Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A város első korszerű szállodája nem sokkal az átadást követően leégettA Kis-Sváb-hegy 1907-es felparcellázásakor a főváros a Bíró utca 6/D alatti, 300,7 négyszögölnyi telkét a legnagyobb licitet bemondó Farkas Imre vállalkozónak és nejének, Stein Vilma úrhölgynek adta el. Az 1869-ben alapított Kann és Heller nevű, malom- és mezőgazdasági szerszámgépek kereskedelmével és javításával foglalkozó cég vezetője 1908. december 23-án kérvényezte feleségével közösen, hogy birtokára egy geometrikus vonalvezetésű, hatalmas méretű szecessziós-art deco stílusú villát építhessen fel.
Farkasék új otthonuk megtervezésével az ekkor már országos hírnévnek és elismertségnek örvendő építészpárost, Román Ernőt és testvérét, Román Miklóst kérték fel,
akik úgy álmodták meg a família leendő ingatlanját, hogy az a szomszédos 6/B alatti épületnek a tükörképe legyen.
A 6/C alatti villát közrefogó két szélső épület közötti különbség csak annyi volt, hogy a 6/D házszámú épületnek picivel magasabb lett a tornya, mint a B-nek.
Az 1909-ben átadott emeletes házban kezdetben két nagy méretű lakás szolgálta ki a házaspárt és kiskorú gyermekeiket. Míg a legfelső emeleten három lakó- és egy vendégszoba, fürdőszoba, gardrób, Vilma cselédjének, illetve a fiúk (Pál, Endre, György, István) nevelőnőjének hálófülkéi ölelték körbe a míves falépcsővel megkoronázott középső teret, addig a földszinten ismételten három lakószoba, előszoba, egy délkeleti fekvésű télikert, hall, konyha és tágas kamra szolgálta ki a családot.
A villa szuterénjében alakították ki a háziúr inasának szobáját, a mosókonyhát, a házmester szoba-konyhás lakását, valamint a fáskamrát. A budai Várnegyedre néző nyolcszögű toronyban kényelmes munkaszobát alakítottak ki a családfenntartónak.
Mivel a villa horribilis építési költségei, a banki hitelek, a kényszerzálogjog és a különféle illetékek kamatai évről évre meghaladták Farkas Imre jövedelmét, a nagykereskedő 1929-ben úgy döntött, kilép a Kann és Heller cégből, hogy Erős Károllyal szövetkezve saját szerszámgép- és szerszámkereskedést alapíthasson az újlipótvárosi Főnix-háznak a mai Raoul Wallenberg utca 4. alá eső frontján.
Néhány hónap elteltével azonban sajnos kiderült, hogy ennek a firmának a jövedelme is túl kevés lesz a hitelek finanszírozására. A súlyosan eladósodott szülők és a felsőoktatási költségeket nyögő testvérek közvetlen támogatása miatt ekkor döntött Imre legidősebb fia úgy, hogy visszaköltözik a Bíró utcai házba, hogy jövedelme jelentős részét vagy az anyjának, vagy fivéreinek adhassa. Pál egyébként nem a szerszámgép-, hanem a kecske- és disznókereskedelemben találta meg számításait.
A tartozásokat csak akkor tudta a család pozitívumba fordítani, amikor az 1897-ben született Endre és az 1905-ben napvilágot látott György is felnőtt, és belépett a munkaerőpiacra. A két fiú apjukkal és bátyjukkal ellentétben azonban nem a kereskedelmet, hanem az építészetet választotta szakmájának.
Tehetségüknek köszönhetően a két ifjú nagyon hamar a Horthy-korszak egyik legfelkapottabb építészpárosa lett. Olyan modern és tágas épületek terveit köszönhetjük nekik, mint
A Farkas-villa további költségeinek csökkentésére Imre és Vilma három fiatalabb fiúgyermeke együttesen költözött vissza 1932-ben a Bíró utca 6/D-be szüleik és bátyjuk mellé, de már nem magányosan, hanem feleségeikkel közösen jöttek.
Ekkor osztották fel hét kisebb méretű lakásra az addig két hatalmas otthonnak helyet adó tornyos épületet.
A sorban harmadikként megszületett Farkas György 1933. október 3-án vette el feleségül Szűcs Klárát, aki Szűcs Mór finomszövet-kereskedő és Brust Irma legkisebb lánya volt. Fontos információ, hogy Klára nővérét, Erzsébetet 1924-ben vezette oltárhoz a Nyírbaktáról (ma Baktalórántháza) származó dr. Schwartz Tivadar ügyvéd, aki az I. világháború idején orosz hadifogolyként tökéletesen megtanulta az eszperantó nyelvet.
A habarovszki fogolytáborból jó nagy kerülővel hazatérő, Teo Melas álnéven is publikáló jogi doktor 1922-ben alapította meg többedmagával Moszkvában a Szovjet Eszperantó Szövetséget (Soveta Esperanto-Asocio) és a Literatura Mondo című folyóiratot,
amely az úgynevezett Hungara Skolo, azaz a Magyar Iskola eszperantista irodalma egyik központjaként lett később világszerte ismert.
Schwartz egy évvel később írta meg a Modern Robinsonok (Modern Robinzonoj) című regényét, amely az orosz forradalom utáni polgárháború zűrzavaráról és az ő szibériai hadifogolytáborból történő kalandos szökéséről és hazajutásáról szólt – persze eszperantóul.
Tivadar Budapestre visszatérve – mit feljebb említettük – 1924-ben vette el feleségül Szűcs Erzsébetet, aki két gyermekkel ajándékozta meg. A házaspárnak 1926-ban született meg Pál, 1930-ban pedig György nevű fia. Mivel Schwartz a felesége révén rokoni kapcsolatba került a Farkas családdal, teljesen kézenfekvő volt az ügyvédnek, hogy a
Lupaszigeti telkére szánt bauhaus stílusú nyaralóját az egyre ismertebb és felkapottabb sógoraival, azaz Györggyel és Endrével terveztesse meg. Ez a mai napig álló áramvonalas, Duna-parti villa 1935-ben készült el.
A nyári lakban persze nemcsak Tivadar kiskorú fiai élvezték a nyarakat, hanem az építészvégzettségű sógorok, a feleségeik és persze a kis-sváb-hegyi csemetéik is. „A gyerekcsere” oda-vissza működött. Ha az eszperantista író és felesége külföldön kívánt meghitt körülmények között nyaralni vagy telelni, akkor lurkóikat mindig a Bíró utcai Farkasokra vagy Teo sógornőjére, a kisebbik Szűcs lányra bízták.
Azért csak rájuk, mert a villát építtető Farkas Imre felesége, a szeretett nagyi, Stein Vilma 1934-ben meghalt.
A visszaemlékezők szerint a kantárnadrágos Schwartz fiúk minden reggel nagy adag kakaóval indították a napjukat, amikor a hegyoldalban nyaraltak a rokonságuknál.
Tivadar 1936-ban döntötte el, hogy a várható zsidóüldözés és vallási megbélyegzés miatt az eredeti családnevét megváltoztatja. Így lett famíliájának neve Schwartzból Soros. Ekkor még úgy tűnt, hogy a két zsidó származású, de vallását nem gyakorló család, a tetterős férjek és feleségeik szoros rokoni kapcsolatokat alakítottak ki egymás között, de a dokumentumok alapján útjaik nagyjából ekkortól váltak ketté.
Soros Tivadar ügyvéd 1937-ben ugyanis valamilyen ok miatt nagyon összeveszett szeretett sógorával, a Lupaszigeti nyaralót tervező Farkas György építésszel. Felesége, Szűcs Erzsébet ugyanezen probléma miatt fordított véglegesen hátat édestestvérének, Szűcs Klárának.
Az okokat már több újságíró is firtatta, de a „családregényt” legjobban ismerő Steve Kroft sztárújságíró és Michael T. Kaufmann riporter, a The New York Times rovatvezetője sem tudta meg soha a pontos választ az érintettektől. Ez a sztori örökre titok marad.
A családi balhé akkora hullámokat generált, hogy 1938-ban a Farkas–Szűcs páros állítólag csak „ez az ügy miatt” hagyta el az országot. Első útjuk Londonba, majd egy évvel később az Egyesült Államokba vezetett. Véglegesen Miamiban telepedtek le. Itt született meg Tom nevű fiacskájuk, majd 1944-ben Georgette nevű leányuk. 1946-tól majdnem 70 évig volt a St. Gaudens Road 3547. szám alatti családi ház az otthonuk.
György bár ekkor még mindig aktív építész – többek között ő tervezi meg a Miami Nemzetközi Repülőtér terminálját, a floridai egyetem campusát, az alma mater diákklubjait, kollégiumait, a Howard Johnson étteremlánc külső-belső dizájnját, valamint a Miami Beach Lincoln és Alton nevű sugárútjai mellett sorakozó 12 bankfiókot, ám George B. Farkas néven egyre jobban élvezi a belsőépítészetet, az iparművészetet, a szövet- és bútortervezést, valamint az ipari formatervezést. Több mint egytucatnyi jacht és tengeri vitorlás terve került ki akkoriban a kezei alól. A reneszánsz ember 1961-ben hunyt el az amerikai Riviérán.
Felesége, Szűcs Klára híres és elismert fotóművész lett a tengerentúlon. Neves természetfotósként sokat tett Florida élővilágának és faunájának megőrzéséért és megörökítéséért. Emléke előtt tisztelegve tíz évvel ezelőtt róla nevezték el a kilenc hektáron elnyúló híres Kampong Nemzeti Trópusi Botanikus Park legnagyobb lótusztavát. Klára 2014-ben hunyt el 103 éves korában.
A legidősebb építészmérnök, Farkas Endre és 1937-ben oltárhoz vezetett neje, Vass Ilona ideggyógyász György és Klára távozása után egy évvel költözött ki a Bíró utcai villából. Az ifjú pár – nyilván nem véletlenül – először pont a testvérek tervei alapján megvalósult Tátra utca 5/C alatti társasház egyik emeleti lakásába költözött. Endre ekkor már nemcsak építészettel, hanem festészettel és reklámgrafikával is foglalkozott.
Többek között ő alkotja meg a Modiano cigarettagyár egyik ikonikus plakátját is, egy V betűt felmutató kezet, amelyben cigi füstölög.
A nyugtalan lelkű pár 1938-ban telepedett le Olaszországban, majd az újabb világégés kirobbanása előtt ők is Floridába menekültek, ahol Endre egy betegség következtében 1952-ben elhunyt.
Özvegyét bár marasztalja Floridában egyre sikeresebb sógora és annak neje, Ilona, az orvosi karrierje miatt inkább New York felé veszi az irányt. Ott kezd el praktizálni. Magánrendelőjét és lakását az 55 East 86 street alatti 14 emeletes toronyházban alakíttatja ki. Az Amerikai Magyar Orvostársaság 1965-ben választja meg a Tudományos Komité elnökének.
Szintén ebben az évben lesz a William Alanson Pszichoanalitikus Intézet tagja. Bár férjét rég elvesztette, mindvégig jó kapcsolatot ápol Miamiban maradt, időközben szintén özveggyé vált sógornőjével és annak gyermekeivel. Ilona 1978-ban hunyt el New Yorkban.
A legidősebb fiú, Pál ismeretlen helyre történő távozását, valamint az építész ifjak Amerikába költözését nehezen viselte az 1934 óta özvegyként vegetáló nagypapa. A Bíró utcai villát építtető Imre nem is bírta sokáig felesége nélkül, 1939-ben, 62 éves korában követte szeretett nejét a sírba.
A villa ekkor lett teljesen a legkisebb fiú, Farkas István gyógyszerész és felesége, Halmos Hedvig Alice csecsemő- és gyermekgyógyász otthona.
A Heddának becézett orvosnő 1937-ben doktorált Pécsett. Apja az a Ferenc József-renddel és Horthy Miklós alapította Signum Laudis plecsnivel kitüntetett Halmos Dezső belgyógyász, tábori főorvos, aki a Londonban élő Mikes György újságíró, az angol humor legjobb képviselőjének nevelőapja volt.
Hedda az édesanyját, Gál Ibolykát még a születési évében, 1914-ben vesztette el. Neveléséről apja későbbi feleségei gondoskodtak. Mivel a Bíró utcai villa túl nagy lett már a Farkas családnak, Alice a férje engedélyével
az épület földszintjéből 1939-ben leválasztatott két szobát, hogy itt alakíthassa ki utcára néző rendelőjét.
Farkas István és neje, Halmos Hedda a vészkorszakot követően, valamikor 1947 körül szintén az Egyesült Államokba menekült. Velük tartott Alice apja, Halmos Dezső is. A család a New York államban megbújó Syosset városában telepedett le. Gyermekeik szintén orvosok lettek.
A nagy 1937-es családi összeveszés miatt Sorosék már sohasem látogatták meg a kis-sváb-hegyi rokonságukat. Magyarország német megszállását követően Tivadar és felesége azonnal kiköltöznek a Parlamenttel szemközti, Kossuth Lajos tér 16–17. szám alatti emeleti lakásukból – ahol gyakori vendég volt Ignotus és József Attila is –, hogy a lupaszigeti nyaralójukban keressenek menedéket. A politikai és a háborús helyzet romlásával 1944 nyarán dönt úgy a családfő, hogy szeretteit az ország különböző pontjain fogja majd elrejteni.
Soros Tivadar ezekben a vészterhes időkben Szabó Elek tállyai borász neve alatt bujkált. Eleinte barátjával, lupaszigeti telekszomszédjával, a szintén jó nevű Kozma Lajos építésszel közösen egy saját építésű Pozsonyi utcai búvóhelyen éltek, ám innen el kellett költözniük, mert a rejteküknek helyt adó ingatlan csillagos ház lett. Később egy középkorú házaspárnál laknak albérletben, ahol a férj az Élelmezésügyi Minisztériumban dolgozott.
Tivadar a feleségét, Szűcs Erzsébetet az árjának számító Brandeisz Elza expresszívtánc- és mozgásművész balatonalmádi nyaralójában rejtette el. Ez a kicsinyke ház az Öreghegy oldalában állt. Míg a front nem ért oda, Elza és Erzsébet gyakran vitorláztak a tavon.
Bár egyre veszélyesebb volt, Tivadar a nyilas hatalomátvétel idején mégis magához veszi fiait, akiket szállásadóinak úgy mutat be, mint a keresztfiait.
A „halálos jelmezbálhoz” igazodva az ekkor 18 éves Pál és a 14 éves György ezentúl Lexi bácsinak szólítják apjukat.
Mivel kisebbik fia az újabb névkeresztségében a Kiss Sándor nevet kapta, így őt először pénzért cserébe munkatársánál, Baumbach Lajos hivatalnok otthonában bújtatta. A Földművelésügyi Minisztériumban dolgozó „nevelőapa” náci kollaboránsként gyakran vitte magával a gondjaira bízott Gyurikát az életükért cserébe vagyonukat hátrahagyó gazdag zsidó üzletemberek házaiba leltárt készíttetni. Ilyen eset volt például az a Tolna megyei „különös kirándulás is”, amikor
báró Kornfeld Móric iregszemcsei kastélyának az ingóságait kellett Baumbachnak és Soros Györgynek felmérnie.
Mivel Baumbach szerette az alkoholt, Soros Tivadar Budapest ostroma kezdetén úgy döntött, hogy egy másik kollégájánál rejti el fiait. Így került a képbe Prohászka Miklós főmérnök, aki szintén a Kis-Sváb-hegyen élt, a Bánffy (ma Acsády Ignác) utca 13. alatti Rajna-villában.
Feleségével közösen itt béreltek a házúrtól egy 2 + 1 szobás földszinti lakást. A papi neveltetésben részesült Prohászka egy olyan, méretes
ónémet stílusú szekrénnyel reteszelte le a hálófülkét, amelynek hátoldala elmozdítható volt, így razzia esetén a fiúk könnyen és gyorsan elbújhattak a félszobában.
Palit mégis elhurcolják innen egy kis „málenkij robotra”, de szerencsére sikerül megszöknie a szovjet Vörös Hadseregtől még a főváros határában.
A háború után a két fiú elhagyja az országot. György 1947-ben utazott a berni Eszperantó Világkongresszusra, ahonnan Angliába ment, ahol a londoni rokon, Mikes György újságíró-humorista segítette a taníttatását. György 1956-ban költözött ki az Egyesült Államokba, ahol
multimilliárdosként a világ egyik leggazdagabb embere lett. Nevét a nagyvilágban mindennap szóba hozzák vagy negatív, vagy pozitív előjellel.
Bátyja, Pál a magyar sícsapat tagjaként 1948-ban utazott ki a svájci téli olimpiára, de az ötkarikás játékok helyett New Yorkba utazott, ahol feltalálóként és mérnökként anyagilag szintén sikeres lett. 2013-ban hunyt el. Szüleik, Soros Tivadar és felesége, Szűcs Erzsébet 1956 után hagyták el Magyarországot. Ők szintén New Yorkban telepedtek le. Theodor 1968 februárjában halt meg.
Visszaugorva a Bíró utca 6/D alatti villához, az épület lakásaiba 1947-ben költöztette be az állam az embereit. Egyelőre még nincs bizonyíték arra, hogy Farkas István gyógyszerésztől és nejétől, Halmos Hedda gyermekorvostól megvette vagy csak simán elkobozta a hatalom a ház kulcsait, az azonban tény, hogy
ez eredeti formájában megmaradt, ritka belsőépítészeti értékekkel rendelkező Farkas-villának az elmúlt 77 évben nem volt jó gazdája sem a főváros, sem a XII. kerület.
A ház állapotát elnézve az elhanyagolt ingatlan hamarosan az enyészeté lesz. Idő kérdése, hogy mikor lopják el a geometrikus mintázatú üvegdíszes ajtajait és ablakait, a meseszép cserépkályháját és szecessziós fogasait, mikor vágják ki az 1074 négyzetméteres kertjéből az ősfákat tüzelőnek.
Mivel a kerületi önkormányzat is érzi, hogy rossz gazdája az épületnek, a műemléknek számító Farkas-villát már 2018 óta próbálják eladni, de eddig nem sok sikerrel. Az ingatlan 2021-es kikiáltási vételára 203,4 millió forint volt, amely azóta valószínűleg valamennyivel már több lett. Talán e cikk után majd megveszi a Soros.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
