Miközben rekordbevétellel nyitott első hétvégéjén a Most vagy soha!, több iskolából is arról számoltak be országszerte a diákok, hogy kötelezően vitték őket mozizni, saját pénzből, iskolaidőn kívül is akár, ünneplőben, kokárdában. Ráadásul ha nem akartak menni, akkor igazolatlan órát kaptak.
Frissítés: az egyik iskola, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója cikkünk megjelenése után, kedd reggel cáfolta, hogy kötelező lett volna náluk a film.
A Petőfi Sándorról és a Márciusi Ifjakról szóló történelmi kalandfilm a nyitóhétvégén 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba, több mint 162 millió forint bevételt generálva – közölték a film producerei és a Forum Hungary az MTI-vel hétfőn. Ebben még nincsenek benne a londoni adatok.
Ezzel a Most vagy soha! 1990 óta minden idők legnagyobb magyar filmes bevételét érte el a bemutatás első hétvégéjén – írták a közleményben.
A film első hétvégi nézőszámát tekintve – a Covid utáni időszak – legsikeresebb magyar filmje
– tették hozzá.
A Most vagy soha! 2024 eddigi második legnagyobb bevételét könyvelte el, csak a Dűne 2 előzte meg az első hétvége jegyértékesítése alapján – közölték.
„Minden alkotótársam nevében hálásan köszönöm a közönség érdeklődését és példátlan szeretetét! A Most vagy soha! az a film, amit szinte mindenki szeret, aki már látta. Szeretnénk, ha mindenki a saját szemének hinne! Tisztelet Petőfi Sándornak, Szendrey Júliának és a Márciusi Ifjaknak!” – idézik a közleményben Rákay Philipet, a film kreatív producerét.
Még február végén azt nyilatkozta Rákay, hogy nem lesz kötelező megnézni a filmet, nem fogják kirendelni a diákokat a mozikba. „Mi ilyesmit biztosan nem szervezünk” – mondta a filmes, majd hozzátette, hogy
Nagy baj lenne, ha a Most vagy soha! nézettségi adatai azon múlnának, hány busznyi diák ment el rá.
Ehhez képest az RTL-nek és az Alfahír-nek is arról számoltak be iskolák, hogy kötelezően kivezényelték őket és a március 15-ei ünnepség részeként meg kellett nézniük a Petőfi filmet. Folyamatosan érkeznek a bejelentések még most is azokból az iskolákból, ahol előírták, hogy erre bizony el kell vinni a diákokat.
Az 1500–2000 forintos jegyet pedig a diáknak vagy a szülőnek kell fizetnie.
Egy IX. kerületi középiskola diákja szerint aki nem ment el a vetítésre, annak orvosi igazolást kellett szereznie, vagy igazolatlan órát kap a hiányzásért. Hozzátette, hogy náluk az egész iskolának kötelezővé tették a film megtekintését, pedig
a március 15-i ünnepségnek nem abból kellene állnia, hogy elmegyünk egy propagandista által legyártott filmet megnézni, hanem méltó körülmények között emlékezzünk a hőseinkre
– hangsúlyozta.
Nem csak egy iskolában volt mozilátogatás az ünnepi program:
A Belügyminisztérium erre azt mondta az RTL megkeresésére, hogy
a tárca egyetlen iskola, egyetlen diákjának sem tette kötelezővé a film megnézését.
A Most vagy soha! megítélése egészen vegyes a sajtóban. Bár az Imdb-n a film értékelése jelenleg 1,5 ponton áll a tízből – tizenkétezer szavazat alapján –, sokak szerint ez egyáltalán nem a filmnek, sokkal inkább Rákay Philip személyének és a filmre elköltött több mint hatmilliárdos költségvetésnek szól. Rákay szerint „könnyekkel küszködve, álló tapssal ünneplik új filmjét a mozikban”, de a hazai kritikákat elolvasva ezt inkább egy elfogult apa véleményeként kéretik kezelni, semmint objektív tényként.
L. Simon László szerint a minden attól függ, hogy kinek mik voltak az elvárásai, amikor beült a filmre, szerkesztőségünk kultúrrovatának véleménye legalább annyira viharos, mint az időjárás volt 1848. március 15-én, szerkesztőségünk kritikája pedig terjengően vesézi, hogy lehetett volna ez egy nagyon jó film is, de valamiért mégsem lett az.