Nagy port kavart Dúró Dóra országgyűlési képviselő akciója, ám hiába a politikusi igyekezet, a Magyar Nemzeti Múzeumba (MNM) mégis bemehetnek a 2023. november 5-ig tartó World Press Photo kiállításra a 18 év alattiak. L. Simon László, az MNM főigazgatója viccesen mondott köszönetet a Mi Hazánk elnökhelyettesének a reklámért, ám Nyáry Krisztán író, irodalomtörténész szerint egy ilyen kurucos kiállást nem engedhet meg magának akárki – csak egy volt kormánypárti képviselő.
Nyáry Krisztián is konstatálta, hogy „sikerült kicselezni egy ostoba jogszabályt”: mégis bemehetnek 18 év alattiak a Magyar Nemzeti Múzeumba, hogy megnézhessék a World Press Photo kiállítást. Szerinte azonban a helyzet ennél bonyolultabb és jóval szomorúbb:
A homoszexualitás megjelenítését könyvekben, kiállításokon vagy színházi előadásokon tiltó törvényt nem Dúró Dóra, még csak nem is Csák János hozta, hanem az előző választási kampány idején az Országgyűlés.
Ezt a törvényt – mint írja – minden akkori kormánypárti képviselő, köztük L. Simon László is megszavazta, akinek – immár múzeumigazgatóként – az álláspontja az üléspontjával együtt változhatott a kérdésben.
Nekem is tetszik, hogy most viccesen köszönetet mond Dúró Dórának a FB-oldalán, amiért ennyien állnak sorba kiskorúak is a múzeum előtt. Egy ilyen kurucos kiállást azonban csak ő engedhet meg magának kockázat nélkül.
Nyáry Krisztián szerint ugyanis ha bármilyen könyvesbolt hasonlóan érvelne, és közölné, hogy nem kérhet személyi igazolványt a vevőitől, „a vegzálásukkal megbízott vármegyei főispánok ellenőrei a szemükbe nevetve büntetnék meg őket súlyos összegekre.” Az irodalomtörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény értelmében
a kiállítást valójában még a felnőtteknek sem szabadna látogatniuk, mivel a Nemzeti Múzeum 200 méteres körzetében található templom.
Szerinte arról van szó, hogy az állam a kezdetektől fogva szelektíven tartja be saját jogszabályát. A könyvesboltok esetében például nemrég el is kezdődött a 200 méter méregetése. A pásztói Líra könyvesbolt meg is osztotta a közösségi oldalán, hogy két kormányhivatalnok egy távolságmérővel ellenőrizte, mekkora távolságra van a könyvesbolt az iskolától, valamint a templomtól. Miután a méréseket befejezték, megállapították, hogy nincs meg a 200 méter. (Egyelőre nem tudni, ez mit von maga után.)
Az elmúlt napokban nagy visszhangot keltett, hogy – a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezésére – a Magyar Nemzeti Múzeumból kitiltották a 18 éven aluliakat a 2023. november 5-ig tartó kiállításról, mert az sérti a gyermekvédelmi törvényt. A parlamenti párt szerint az a baj, hogy a tárlaton a 2022-es év legfontosabb eseményeként jelenítik meg az „LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot”, emellett a „meleg idősotthont” ábrázoló képsorozaton tekinthetik meg az odalátogatók például azt, hogy női ruhába és tűsarkúba öltözött férfiak rúzsozzák magukat.
Az Index az ügyben kereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot. Tájékoztatást kértünk, hogy miért volt szükség az intézkedésre, és mit várnak tőle. Azt válaszolták, hogy
a magyar kormány elkötelezett a gyermekvédelem mellett. A gyermekvédelemmel kapcsolatos szabályozásra tekintettel a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium egyeztetést kezdeményezett a Magyar Nemzeti Múzeum vezetésével, és felhívta az intézmény figyelmét, hogy biztosítsa a gyermekvédelem és a családok védelméről szóló törvények rendelkezéseinek betartását.
A World Press Photo igazgatója, Joumana El Zein Khoury a hvg.hu-nak megküldött levelében azt írta, meglepte a döntés, amelynek értelmében korlátozták a belépést a 2023-as, budapesti World Press Photo kiállításra. Szerinte semmi explicit vagy bántó nincs ezekben a képekben.
Ez a sorozat érzékeny és őszinte bemutatása annak, hogyan él egy idős, Fülöp-szigeteki LMBTQI+-közösség.
Az igazgató mindenkit arra bátorít, hogy a honlapjukon nézze végig a sorozatot, és vonja le a saját következtetéseit. Joumana El Zein Khoury szerint Hannah Reyes Morales képei sikerrel állítják a középpontba egy közösség erejének és egymásba vetett bizalmának demonstrációját. A lapnak Hannah Reyes Morales is reagált, aki szerint nem a fotók károsak, hanem az LMBTQ-közösség láthatóságának a korlátozása.
A kitiltásos botránynak azóta világszerte híre ment, az eset nagy felháborodást keltett. A történtekről többek között a The Guardian, a The Times of India és a Time is beszámolt. A magyar diákok pedig tüntetésbe fogtak, a döntés ellen bekötött szemmel tiltakoztak az MNM épülete előtt.
A Népszava szerdán írta meg, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum nem tudja jogszerűen végrehajtani Csák János kulturális és innovációs miniszter felszólítását, mivel nem kérhetnek el személyi igazolványt. Azt intézmény közleménye szerint a múzeum a látogatók együttműködésére és szabálykövetésére támaszkodik. „A weboldalon fel van tüntetve, hogy 18 éven aluliak nem vásárolhatnak jegyet, és a kiállítás bejáratánál 18 éven aluliakat korlátozó tábla is van.”
Ezt követően L. Simon László, a múzeum főigazgatója a Facebookon mondott köszönetet Dúró Dórának, amiért ilyen remek reklámot csinált a múzeumnak.
„Él és virul a nemzet múzeuma. Köszönjük, kedves Dúró képviselő asszony... Különösen köszönjük a közönségünk figyelmét, szeretetét és megértését” – írta, majd fotókat is csatolt a bejegyzéshez, amelyeken az látható, hogy hatalmas sorokban várnak az emberek az MNM épülete előtt, hogy bejuthassanak a kiállításra. Dúró Dóra nem sokkal később válaszbejegyzésében durva vádakkal illette a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját.
Ahogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán is olvasható, az amszterdami World Press Photo nonprofit szervezet már 1955 óta köti össze a világot a fontos történésekkel, és
elkötelezett a sajtószabadság és a vizuális újságírás ereje mellett.
Céljuk, hogy pontos, változatos és hiteles képeket mutassanak be a platformjain. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mostani tárlaton láthatunk képeket az ukrajnai háborún át a mexikói hétköznapok apró mozzanatáig. De nem maradnak ki a hidzsábviselés ellen tiltakozó iráni nők és az olyan környezeti katasztrófák sem, mint a limai olajszennyezés vagy Ecuador folyamatos börtönválsága és a kábítószerrel kapcsolatos büntetőpolitikája.
Nemcsak a nehéz, hanem a boldog pillanatoknak is teret adnak: ilyen például Argentína foci-vb-győzelme, vagy az ominózus meleg idősotthont ábrázoló képsorozat – lakói ugyanis, függetlenül attól, hogy mit gondol róluk Dúró Dóra, vagy mit gondolunk róluk mi, magyarok, a fotó alapján látszik: mind boldogok.
A kiállított képek sokasága arról árulkodik, mi történt a világban az elmúlt egy évben. Persze lehet azon elmélkedni, hogy mi az, amit nem mutattak be, de egy biztos: a World Press Photo gondolkodásra készteti a látogatót, és igyekszik bemutatni a világunkban zajló borzalmakat vagy éppen sikereket.
Politikusaink és intézményvezetőink most éppen azon vitáznak, hogy van-e helye nemzetünk múzeumában egy olyan kiállításnak, amely a valóságot mutatja be.
Ha most készülne egy fotósorozat, amely ezt a küzdelmet mutatná be, a 2024-es World Press Photo kiállításon akár szerepelhetne is, akár ilyen címmel: Magyar politikusok és közéleti szereplők, akik egymásnak ugrottak egy tárlat miatt.
A kiállításon egy térképpel is találkozhat a látogató, amely 180 ország és terület sajtószabadságának jelenlegi helyzetét mutatja be. Az itt összeállított és megjelenített eredményekhez a Reporters Without Borders (RSF) nonprofit szervezet az elmúlt naptári évben széles körű kutatást végzett: kérdőíveket osztott szét az újságírók között, szakértői testületet alkalmazott, amely öt kritérium alapján rangsorolta a sajtószabadságot világszerte (politikai környezet, jogi keret, gazdasági környezet, szociokulturális környezet, biztonság). Rangsorukat színnel kódolták, a sajtószabadság legmagasabb szintje a „jó helyzet” minősítést kapta.
A rangsor szerint Magyarországon problematikus a helyzet.
Európán belül a Horvátország kivételével a balkáni országok, Olaszország, Szlovénia és Lengyelország kapta a problematikus minősítést. A többi európai országban megfelelő vagy jó a helyzet. Az RSF becslése szerint a világ lakosságának közel fele nem fér hozzá a szabadon közölt hírekhez és információkhoz. Adataik alapján az elmúlt 20 évben több mint 1600, évente átlagosan 80 újságírót öltek meg.
A közelmúltban teljesen megújult World Press Photo pályázaton a világot hat régióra osztották (Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Óceánia). Ezekben a regionális zsűri választotta ki először a négy kategória nyertesét, majd a 24 nyertes közül került ki végül minden kategóriában egy-egy, vagyis négy fődíjas. Fontos megjegyezni, hogy nem a fotós nemzetisége alapján sorolják a nevezett műveket régiókba, hanem a képek készítésének helyszíne alapján. Az idei nyertes fotókról ebben a cikkünkben írtunk.
(Borítókép: Jonathan Fontaine A nomád utolsó útja című a zsűri különdíjával elismert képe a World Press Photo 2023 kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2023. szeptember 21-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)