Ilyen sincs gyakran: Pierre folytat valamit vagy bármit is, de ezt most kénytelen megtenni, hiszen legutóbb mesélt a ramenről és az udonról, ám a sobát épphogy csak érintette.

Márpedig soba nélkül az ázsiai tésztasor nem teljes. Lenne még az hosszabb is, vagyis a lista bőven bővíthető volna, de a trióból Pierre ezúttal még a sobával adós. 

Azt már tudjuk, mert legutóbb megkérdeztük az olvasókat, hogy mit ennének inkább, rament, udont vagy sobát, és íme, egy hét elteltével ez a sorrend:

• ramen,
• soba,
• udon.

Mindez születetett annak ismeretében, hogy Pierre még nem is beszélt a sobáról. Ez a podcast azonban – nehogy azt gondoljuk – másról sem szól.

Pierre ismét japán szavakat használ, de az elárulható, hogy magyarra fordítva a sertés, a bambusz, a főtt-lágy tojás, a vaj mindenképpen felismerhető. A liszt szó például kifejezetten csak magyarul hangzik el, vagyis nem kell megrémülni, ha a mondandóba belekerül a dashi, vagyis az alaplé kifejezés.

A végén jön a meglepetés

A soba lényege viszont az, hogy gluténmentes, ami nem elhanyagolható szempont egy olyan korban, amikor az érzékenység nem csupán az egymással szót nem értő társadalmi csoportok egymás közötti párbeszédére jellemző. Vagyis a soba lehetne akár híd is, de lássuk be, ebből a főtt tésztából csak a legbátrabbak építenének hidat. Maradjon ez inkább a konyhák világának és a reménynek, hogy egy jó szobában egy jó sobával még a legnagyobb ellenfelek is jól érezhetik magukat, és – az ízek mellett – élvezhetik egymás társaságát.

A podcast végén Pierre meglepetést tartogat számunkra. Mi már tudjuk, hogy mi az, ám ha elárulnánk, nem lenne meglepetés. 

Ha valaki kihagyta volna Pierre előző podcastműsorát, az mindenképpen hallgassa meg, mert az ennek a mostani műsornak az első része. Ide kattintva meghallgatható.

Pierre gasztroesztéta.

Az adásban elhangzottak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.