Index Vakbarát Hírportál

Korai lenne még temetni a mozit, és azt is tudjuk, kik fogják megmenteni

2023. december 4., hétfő 15:56

A mozi halálát már régóta vizionálják világszerte. Magyarországon is hatalmas visszaesés tapasztalható a filmszínházak számát illetően, amire az elmúlt évtizedben a streamingelés is rásegített. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azonban pozitívan tekint a jövőbe, tanulmányuk szerint korai lenne még perifériára helyezni a mozifilmek jelentőségét. Több magyar rendező is kifejtette már véleményét a témában.

Az elmúlt három évtizedben hatalmas változások zajlottak le a hazai mozi- és filmpiacon, ugyanis a mozitermek száma drámaian visszaesett: 1990-ben még csaknem kétezer filmszínház üzemelt országszerte, és akár évi 36,2 millió jegyet is értékesítettek. 2000-re viszont a termek száma 604-re, a látogatószám pedig 14,3 millióra redukálódott – derül ki az NMHH friss, 2023. november 24-én közzétett kutatásából

2022-ben már csak 248 mozi üzemelt hazánkban 508 teremmel, a látogatók száma évi 10,5 millió főre apadt. 

A kétezres években a moziknak még csak a televíziós kínálat bővülésével és az online filmletöltés lehetőségével kellett szembenézniük, az utóbbi évtizedben viszont már a streamingszolgáltatók piacra lépésével is számolniuk kellett.

A mozi helyzetét Ricky Gervais humorista a 2020-as Golden Globe-díjátadó házigazdája következő módon jellemezte az ünnepséget megnyitóbeszédében: „Manapság senkit sem érdekelnek a filmek, senki sem megy moziba, senki sem néz televíziót. Mindenki a Netflixet bámulja. Ennek a show-nak semmi másról nem lenne szabad szólnia, mint hogy kiállok ide és elmondom, hogy szép volt Netflix, győztél mindenben, jó éjszakát! De nem, három órán keresztül húznunk kell ezt.” (Az már más kérdés, hogy a Netflix csupán két díjjal távozott a 34 nevezésből.)

A mozi halálát vizionálják

A mozi jövője régóta vita tárgya, a halálát már a 2010-es évek óta vizionálják. Ennek oka, hogy az okostelefonok, valamint a digitális technika elterjedése átalakította a filmfogyasztási szokásokat. A mozi térvesztéséhez nagy mértékben hozzájárult a streamingszolgáltatók megjelenése, azok ugyanis kényelmesebben és olcsóbban kínálják szinte ugyanazt az élményt, mint a filmszínházak és a multiplexek.

Bár egyre többen térnek át az online platformokra, a mozi pedig egyre több nehézséggel néz szembe, az NMHH kutatása szerint, 

korai lenne még perifériára helyezni a filmszínházakban megnézett alkotások jelentőségét.

Az iparág a 150 éves történelme alatt ugyanis számtalanszor megújult, és a szféra legelismertebb képviselői – mint Quentin Tarantino, Steven Spielberg vagy Christopher Nolan – is kiállnak a mozi mellett. 

Martin Scorsese nemrég a tartalomstreaming korszakbeli meghatározásáról beszélt, amely szerinte szembemegy a tényleges mozival. Azt mondta: „Úgy gondolom, hogy a legyártott tartalom nem igazán mozi, és majdnem olyan, mintha a mesterséges intelligencia készítene filmet.”

Kik járnak moziba?

A tanulmányban azt is megemlítik, hogy bár a fiatalok körében igencsak népszerű a „streamingelés”, a mozilátogatás varázsa mégsem múlt el – már ami a magyar közönséget illeti. A kutatás alapján ugyanis 

A tanulmány szerzői szerint tehát nem az a kérdés, hogy a streamingszolgáltatások nyernek-e vagy veszítenek a mozifilmekkel szemben, hanem az, hogy miként fejlődik a szórakoztatóipar. Ezek ugyanis létezhetnek egymás mellett, hiszen különböző preferenciákat elégíthetnek ki. A hagyományos filmek a mozikban egyedülálló élményt kínálnak, és megvan a maguk közönsége. Sok filmstúdió pedig úgy alkalmazkodott, hogy egyszerre teszi közzé tartalmait a mozikban és a streamingplatformokon.

A rendezők gondolatai

Már Wim Wenders 1982-es A 666-os szoba című filmjében is a mozi haláláról beszéltek az akkori rendezők, 2023-ban pedig A 999-es szoba szereplőit a kettősség jellemzi. Egyesek szerint a filmnyelv hamarosan eltűnik, míg mások az állandó változásban és fejlődésben látják a jövőt. Wim Wenders – a film első megszólalója – gyakorlatilag elvesztette a hitét a filmezésben. 

Viszont amíg a cannes-i elit a mozi halálán siránkozik, addig a magyar rendezők egészen másképp állnak a témához – legalábbis ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet A 999-es szobában elhangzottak apropóján hívtak össze 2023 szeptemberében Budapesten a Toldi Moziban. 

Enyedi Ildikó (Az én XX. századom, Testről és lélekről, A feleségem története), Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, Ernelláék Farkaséknál, Békeidők), Bernáth Szilárd (Larry) és a Budapest Film Zrt. vezetője, Liszka Tamás jóval pozitívabban tekint a jövőre. (A beszélgetésről itt írtunk bővebben.)

A Mozinet pedig októberben Baranyi Benőt (Zanox – Kockázatok és mellékhatások), Csuja Lászlót (Virágvölgy, Szelíd)  Grosan Cristinát (A legjobb dolgokon bőgni kell, Hétköznapi kudarcok), Kocsis Ágnest (Friss levegő, Pál Adrienn, Éden) Madarász Istvánt (Hurok, Egy szerelem gasztronómiája, Ecc-Pecc, Átjáróház), Schwechtje Mihályt (Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)) Szász Attilát (Örök tél, A berni követ, Félvilág, Apró mesék) és Tóth Barnabást (Akik maradtak, Mesterjátszma) kérdezte a mozi jövőjével kapcsolatban.

(Borítókép: A fővárosi Corvin mozi 2021. május 1-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Rovatok