Nem lankad az ujjbegyét a honi politika ütőerén tartó képző- és előadóművész, drMáriás, aki a humor és a szatíra eszközeivel próbálja meg elviselhetővé tenni a mai magyar és globális valóságot. A mester hamarosan pop-up kiállításon mutatja be legújabb agyszüleményeit, azokat a festményeket, amelyeknek itt és most az Indexen lesz az ősbemutatója.
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis ország, amely hosszú rabsága után végre szabad lett, azonban nemigen tudta eldönteni, hogy azzal mit is kezdjen. Legyen orosz, osztrák, török, amerikai? Vajon mit akar az éhes nép és a testében lakozó sok kukac? »Magyar legyen!« – kiáltott fel ekkor a fiatal harcos, Viktor, ami a népnek nagyon tetszett, gyorsan megválasztotta, megtette a királyának, a régit meg kirúgta.
Viktor eleinte jó király volt, kedveskedett, harcolt, iparkodott, majd ahogy múltak az évek, elfáradt, egyre több gondja lett, hol más királyokkal acsarkodott, hol meg a koronáját a barátai társaságában próbálgatta, s miközben nem figyelt oda, a kukacok jóllaktak, de a nép éhes maradt.
Ekkor egyik tanítványa és hercege gondolt egyet, otthagyott királyt, várat, mulatságot, mindent, a nép elé lépett, s ezt kiáltotta: »Azért vagytok éhesek, mert a király mindent eleszik előletek! Ha enni akartok, megsúgom, kit akasszatok!«
Szavaira a fél ország összecsődült, meglátta az ifjú hercegben az új harcost, nagy éljenzésbe kezdett, s gyorsan meg akarta választani őt, hogy végre jóllakhasson. Az ifjú herceg okosan szervezkedett, hatalmas sereget állított a király ellen, de a királynak is nagy volt: ő fent a várban tengernyi ágyúgolyóval, katonával, lent a herceg a néppel és az akasztófával. Vajon mi lesz? Sikerül-e a királyt a várból kicsalogatni? Elüldözni? Pincébe zárni?
A nép vérszomjas, éhes, kiegyenesített kaszát, kifent kést, s már csak arra vár, hogy a király elébe tévedjen, vagy jelet kapjon, s a várat megrohamozva kirángassa őt onnan. A hangulat egyre forróbb, a nép már nem csak enni akar, csecsebecsékkel beérni, esetleg inni vagy valahol lakni, boldogulni, hanem
vért akar, és nem is keveset.
Vajon sikerül-e majd a királyt felakasztani? Mert ha nem, akkor nagy lesz a gond, s valaki mást kell majd helyette a nép megnyugtatására felkoncolni. Ha nem a király lesz az, akkor majd a herceg is megteszi. Ha pedig csodával határos módon a királyt a trónról mégis sikerül lerángatni, akkor Péter herceg lesz az utódja, az új jóságos király, s kezdődhet minden végre elölről, újra.
A nagy felfordulást a kukacok nézik a legunottabban. Tudják jól, hogy ők így is, úgy is maradnak, s mint mindig, a jövőben is jóllaknak majd. Az arcukat, nevüket a nép úgyse látja, úgyse tudja meg soha.”
Nem egy Grimm-mese zanzásított változatát látja itt az olvasó, nem is a Magyar népmesék című sorozat egyik, eddig még nem publikált, apokrif darabját. Csupán drMáriás zabolázatlan fantáziája burjánzik féktelenül. A honi képzőművészeti szcéna nehezen beskatulyázható fenegyereke a közelmúltban rendezett frenetikus közönségsikert arató kiállítást a CEU Nyitott Galériában A magyar–amerikai kapcsolatok javítása nemzetstratégiai és kortársművészeti prioritás! címmel, most pedig néhány, aktuálpolitikai vonatkozást sem nélkülöző festménnyel jelentkezett, amelyek ősbemutatójához az Index biztosít terepet.
A fenti mininovella a Magyar Péter rárúgja a magyar rendszerváltások temetőjére az ajtót, és keményen bemutat Polke műtermében című alkotás kísérő-magyarázó szövege.
A 14 éve elhunyt Sigmar Polkéról, erről az alsó-sziléziai származású, tehát a mai Lengyelország területén született festő-fotográfusról tudni kell, hogy a kapitalista realizmus néven elhíresült képzőművészeti irányzat megalkotója, amely görbe tükröt tart a dögunalmas szocreál stílus elé, egyszersmind kritikával illeti a fogyasztói társadalom vadhajtásait is.
A fenti festmény néhány más, vadonatúj drMáriás-alkotással együtt a 2024. május 4-én a Keleti Károly utca 11/A alatti, Szerkesztőség nevű galériában megnyíló pop-up kiállításon lesz látható. Ahogy A majmok kikérik maguknak, hogy emberszabásúak volnának című tárlat beharangozójában olvashatjuk: Vajon mi vezethet ki, és hogyan ebből a globális szennyvízörvényből, amely mindnyájunkat egyre mélyebbre húz testileg és lelkileg egyaránt? Csakis a megtisztulás és a felemelkedés irányába mutató és az afelé vezető úton elindító szellemiség és művészet, amelyet drMáriás hoz el nekünk, hogy azzal, ahogy újra és újra, így most is meggyógyítson, és jó útra térítsen!
Láthatjuk továbbá a Rózsadomb aljában a Kósa Lajos megkereszteli és jó útra téríti Darth Vadert a kilenclyukú híd előtt Sávolt Karolina műtermében című alkotást.
A művész lázálmában megjelenik napjaink legfelkapottabb tinifestője, Sávolt Karolina, aki legújabb kiállítására készülve a Hortobágyra látogatott. A kilenclyukú hídon sétálva hosszasan nézelődött karakteres magyar motívumok után kutatva, majd amikor lenézett az alatta alvó Hortobágy folyócskára, váratlanul megjelent előtte egy délibáb, különleges üzenetet hordozó látomással. Meglátni vélte a szent vízben a jó és a rossz örök harcát, amelyet a festészete nyelvezetére fordítva különleges szimbolikus eszköztárral jelenített meg később zseniális vásznán a műtermében. A Jó megszemélyesítőjének a térség népszerű harcosát, Kósa Lajost választotta, a Rossznak pedig kedvenc filmsorozatából, a Csillagok háborújából ismert szörnyet, Darth Vadert.
drMáriást valószínűleg lidércnyomás kerítette hatalmába,
mert a továbbiakban azt álmodta, hogy Karolina, miután reggel öt és hat óra között megfestette e képet, előbb az iskolába rohant, ahol tizenkét ötös kapott minden tantárgyból, majd teniszedzésre ment, ahol a világbajnoki címe megvédésére készült, miközben latin-, orosz-, német- és hébernyelv-leckéket hallgatott. Este a reneszánsz, barokk, absztrakt és avantgárd művészet kérdéseivel foglalkozva kicsit megpihent, majd a nap hátramaradt részét a közösségi médiában töltve felhívta a figyelmet környezetünk védelmére, a fenntarthatóságra, az állatvédelemre, valamint pályázatot írt ki, hogy hátrányos helyzetű gyerekeknek tudjon segíteni; végül levelet írt a kulturális miniszternek azt szorgalmazva, biztosítsa, hogy mindenkinek legyen lehetősége képzőművészetet tanulni.
Láthatjuk továbbá a pop-up kiállításon a Bús Balázs a Sziget fesztiválnál is nagyobbat, jobbat és ingyenest szervez a Harrer Pál utcai nyugdíjasklubba kampánya részeként című festményt, amelynek kísérőszövege így kezdődik: „Az Óbudai Szeszgyár területén lakóparképítés előtti kutatásokat végeztek a régészek, s mivel arra gyanakodtak, hogy a mélyben még megannyi teli hordó bujkálhat, csákányaikkal lelkesen nekiestek a mély feltárásának. Azonban kellemes italok helyett csak egy ősrégi leletre bukkantak: a szinte tökéletes állapotban levő falfestményre, amelyet gyorsan megtisztítottak, megvizsgáltak, majd megállapították, hogy az ókori Egyiptom Hórpenabu fáraója, ismertebb nevén Elefánt király festette időszámításunk előtt 3200 körül. Arra azonban nem tudtak magyarázatot találni, hogy miként szerepelhet rajta egy ma élő személy, nevezetesen Bús Balázs, s vajon mit ad át Jézusnak, Leninnek és Mick Jaggernek.
A régészek ekkor elrohantak a közértbe, beszerezték, amit nem sikerült kiásni, ittak egy jót, hogy megnyugodjanak, majd felhívták Bús Balázst, hogy oldja meg a Dan Brown-i rejtélyt.”
De érdeklődésre tarthat számot − már csak felettébb izgalmas körítésének köszönhetően is − a Műveinek homoerotikára hajlamosító volta miatt Duró Dóra letartóztatja Csajkovszkijt, aki a Hattyúk tavát táncolja című kép.
Nemrégen egyébként a csodával határos módon a művésznek sikerült visszakapnia meghekkelt Facebook-oldalát, amiben az Index is segített, így aki kedveli munkásságát, további képeit és tanmeséit ismét láthatja, követheti itt:
(Borítókép: A Munkácsy Mihály-díjjal kitüntetett Máriás Béla, művésznevén drMáriás festőművész-író-zenész budapesti műtermében 2023. augusztus 9-én. Fotó: Czimbal Gyula / MTI)