Jön már a bika, fúj az orra lika

Tervpályázatot írtak ki a debreceni Aranybika szálloda épülettömbjének teljes megújítására. Mivel az ingatlan új tulajdonosa, a Mathias Corvinus Collegium egy városképbe jobban illeszkedő ingatlankomplexumot kíván a Nagytemplom szomszédságában felépíttetni, így a rekonstrukciót megelőzően először lebontják a hotel szocializmusban hozzátoldott épületszárnyát. Az 1976-ban átadott szállórész eltüntetését nem csak annak kifogásolható esztétikai megjelenése, rossz szobaelosztásai és 131 szűk helyisége miatt rendelte el az MCC, hanem mert a Piac utcára néző betonmonstrum az elmúlt időszakban statikailag annyira meggyengült, hogy használata életveszélyessé vált.

(Hasonló elv alapján épült meg egyébként a budapesti Kossuth téri MTESZ-székház helyén a Szabad György Irodaház is 2019-ben, amely Hültl Dezső 1928-as tervének felfrissítése volt.)

A tervek szerint idén lezárul a tervpályázat és jövőre már indulhat is az oktatási feladatokat is ellátó új szárny építése, illetve a sarokkupolában végződő 48 szobával, 10 stúdióval, 12 apartmannal és 4 luxuslakosztállyal rendelkező réginek a műemléki rekonstrukciója és felújítása. A program a debreceniek bevonásával és egyetértésével zajlik, a bírálóbizottság tagja lesz többek közt Papp László polgármester és Gábor István főépítész is.

Telek- és szállodatörténet

A szálloda egy jó hírű debreceni polgárról vette a nevét. A Bika-família több mint 300 éve ismert családja a városnak. Gazdálkodással, állattenyésztéssel foglalkoztak és az egyházi összeírások szerint a leggazdagabb cívisek közé tartoztak. A család őse a reformáció felvétele után, 1536-ban telepedett le Debrecenben. A XVI. századból származó városi jegyzőkönyvben gyakorta találkozunk a család tagjainak különböző jogügyeivel. Egy régi írás megemlíti, hogy Bika Bálint Darabos utcai száraz malmát és házát a kollégiumnak ajándékozta azzal a céllal, hogy a főiskolán tanuló diákok számára begyűjtött gabonaféléket az intézet ott őröltethesse vámmentesen, a házzal pedig a

nagytiszteletű kollégiumi tanács saját belátása szerint rendelkezhessék.

A Bika-család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város, hogy kilenc év múlva a família egykori lakhelyét fogadónak alakíthassák át. 1701-ben már itt lakott gróf Eszterházy Antal későbbi kuruc generális, majd 1724-ben szintén itt nyert elhelyezést Csáki Imre bíboros is, aki csak azért jött a kálvinista Rómába, hogy ott katolikus templomot építtethessen fel. 

Az évtizedek, évszázadok során a fogadót többször átépítették, bővítették. 1799-ben például emeletet kapott. A homlokzatára 1809-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér. 1849-ben szintén itt hajtotta le álomra a fejét Bem József tábornok és a cári sereggel megütközött Nagysándor József honvéd tábornok is.

Amikor a félreértés kiderült, a diplomaták az Aranybikában kaptak helyet, ahol a szolgáltatásokkal igen meg voltak elégedve. A „Golden Bull” ekkor már Európa-szerte híres volt. 1849. január első napjaiban Pestről a forradalmi kormány és az Országgyűlés tagjai is Debrecenbe költöztek. Szinte naponta megfordultak az Aranybikában ebédelni, vagy vacsorázni. 1849. augusztus 2-a szomorú napja volt az országnak, de az Aranybikának is. Délben még itt ebédeltek a magyar hadsereg tisztjei, de miután a város határában Nagysándor tábornok hadserege vereséget szenvedett, este már a cári tisztek rendeztek díszvacsorát Paszkevics orosz herceg tiszteletére.

Az 1800-as évek közepétől a debreceni nagyvásárokon gyakran megfordultak Heves, Szabolcs, Bihar megye földesurai, akik nemegyszer két hétig az Aranybikában húzatták nótáikat a híres cigányprímásokkal. A legmulatósabbak közé tartozott Recsky András hevesi, Ibrányi Ferenc szabolcsi, Csemovics Péter bihari, valamint Józsa Gyuri hevesi földesúr. 

Megfordult a Bikában Blaha Lujza, Jászai Mari, Horváth Árpád híres színigazgató és felesége, Neményi Lili, de még arról is szól a fáma, hogy Kossuth Lajosnak a Bikában játszotta kedvenc nótáit kedvenc muzsikusa, Boka Károly híres cigányprímás. Később fiának, Ferencnek a tiszteletére is muzsikált, amiért később rövid időre börtönbe is zárták. Amikor is 1895-ben Kossuth Ferenc tiszteletére fogadást adtak a Bikában, Kiss Áron a tiszántúli egyházkerület ősz hajú püspöke köszöntötte a neves vendégeket, de köszöntötte a királyt is. A fogadás résztvevőinek ez nem tetszett, s dübörgő tapsvihar tört ki, amikor a prímás rázendített a híres kuruc nótára: „Mégis huncut a német”.

Az Országházat is jegyző Steindl Imre építész tervei szerint 1882-ben egyemeletes szállodát építettek a fogadó helyére. A megnövekedett igények miatt azonban ezt a takaros épületet 1913-ban lebontották. Helyére 1915-ben épült fel eklektikus stílusban az a ma is látható épület, amelynek terveit Hajós Alfréd építészmérnök készítette.

Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragómesterek készítették.

Az új Bika szálló étteremben adtak fogadást IV. Károly királynak is, aki az 1918-as forradalom előestéjén a Debreceni Klinika átadására érkezett ide. (A királyi családot nem itt szállásolták el.) A szálloda későbbi vendége volt gróf Bethlen István, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond is, aki többek között itt gyűjtötte az anyagot „Légy jó mindhalálig” című regényéhez. 

Maga csak vegye fel a rendelést, a többit majd én elintézem.

A második világháború után szintén itt szállt meg Miklós Béla kormányfő, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek, az utóbbi időkben pedig Bruno Kreisky osztrák és Helmuth Kohl német kancellárok, Koivitso finn elnök, valamint II. János Pál pápa.