A Magyar Állami Operaház élére – újból – kiírt főigazgatói pályázat 2023. március 28-án jár le. Miután 2022. december elsején a Kulturális és Innovációs Minisztérium – utólag a kevés, összesen két jelentkezőre hivatkozva – eredménytelennek nyilvánította az előző kiírást, a pályázók ismét nekifuthattak versenynek. Jelöltekből ezúttal nincs hiány, sőt a bőség végül a jelenlegi főigazgatónak, Ókovács Szilveszternek kedvezhet.
Végéhez közeledik az Operaház egyik legérdekesebb, most futó produkciója. A történetben szerepel bosszú, ármány, cselszövés, ahogy az egy jó operához illik, színre léptek dívák, intrikusok, bonvivánok. A fináléban meglepően sokan jelentek meg, de közülük csak egy lehet hős, a többi taps nélkül vonul majd le.
A szappan(operát) azóta követjük, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly kiírta a főigazgatói székre a pályázatot. Akkor a jelenlegi főigazgató, Ókovács Szilveszter és Győriványi Ráth György karmester, az Operaház volt fő-zeneigazgatója adta be a pályázatát. Képbe került az Operaház felújítását levezénylő Zoboki Gábor építész is, aki végül a nehéz pénzügyi helyzetre való tekintettel nem pályázott, de az általa felvetett kettős – egy hazai és egy külföldi – intendatúra felállítása előtérbe hozta a Magyar Állami Operaház nemzetközi színtéren elfoglalt helyét is. És talán ennek is köszönhető, hogy a megismételt pályázat – amely 2023. augusztus 1-től 2028. július 31-ig tartó időszakra hirdette meg a pozíciót – már angol nyelven is megjelent, és nem kötötte magyar állampolgársághoz a jelentkezést.
Miután megtudtuk, hogy Ókovács Szilveszternek csupán két évre hosszabbítanák meg a mandátumát, feltettük neki a kérdést az Index Sunday Brunch című adásban, hogy elvállalná-e ennyi időre, és azt a választ kaptuk, hogy nem. Ezek után, hogy, hogy nem, a minisztérium inkább eredménytelennek ítélte a pályázatot – Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter később egy interjúban azt mondta, azért, mert csupán két pályázó jelentkezett –, Ókovács lejáró mandátumát pedig meghosszabbította.
A pályázók mennyiségére a megismételt kiírást követően nem lehet panasz. A végleges, biztos lista csak akkor lesz ismeretes, ha a határidő lejártáig beérkeznek a pályázatok – vagy akkor sem, mert minden jelentkező maga döntheti el, hogy nyilvánosságra hozza-e a jelentkezés tényét vagy sem, illetve hozzájárul-e, hogy a minisztérium publikussá tegye. Az alábbi pályázók jelentkezését azonban információink szerint biztosra lehet venni.
Az első és legbiztosabb jelentkező maga Ókovács Szilveszter, aki az Indexnek már az új pályázat kiírásakor elmondta, hogy ismét jelentkezik, kiegészítve a korábbi pályaművét a minisztérium által kért, a kulturális területet érintő energetikai és finanszírozási helyzetre vonatkozó elképzelésekkel. Legutóbb az Opera jövő évadjának meghirdetésekor erősítette meg lapunknak, hogy nincs B terve.
Sokáig bizonytalanság kísérte a jelentkezését, de úgy tudjuk, Rost Andrea operaénekes, aki nemrégiben Csák János kulturális és innovációs miniszternél is járt, végül beadja a pályázatát. A nemzetközi hírű díva – vagy a tanácsadói köre – erős csapatot rakott össze: balettigazgatónak Nagy Tamást, főrendezőnek Balázs Zoltánt, fő-zeneigazgatónak Káli Gábor karmestert, ügyvezető igazgatónak Mozsár Istvánt, a Magyar Állami Operaház egykori megbízott főigazgatóját kérte föl.
Sokáig szintén nem lehetett biztosra venni, de nagy valószínűséggel beadja a pályázatát Miklósa Erika is, aki nem kevésbé nagy név a nemzetközi opera világában. Fő-zeneigazgatónak, úgy tudjuk, Vajda Gergely karmestert kérte föl, balettigazgatónak pedig Aleszja Popova balettművészt. Operaházi berkekből pedig azt az információt kaptuk, hogy a pályázattal kapcsolatos gyakorlati lépésekben Miklósa Erika nevében Bonecz Ervin, a Muzsika című online komolyzenei lap ügyvezetője járt el – aki benne van a Magyar Teátrumi Tásaság felügyelő bizottságban is –, az énekesnő tehát minden bizonnyal szán neki valamilyen szerepet. Várhatóan mindkét díva március 28-án a saját Facebook-oldalán teszi közzé a pályázat beadásának tényét.
A harmadik énekes pályázóként Molnár Leventét emlegetik. A gyergyóremetei születésű operaénekes szintén jelentős nemzetközi karriert futott be.
Eddig négy jelöltet soroltunk fel, de szakmai berkekben legalább további három pályázó neve forog. A legerősebb jelölt talán Kesselyák Gergely, az Opera első karmestere, aki volt már az Opera fő-zeneigazgatója, és aki balettigazgatóként ifjabb Harangozó Gyulával, illetve Herczeg Tamással vág neki a megmérettetésnek, utóbbi marketing- és kommunikációs területen, illetve produkciós vezetőként segítheti a munkáját.
A másik jelölt dr. Vadász Dániel, aki jogász és énekes – ez elvileg tökéletes kombináció az intézmény vezetésére –, a harmadik pedig Aczél András rendező lehet. Szóba került még Alpaslan Ertüngealp törökországi görög származású, Magyarországon élő karmester, zongoraművész neve is lehetséges pályázóként. Utóbbihoz csak annyit tennénk hozzá, hogy bár, mint említettük, a második pályázat már angol nyelven is megjelent és nem kötötte magyar állampolgársághoz a jelentkezést, az aspiránsok között nem hemzsegnek a vállalkozó szellemű külföldiek.
A jelölteknek a pályázatokat 2023. március 28-ig kell bevinniük a minisztériumba, praktikusan 17 óráig, mert addig tart a munkaidő. Ezt követően a bíráló bizottságnak 30 napja van arra, hogy meghallgassa és véleményezze a jelölteket. Az előadó-művészeti törvény alapján csupán a jelölt alkalmasságát kell vizsgálniuk, és a többségi döntés – amely alapján több jelöltet is alkalmasnak találhatnak – után csak javaslattételi joguk van, a döntést a munkáltató, a miniszter hozza meg az ülést követő 30 napon belül.
Információnk szerint a bizottság tagjai a következők: Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke, Kovács János karmester, Szakály György táncművész, Rátóti Zoltán színművész, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a Wagner Társaság tagja, aki korábban a nemzeti kulturális örökség minisztere volt, Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár, Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár, illetve Gyimesi László zenész, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
A jelölteket elnézve egyrészt az tűnik fel, hogy nem mindegyikőjüknek van intézményvezetői tapasztalata (a pályázat csupán valamilyen előadó-művészeti szervezetben szerzett vezetői gyakorlatot ír elő, ami lehet egy bábszakkör is), illetve az is érdekes momentum, hogy míg Csák János korábban a MOL elnöke volt, addig Miklósa Erika jelenleg a MOL Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A pályázati kiírásban az szerepel, hogy be kell mutatni a gazdasági stratégia, a pályázatban megjelölt szakmai koncepció megvalósítására, illetve a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet kezelésére vonatkozó terveket, vagyis
válságmenedzselésre van szükség.
A pályázat továbbá a leendő főigazgatótól elvárja, hogy alkotó, szerves együttműködést folytasson a művészeti felsőoktatási intézményekkel, különös tekintettel a Liszt Ferenc Művészeti Egyetemre, illetve a Magyar Táncművészeti Egyetemre – ez annak fényében érdekes, hogy Ókovács Szilveszter az utóbbi intézmény vezetésével konfliktusba keveredett.
Ezzel együtt a számos jelölt mellett az intézményt tizenkét éve vezető jelenlegi főigazgató könnyen lehet a nevető… hetedik. Ókovács pozícióját erősíti az a tekintélyes program, amelyet a jövő évadra hirdetett meg: a vaskos, 660 oldalas katalógus beköszöntőjét ráadásul Csák János írta, sokszínűnek nevezve a szláv szezont, és jelentős szerepekben tűnik fel számos, most ellene induló művész is.
(Borítókép: Miklósa Erika és Rost Andrea. Fotó: Cseke Csilla, Máthé Zoltán / MTI)