magát, hiszen az állami, nem pedig szövetségi ügy,

Egyrészt mivel az ügyészségek előírása szerint hivatalt betöltő elnök ellen nem indítanak eljárásokat, emiatt, még ha börtönbüntetést is szabnának ki rá, jogi csapata annak elhalasztását kérné az elnöksége idejére.

Ugyanakkor valószínűbb, hogy mivel büntetőjogilag azok nem olyan súlyosak, ezért Juan Merchan bíró eleve pénzbüntetést vagy pedig feltételes börtönbüntetést szabna ki Trumpra. Az is lehet azonban, hogy a döntést még tovább halasztja – az amerikai történelem folyamán ugyanis még egy elnököt sem börtönöztek be hivatali ideje alatt (még vádat sem emeltek büntetőjogi eljárásban egy ellen sem).

A Georgiában emelt vád ennél jóval egyszerűbb helyzet, hiszen ott még bírósági tárgyalásra sem került sor, nemhogy ítélethozatalra. Mivel Trumpot megválasztották, január 20-án pedig be fogják iktatni elnöknek, ezért ha a georgiai főügyész nem ejti a vádakat, akkor is Trump jogi csapata minimum az elnökségének végéig, 2029. január 20-ig elhalaszthatja a tárgyalást, hiszen hivatalban lévő elnök ellen nem lehet vádat emelni.

Technikailag és jogilag mindenesetre megvan rá a lehetőségük.