Nem egy legenda döntött úgy, hogy inkább elhagyja az eredeti nevét.

Az atlétikai vb-rajt apropóján ne feledjük, hol rendezték 25 éve a sportág Európa-bajnokságát.

Akadt, aki úszó helyett kosarasként jutott végül olimpiára.

Kikaptunk 5:0-ra, de aztán fordult a kocka.

1896. április 11-én rögvest kettőt is nyert Hajós Alfréd.

Kossuth Lajos, Bem tábornok, Paszkievics herceg, Blaha Lujza és Helmuth Kohl is megfordult az Aranybikában.

Volt idő, amikor a nyári olimpiai játékokon szobor, költemény és plakát versenyágban is rajthoz álltak.

Hajós Alfréd (1878–1955) munkásságára és örökségére emlékezne az a köztéri szobor, amelynek megalkotására most írtak ki 30 millió forintos pályázatot.

A magyar úszó fel akarta adni 1896-ban, de nem látott kísérőhajót, így kiúszott a partra. Óriási fölénnyel nyert 1200 méter gyorson.

A magyar sport első olimpiai aranyérmét 10 fokos tengervízben nyerte Hajós Alfréd Athénban, 1896-ban. Aztán az osztrák himnuszt kezdték el játszani neki. 177 olimpiai mese.

2010-ben a választások után két nappal, 1,68 milliárd forintért adták el. Húsz éve üresen áll.

A pályakerékpárosok bázisa volt, de innen indult a magyar atlétika és futball is, Puskás Öcsi is itt stírölte a csajokat. A Vasló Kupával búcsúztatták a 118 éves Millenárist, három év múlva jöhet az új sportlétesítmény.

Hajós Alfréd 117 éve nyerte az első olimpiát, 13 fokos tengervízben, 3 méteres hullámok között úszott. Sportpályát, szállodát, uszodát tervezett.

Annyi magyar olimpiai bajnok él külföldön, mint Budapesten kívül itthon. Hány bajnokot adtak a városok? Miért veri Eger Győrt? Jászberény miért lóg ki? 117 éve nyertük az első olimpiai aranyat.

Kaptunk pár oldalt Somlai Tibor: Tér és idő -Lakásbelsők a két világháború között 1925–1942 című könyvéből