Index Vakbarát Hírportál

Sebő Ferenc: Aki jó előadó, az lehet rossz intézményvezető

2023. július 19., szerda 18:45

Csák János kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában bejelentette, visszavonja a Zeneakadémia élére kiírt rektori pályázatot. Döntésére hatással lehetett Sebő Ferenc Kossuth-díjas népzenekutató is, aki a kulturális és innovációs miniszternek írt levelében – amelyet az Index meg is szerzett – tiltakozott a pályázat ellen, és felhívta a figyelmet a népzene műfaját illető diszkriminációra.

Az elmúlt két hétben nem volt olyan művészi-szakmai csoport a magyar zenei életben, amely ne tiltakozott volna a Zeneakadémia rektori pályázatának súlyosan diszkriminatív volta ellen, többek között 223 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért, és úgy tűnt, mintha egy konkrét személyre írták volna ki. Valószínűleg ez volt a fordulópont, amelyet követően a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak lépnie kellett. De ilyen lehetett Sebő Ferenc Kossuth-díjas népzenekutató, zenész, énekes, a Nemzet Művészének Csák Jánoshoz írt levele is.

A miniszter kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában jelentette be, hogy visszavonja a Zeneakadémia élére kiírt rektori pályázatot, ugyanakkor azt is elmondta, hogy egy dologban nem tudnak engedni: mindenképp egy karizmatikus vezetőt szeretnének választani, aki tudja, hogy milyen zsűriben lenni, aki állt már a világ színpadjain, aki érezte azt a rivaldafényt, aki a példaképe lehet a jövendő hallgatóknak, és nem tudósra vagy hivatalnokra van szükség a Zeneakadémia élén. Mindezt azért, hogy „ez az intézmény kerüljön föl abba a pozícióba, ahol nemzetközileg lennie kell”.

Nem mindenki alkalmas vezetőnek

Az Index Sebő Ferencet kérdezte arról, mi a véleménye a helyzetről. Mint mondta, egészen furcsa, hogy ezekkel a feltételekkel, amelyekkel az eredeti pályázatot kiírták,

ma Kodály Zoltán Nem indulhatna a Zeneakadémia rektori pályázatán.

Szerinte is konkrétan egy személyre írták ki a pályázatot, ám attól még, hogy valaki jó előadó, lehet rossz intézményvezető, és ez fordítva is így van. Mint kifejtette, egy intézmény élén sok mindenhez kell érteni, ugyanakkor

a vezetői képesség nem mindenkiben van meg.

Azt is elmondta, hogy a népzenét képviselők közül sem lenne bárki alkalmas a posztra. „Én nem lennék rá alkalmas. Nem vagyok egy hivatalnok típus” – válaszolta Sebő Ferenc az Index kérdésére. 

Lapunk megszerezte a Kossuth-díjas népzenekutató Csák Jánosnak írt levelét is, amely minden bizonnyal hatással lehetett a kulturális és innovációs miniszter keddi döntésére. A levelet változtatás nélkül közöljük:

„Tisztelt Miniszter Úr! 

A 2023. július 3-án megjelent Zeneakadémia rektori pályázatának kapcsán fel kell hívnom a figyelmét a népzene műfaját illető diszkriminációra. A pályázati feltételek ugyanis kizárják, hogy a népzene területén dolgozó szakember pályázhasson az állásra, pedig a Liszt Ferenc zeneművészeti Egyetemen a népzene önálló tanszékkel rendelkezik. A tanszéken akkreditált BA előadóművész és OT művésztanár-képzés folyik, tavaly ünnepelhettük a képzés 15. évfordulóját. Azóta számos művész és tanár szerzett képesítést itt, az oktatók közül sokan magas állami kitüntetésekkel és szakmai elismerésekkel vesznek részt a munkában, tovább erősítve az egyetem oktatóinak közösségét.

Ezúton tiltakozom a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott diszkriminatív rektori pályázat ellen, amely kizárja a pályázási lehetőségből az egyetem oktatóinak jelentős részét, a népzene mellett a jazz, a zenetudományi, a zeneszerzői, az egyházzenei, a zenepedagógiai és a zeneelméleti szakirányok oktatóit is. Furcsa lenne, ha Kodály Zoltán – ha élne – nem indulhatna a pályázaton. Mindezek fényében méltatlannak találom művészeti águnk figyelmen kívül hagyását.”

Diszkriminatív pályázat

Mint megírtuk, a pályázat ötéves, jelenleg is aktív, nemzetközileg kiemelkedő és elismert előadóművészi tapasztalatot, nemzetközi klasszikus zenei versenyeken elnyert díjat, továbbá nemzetközi klasszikus zenei versenyeken szerzett zsűrizési tapasztalatot írt elő. Ezzel kizárták a Zeneakadémia három akkreditált oktatási és kutatási területe – zeneszerzés, zenetudomány, zenepedagógia – közül az utóbbi három képviselőit, így csak az előadóművészek köréből érkezhettek volna pályázók.

Emellett a Zeneakadémia akkreditált oktatási és kutatási tevékenysége körébe tartozó három műfaj közül – klasszikus zene, népzene, jazz – az utóbbi kettő képviselői sem vehettek volna részt a pályázaton. Az oktatók mellett a zeneszerzők, a jazz-zenészek, az egyetem hallgatói önkormányzata, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Freund Tamás vezette Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Zenetudományi Bizottsága is tiltakozott a pályázat ellen. Az új pályázati kiírást erre a hétre ígérte Csák János miniszter. 

Hogyan tovább?

Ahogy azt egy korábbi cikkükben már kifejtettük, a minisztérium a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény szerint nem mondhatja meg, hogy kit szeretne a rektori székben látni. Az egyetem szenátusának van joga ahhoz, hogy a pályázatokat véleményezze, és döntsön a rektorjelölt személyéről, akit aztán felterjesztenek a miniszterhez. A nemzeti felsőoktatási törvény 12. § (3) d) bekezdése egészen pontosan így szól: „A Szenátus (…) elbírálja a rektori pályázatokat, és megválasztja a rektorjelöltet.”

Ez a kérdés kicsit háttérbe szorult az elmúlt napok tiltakozáshullámában, de el nem sikkadt, és akárhogy is nézzük, a pályázatok – bármilyen is a kiírás, és bárhányan jelentkeznek vagy sem – a szenátus asztalára kerülnek. 

A diszkriminatív pályázati kiírás nyomán kialakuló tiltakozási hullám pedig nem arra volt jó, hogy kiszélesítsék a pályázók körét, hanem arra, hogy a zenészvilág megmutassa: nem hagyják, hogy semmibe vegyék őket. A Zeneakadémia ügye bekerült a széles nyilvánosságba, most már a pályáztatás minden elemére reflektorfény vetül, semmi nem marad észrevétlen. A zenészközösség pedig egyszer már megmutatta az erejét és az egységét – másodszor sem fognak visszariadni ettől.

Rovatok