A rendszerváltozás óta jogász, művészettörténész, író, orvos, szociológus és közgazdász végzettségű kulturális minisztere is volt Magyarországnak – Hankó Balázs, a tizenegyedik miniszter gyógyszerész. Cikkünkben arra kerestük a választ, milyen üzenete lehet annak, hogy milyen háttérrel tölti be a kulturális tárca vezetője a pozícióját.
Csák János kulturális és innovációs miniszter lemondását követően 2024. július 1-től Hankó Balázs, a felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára váltotta a tárca élén. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) első embere végzettsége szerint gyógyszerész, így felvetődött bennünk a kérdés, ennek vajon milyen üzenete van. A választ a terület különböző képviselőivel együtt kerestük.
Demeter Szilárd úgy véli, Hankó Balázs esetében nem a végzettség volt a döntő érv, hogy Orbán Viktor miniszterelnök őt nevezte ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium élére. „Nem tudom, csupán sejtem, tippelem, de szerintem a felsőoktatásban szerzett érdemei miatt eshetett rá a választás.
A felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárként ugyanis jól menedzselte az egyetemi modellváltást,
és úgy gondolom, hogy a menedzserképessége lehetett az ok. Amennyire megismertem őt, azt látom, hogy gyorsan vág az esze, rendszerlogikai látása van, és a területeket egyben látja. Úgy vélem, hogy a kulturális miniszter számára az efféle látásmód nélkülözhetetlen” – mondta az Indexnek Demeter.
A témában Nagy Attila Tibor politikai elemzőt is megkérdeztük, válaszában nem kertelt, sarkos véleményt fogalmazott meg.
Nincs jó üzenete, hogy az új kulturális és innovációs miniszter gyógyszerész létére vállalta el a kulturális terület vezetését, főleg, hogy az elmúlt években alapvetően egészségpolitikával foglalkozott, ezért logikusabbnak tűnt volna őt megtenni mondjuk egészségügyi államtitkár-helyettesnek vagy közigazgatási államtitkárnak. Mégis, ennek jelentősége nem túl nagy
– fogalmazott a politikai elemző. Hozzátette, Magyarország politikai élete felocsúdóban van a választási eredményekből, heteken át tartott a főpolgármester-választás körüli hercehurca, Magyar Péter is szállítja a híreket. „Az, hogy Hankó Balázs nem ért a kultúrpolitikához, sajnos nem nagy hír. Mégis: ha jól tudná menedzselni miniszterként az alá tartozó területeket – amihez az innováció is hozzátartozik –, akkor akár el is felejtjük majd, hogy ő eredetileg nem volt a kultúrával foglalkozó szakpolitikus” – mondta Nagy Attila Tibor, aki szerint láttunk már orvosokat az egészségügyi tárca élén Magyarországon az elmúlt három évtizedben, mégsem sikerült – már akkor sem – magas szintű, általános elégedettséget kiváltó egészségügyi ellátást létrehozni.
„A háború túl komoly dolog ahhoz, hogy a katonaságra bízzuk.” Az idézet Georges Clemenceau francia politikustól származik. Kukorelly Endre szerint a kulturális miniszterre ez nem vonatkoztatható. A József Attila-díjas író lapunknak elmondta: a kulturális tárca élére olyan ember kell, „aki él, hal a kultúráért”.
De az sem jó, ha valamelyik művészeti ágból jön, mert könnyen előfordulhat, hogy túlzottan a saját területéről beszél ki. Éppen ezért egy jó értelemben vett sznobra van szükség, aki imádja a kultúrát, amelynek zseniális fogyasztója.
Kukorelly ugyanis azt vallja, hogy a művészettel kapcsolatban nemcsak az alkotónak, hanem a fogyasztónak is zseniálisnak kell lennie, vagyis jó ízléssel kell rendelkeznie. „Ezáltal belülről látja és számolhatja fel a problémákat, mert a késztetés is onnan is érkezik. Nem ismerem Hankó Balázst, ahogy a korábbi kulturális miniszterek közül is csupán néhányat ismerek személyesen, de ezt a fajta hozzáállást nemigen tapasztaltam” – mondta.
A megkérdezettek arról is kifejtették a véleményüket, hogy a művészek érezhetik-e, hogy jó kezekben van a kultúra, ha egy gyógyszerész irányít, biztonságban érezhetik-e magukat.
Kukorelly Endre gyakran hangoztatja, hogy a kultúra az alapja mindennek, ebből kellene kiindulni. Megfogalmazása szerint a politikumot is a kultúra szempontjából kellene vizsgálni, és nem fordítva. „Vagyis a politika kulturális feladat, többek között.” Úgy véli, ha az aktuális kormányzat felfogja, hogy a kultúrát nem csak maradványelven lehet kezelni, mint „hab a tortán”-t, a miniszter pedig magáénak érzi és invonváltan végzi a feladatát, akkor a művészek érzékelni fogják, hogy jó kezekben vannak.
A József Attila-díjas író Antonio Gamsci olasz marxista filozófus szavait idézte, amely szerint a hatalom megszerzéséhez a kultúrát is meg kell szerezni. „Ez volt a baloldali elgondolás, amely aztán megvalósult.
A kultúra tehát az úgynevezett baloldalra került Magyarországon, és ott is maradt. A visszaszerzésére persze vannak törekvések, amely az intézményrendszerek megszerzésében, lenyúlásában merül ki. Abban, hogy a kezükben vannak a múzeumok, a Nemzeti Színháztól az Operán át a Színház- és Filmművészeti Egyetemig minden. De a kultúrát ettől még nem szerezték meg
– magyarázta Kukorelly, aki szerint az más kérdés, hogy a megszerzett intézményrendszert hogyan tudják tartalommal kitölteni.
„Ebből a szempontból súlyos káderdeficitben vannak.
Ez hatalmi szempontból működik, a kultúrának viszont árt. De ha van olyan kultuszminiszter, aki ennek a koncepciónak a mentén próbál csinálni valamit, vagyis a saját keretein belül korrekt döntéseket hoz, az hasznot tud hajtani. De ez csak akkor valósulhat meg, ha a miniszter kvázi szerelmes a magaskultúrába” – hangsúlyozta a József Attila-díjas író.
Demeter Szilárd megfogalmazása szerint a művészek soha nem érzik magukat biztonságban. „Nincs olyan miniszter, aki megnyugtató megoldásokat tudna biztosítani számukra. A művészet ugyanis természeténél fogva autonóm, ezért mindenfajta kormányzati intézkedést a saját autonómiájuk és művészi szabadságuk megsértéseként fognak fel, de ilyen a művészet természete” – mondta a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke.
Nagy Attila Tibor úgy véli, fontosabb kérdés, hogy a miniszter képes-e a mostaninál lényegesen több pénzt kiharcolni a tárcájának a költségvetési osztozkodásnál. Ez erősen kérdéses, lévén, hogy a központi költségvetés komoly nehézségekkel küzd, emellett az Európai Unióban megindul a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás, amely szintén nem a minél nagyobb költekezést bátorítja idén és 2025-ben.
Ráadásul a kultúrpolitika hosszabb távon hat inkább, választási osztogatást elsősorban a nyugdíjkasszából, az adópolitikából és más költségvetési forrásokból lehet elvileg végrehajtani, a kultúrpolitika erre nem alkalmas – ebből adódóan a tárca fontossága mérsékelt. Igaz, ez nem elkerülhetetlen végzet, hogy ennek így is kellene maradnia, de Hankó egyelőre a kormánynak nem erős embere, mint például Rogán Antal, hogy egy erősen ellentétes példát mondjunk.
A politikai elemző úgy véli, ha igazi eredményeket akar elérni Hankó Balázs, akkor erős, tekintélyes miniszterré kellene válnia – ez már csak azért sem ártana, mert megoldandó feladatok akadnak bőven:
„Ilyen a Zeneakadémia rektori pozíciójának a rendezése, az Operaházra való odafigyelés, a kiválósági kutatási projekt (Krausz Ferenc vezetése) körüli viták, a BME nehéz helyzete, a még nem alapítványi formában működő egyetemeken dolgozó felsőoktatási oktatók (főleg a tanársegédek, adjunktusok) alacsony bére” – fogalmazott Nagy Attila Tibor.
A rendszerváltozás óta Hankó Balázs a tizenegyedik miniszter, aki a kultúráért felel Magyarországon: megnéztük, eddig pontosan kik és milyen végzettséggel töltötték be ezt a pozíciót a változatos konstrukcióban felálló kulturális tárca élén.
Andrásfalvi Bertalan néprajzkutatót 1990-ben nevezték ki a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban. A posztot 1993-ig töltötte be. Őt követte Mádl Ferenc jogtudós, aki tisztségét a Boross-kormányban is megtartotta,egészen 1994. július 15-ig.
Az MSZP–SZDSZ koalíciós kormány első művelődési és közoktatási minisztere Fodor Gábor jogász volt. Tisztségéről – a megfelelő politikai támogatás hiányának indokával – 1995. december 31-i hatállyal mondott le. A poszton Magyar Bálint szociológus követte, aki 1996 januárja és 1998 júliusa között volt a Horn-kormány művelődési és közoktatási minisztere.
1998-ban Orbán Viktor miniszterelnök Hámori József biológust kérte fel az önálló tárcaként létrehozott Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma első vezetőjének. Miniszteri pozícióját az első Orbán-kormány 1998. július 8-i megalakulásától 1999. december 31-én történt lemondásáig töltötte be. 2000. január 1. és 2002. május 27. között aztán Rockenbauer Zoltán művészettörténész volt a nemzeti kulturális örökség minisztere.
A 2002-ben megalakuló Medgyessy-kormányban Görgey Gábor írót nevezték ki kulturális miniszternek, a posztot eleve úgy vállalta, hogy nem tölti ki a ciklust. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott, de 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója maradt. A tárca élén 2003. május 19-től 2005. február 13-ig Hiller István történész állt.
Helyét 2005. február 14-én Bozóki András szociológus vette át, aki a miniszteri posztot 2006. június 9-ig töltötte be. Ekkor – a második Gyurcsány-kormány hivatalba lépésekor – az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyesült, és létrejött az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az oktatási és kulturális miniszteri posztot 2010. május 29-ig ismét Hiller István töltötte be, Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt is.
A 2010-es országgyűlési választásokat a Fidesz–KDNP nyerte, a második Orbán-kormány pedig létrehozta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát (Nefmi) az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Önkormányzati Minisztérium sportpolitikáért felelős részlegének összevonásával. Első minisztere Réthelyi Miklós orvos, anatómus volt.
Réthelyit 2012. május 14-én Balog Zoltán református lelkész váltotta. A minisztérium ekkor vette fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nevet, egyúttal a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja is átkerült ehhez a tárcához a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól.
Az EMMI-t 2018. május 18. és 2022. május 24. között Kásler Miklós onkológus professzor irányította. Az ötödik Orbán-kormány megalakulása után, 2022-ben jött létre a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), amelynek élére Csák János közgazdász került.
Csák János 2024. június 10-én – az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat követő napon – bejelentette lemondását. Megbízatása 2024. június 30-ig tartott, Hankó Balázs gyógyszerész 2024. július 1-től vezeti a Kulturális és Innovációs minisztériumot. (Azzal, hogy korábban milyen összetételekben működött a kulturális tárca, és az egyes kultúrpolitikusokhoz milyen intézkedések fűződtek, ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.)
(Borítókép: Index)