Ez a poszt a következő Percről percre része:
Egy ázsiai rendezőnő és egy skandináv tragikomédia is nyert Oscart
-
Ahány produkció, annyi stílus, ez pedig az idei év jelöltjeire különösen jellemző. Van itt minden, mint a búcsúban: történelmi fordulópontokat megörökítő alkotás, az emberi élet szépségeire és rútságaira rámutató mozi, az amerikaiak által nemzetközinek nyilvánított „bevándorlós” film, valamint a régi Hollywood emlékein felkapaszkodó sztori is. Vajon melyik alkotás viheti haza a legjobb filmnek járó díjat?
The Father
A 83 éves Anthony Hopkinsnak talán ez az utolsó főszerepe. A demencia bugyraiban eltévedő Anthony állapota rohamosan romlik, nem csoda, hogy az idős férfi összekeveri a környezetében élő embereket. Hopkins alakítása remek, olyannyira, hogy nem tudni, vajon tényleg a kora beszél belőle, vagy csak ennyire zseniális színész. Mindenesetre könnyezős film, főleg annak, aki valamely hozzátartozójánál tapasztalta a demencia jeleit.
Júdás és a Fekete Messiás
Ha a píszi faktort néznénk, akkor már bizony rég győztest hirdethettünk volna, a film ugyanis a jól ismert Fekete Párduc Párt egyik tagjának tragédiáját örökíti meg. Az emlékezetes történelmi pillanathoz emlékezetes film dukál. A Black Lives Matter évében nagyot futott filmről azt híresztelik, hogy kimondottan az Oscar-gálára készítették. Vajon beváltja a hozzá fűzött reményeket?
Mank
Furcsa érzés uralkodik el a nézőn, miközben a Mank című filmet nézi. Az embernek olyan érzése támad, mintha előző század elején gyártott filmet nézne – persze ez a cél. A fekete-fehér képkockák, a duruzsoló hangok, a régi akcentusok mind-mind szándékos finomhangolások. És felmerül a kérdés: vajon a 2020-as film versenybe szállhat az Aranypolgárral?
Minari
A Minari megkapta, hogy miért nem az idegen nyelvű filmeknek kiírt kategóriában indul, hiszen a film jelentős részében koreaiul beszélnek. Nos, a Minari legalább annyira amerikai film, mint koreai, így nincs miről beszélni – főleg úgy, hogy a sztori lényege is az amerikai álom mögött rejlő nehézségek bemutatása.
A nomádok földje
A nomádok földje – a nevéhez hűen – vándorló amerikaiak életét mutatja be. Akár dokumentumfilm is lehetne, mégsem az. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szereplők tulajdonképpen önmagukat és a saját életüket játsszák el. Az egyetlen eltérés, hogy nem a teljes nevüket, hanem a becenevüket használják a filmben.
Ígéretes fiatal nő
A bosszúhadjáratba torkolló személyes tragédia vajon mennyire lehet újdonság? – kérdi magában a néző. Az elmúlt években soha nem látott erővel dübörgő #MeToo-mozgalom ihlette alkotás csajos külsővel, mégis durva belsővel lép fel az erőszak ellen. A megosztó témát feldolgozó film nem finomkodik, pontosan arra világít rá, amire kell.
Sound of Metal
Íme egy újabb píszikompatibilis alkotás, a film ugyanis egy, a hallását hirtelen elvesztő zenészről szól. A Sound of Metal tökéletes empátiaébresztő film, szinte süt belőle a főszereplő tehetetlensége és elkeseredettsége. Iskolapéldája annak, hogyan változhat meg az ember élete egy szempillantás alatt. Az új nyelv megtanulása pedig már csak hab a tortán...
A chicagói 7-ek tárgyalása
A kategória utolsó jelöltje, vagyis A chicagói 7-ek tárgyalása szintén valós eseményekből merít, a film pedig egészen a hatvanas évekig repíti vissza a nézőt. Akár párhuzam is vonható a mai Amerika és a fél évszázaddal ezelőtti Amerika között. Diszkrimináció, csorbuló szólásszabadság, erőszakos megmozdulások... Győzhet egy ilyen film? Meglátjuk.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Terítéken a főbb kategóriák, a cikkben a lista, csak klikkelni kell és szavazni. Ebből legalább kiderül, hogy az Index olvasói mire vagy kire szavaznának. Hajnalban pedig majd összevetjük a díjazottak listájával.
-
Papíron természetesen az Oscar-gálákra is vonatkozik egy bizonyos dress code, ami az átadó esetében a formális öltözetet takarja. A férfiaknál ez fekete öltönyt és nyakkendőt jelent, míg a nőknél nagyestélyit.
Az évek során azonban egyre lazultak a szabályok, a férfiak sokkal gyakrabban viselnek színes ruhát, például sötétkék és tengerészkék zakót. A hölgyek is bátran játszadoznak a ruhák hosszával, sőt néha már ők is zakóban és nadrágban jelennek meg a vörös szőnyegen.
Ha a leírtak alapján nem tudnánk elképzelni, hogyan fest egy „oszkáros″ öltözék, íme egy válogatás a legjobb és a legrosszabb ruhákból.
-
Nagy pánik lett úrrá 2000-ben az Akadémián, mert három nappal a díjkiosztó előtt eltűntek az Oscar-szobrocskák. Az utolsó pillanatban egy hajléktalan találta meg őket a szemétben három kivételével, neki hálából két tiszteletjegyet adtak a gálára. A hajléktalan meg is jelent, a közönség állva ünnepelte, arról viszont nem tudni, mi lett az illető sorsa a későbbiekben.
Egy szobor értéke 2008 körül 500 dollár körül volt, de egy konkrét sztár szobrocskája dollár százezrekben mérhető. Az Amerikai Filmakadémia 1950 óta előírja, hogy a díjazottak a szobrot nem adhatják el. Korábban persze már rengeteg régebbi szobrot eladtak különböző árveréseken.
-
Az Oscar-gálák a filmünnepély elmaradhatatlan eseményei. Igazi gasztronómiai orgiának számít. Az ételekről az utóbbi negyed évszázadban egy osztrák séf, Wolfgang Puck gondosodott. Ez idén is így van, csak éppen dobozokban szállítja a finomságokat. Degusztátor rovatunkban erről írt Vajda Pierre. Most mindenki belekóstolhat...
-
Összeállítottunk egy kis szájbarágót, vagyis ebben a cikkben csupa olyan kérdésre adunk választ, ami biztosan az eszünkbe jut az Oscar-díjátadóról. Vagy nem jut az eszünkbe, de most jó olvasni róla.
-
Az Index kulturális rovatának tagjai élőben figyelik a 93. Oscar-díj-átadó eseményeit, és percről percre bejegyzésekkel jelentkeznek minden olyan hírrel és témával, amely valamilyen módon kapcsolódik az Oscar-díjhoz.
Töltsék velünk a hajnalt, a későn ébredők pedig hétfőn olvassák, nézzék vissza az eseményeket itt az Indexen!