Index Vakbarát Hírportál

Ketyeg az óra: ismét megszűnhet egy kiadó

2024. április 22., hétfő 06:48

A kis kiadók nincsenek könnyű helyzetben Magyarországon. Többeket a bezárás veszélye fenyeget. A helyzet kapcsán most ketten is megszólaltak az Indexnek. Szalai Katalin, a Kairosz Kiadó vezetője szerint a legfőbb probléma, hogy az olvasók száma folyamatosan csökken. Zsiga Kristóf, a Magyar Napló Kiadó ügyvezetője úgy véli, hogy a kis boltoknak nehéz fennmaradni.

Nincs elég olvasó. Sokszor hallani ezt a könyves szakmában. A jelenséget árnyalhatja, hogy a budapesti könyves rendezvények folyamatosan látogatottsági rekordokat döntögetnek, és többször is megtapasztaltuk, hogy az emberek nemcsak nézelődni mennek ki, hanem elég mélyen a zsebükbe is nyúlnak – ami az egyre dráguló könyvárak mellett nem kis dolog. 

A vészharangot legutóbb a Püski Kiadó kongatta meg, amikor közölték, hogy a budapesti könyvesboltjukat 2024 júniusában végleg bezárják. Püski István kiadóvezető az Indexnek azt mondta: a kiadó viszont nem szűnik meg, amíg ő él, addig biztosan nem.

Az Index az ügy miatt több kis kiadót is megkeresett, arra próbáltuk megtalálni a választ, ki milyen túlélési stratégiát alkalmaz.

Nem lesz pozitív változás

„Nem biztos, hogy nyitva talál minket, amikor legközelebb jön.” Tíz éve így búcsúzik el a törzsvásárlóitól a Kairosz Kiadó vezetője budapesti könyvesboltjukban. Szalai Katalin lapunknak elmondta, hogy a kiadó és az üzlet megszűnésének veszélye folyamatosan ott lóg a fejük felett.

Ez olyan tendencia, amelyben szerintem nem lesz pozitív változás. A legfőbb probléma, hogy az olvasók száma folyamatosan csökken, ezen belül pedig azoké, akik könyveket vesznek.

Szalai szerint ez részben annak köszönhető, hogy ismét divatos könyvtárba járni. Tehát akik szeretnek olvasni, azok sem veszik meg feltétlen a könyvet.

A témában Zsiga Kristóf, a Magyar Napló Kiadó ügyvezetője is megszólalt az Indexnek, aki elmondta, hogy a kiadójuk főleg kortárs szépirodalmat, emellett történelmi, néprajz- és esszéköteteket, albumokat jelentet meg. Egy könyvet első alkalommal 500-1000 példányban adnak ki, néha többet, amely mennyiség általában belátható időn belül elfogy. Hozzátette: kínálatuk széles, de műfajokon belül nagy a választék.

Zsiga szerint az általuk megjelentetett könyvek iránt egy konkrét réteg érdeklődik, a kereslet pedig stagnál az elmúlt években. A kiadó a Magyar Napló szépirodalmi folyóiratot, valamint az idén 10 éves Irodalmi Magazint is gondozza, s megfogalmazása szerint a könyv- és folyóirat-kiadás jó párosítás, erősítik egymást.

„A kis boltoknak nehéz fennmaradni.

Érthető, ha valaki könyvet keres, de konkrétan nem tudja, hogy mit, akkor egy nagyobb könyvesboltba, például valamelyik plázába megy, ahol rengeteg kötet közül tud válogatni” – mondta.

Forráshiány és kevés vevő

A Kairosz Kiadó ügyvezetője úgy fogalmazott: az ő helyzetük annyiban hasonlít a Püski Kiadóéhoz, hogy nekik is van egy boltjuk, valamint egy webáruházuk, és ezekben kizárólag a saját kiadású könyveiket árusítják, de nagykereskedőkön keresztül is terjesztik kiadványaikat. Ám így is folyamatosan forráshiánnyal küzdenek, mert kevés a vevő.

Semmi baj nem lenne, ha el tudnánk adni a könyveket. Egyrészt a mi közönségünk, az idősebb, még olvasó korosztály lassan megfogyatkozik, másrészt a kínálatunk elsősorban igényes ismeretterjesztő, nem feltétlen »trendi« ifjúsági irodalomban utazunk. Tehát a fő probléma továbbra is az, hogy nincs olvasó, minden más ennek a következménye

– fogalmazott Szalai Katalin.

Ám a budapesti kiadó kínálata széles, a műfajok között az életmód, az életrajzok, a pszichológia, a művészet és a szépirodalom is megtalálható. Szalai Katalin megjegyezte: ezt a kényszer szülte, és csupán 300-500 példányszámmal dolgoznak, amivel szerinte nehéz fönnmaradni.

Egyszerű matematika, ennyi példányból nem lehet hasznot csinálni.

Hozzátette: különböző pályázatokkal forráshoz tudnak jutni, de megfogalmazása szerint abból sem lehet megélni.

A témában más kiadókat is megkerestünk, amint válaszuk megérkezik, közöljük.

A törvényjavaslat nem életszerű

A kiadóvezetők az új árkötöttségi törvényjavaslatról is kifejtették a véleményüket, aminek értelmében csupán tízszázalékos kedvezmény adható egyes friss kiadványokra. De ez nem csak a tágabb vásárlói réteget érinti. A javaslat szerint a kiadók saját munkatársaiknak is csupán harminc napot adhatnának, hogy éljenek a kedvezményes vásárlás lehetőségével.

Zsiga Kristóf elmondta, ez egyrészt adminisztrációs terhet jelent a kis kiadók számára, hiszen ezeknél kevesebb az alkalmazott, akik egyszerre több munkafeladatot látnak el. Másrészt a Magyar Napló Kiadónál gyakran előfordul, hogy a szerzők sok rendezvényre, könyvbemutatóra mennek önállóan, ahová hívják őket, és ilyenkor visznek magukkal könyveket. Az íróiknak ilyen esetekben nagyobb kedvezménnyel adják el a köteteket. Ám a javaslat szerint ezt csak a megjelenés utáni első hónapban tehetik meg.

Ezt nem tartom életszerűnek, mert sem a szerző, sem a kiadó nem láthatja egy évre előre, milyen rendezvények lesznek. Amikor a törvénytervezetet véleményezni lehetett, akkor javasoltuk, hogy a szerzőkre és a könyvön dolgozó munkatársakra ne vonatkozzon a tízszázalékos kedvezményhatár, illetve hogy ne csak egy hónapig lehessen nekik nagyobb kedvezményt adni. Bízunk benne, hogy javaslataink meghallgatásra találnak.

Szalai Katalint a törvényjavaslat nem ijesztette meg, mert jelenleg komolyabb problémának tartja, hogy a nagykereskedők – mint a Libri vagy a Líra – a bizományba átvett könyvek árának 53 százalékát viszik el, mint azt, hogy az új köteteit nem húsz-, hanem csak tízszázalékos kedvezménnyel tudja adni.

Ők egyébként minden könyvre 20 százalékos kiadói kedvezményt adnak,

ezzel próbálnak versenyben maradni, a vevőket magukhoz csábítani.

De ha az új könyvekre csak 10 százalékos engedmény lehetséges, az a bevételt inkább növeli, ugyanakkor az üzleti eredményességet különösebben nem befolyásolja.

Az ügyben korábban Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke is megszólalt az Indexnek, akkor arra kérte a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy a 140 céget magában foglaló egyesülésük tagszervezeteivel egyeztetve javaslatokat tehessenek.

Nyáry Krisztián, a Líra Kft. kreatívigazgatója úgy vélekedett, jelen esetben az a probléma, hogy nem mindegy, hogy a kereskedő vagy kiadó hány százalék kedvezményt adhat egy új könyvre. Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke pedig azt mondta: a javaslat teljesen ellehetetlenítheti a kis kiadókat, akik ezáltal egyetlen bevételi forrásuktól is eleshetnek.

Starcz Ákos, az Indexet kiadó médiacsoport igazgatósági tagja az Index.hu Zrt.-től és az Indamedia csoporttól függetlenül működő Libri-Bookline Zrt. igazgatóságának is tagja.

Rovatok