Az NMHH médiatanácsa utolsó esélyt adott a NeoFM-nek, amely 700 milliós adósságot halmozott fel, nem fizeti a sugárzási díjat és a kiszabott bírságokat sem. Ha a részletfizetéssel sem tud élni a baloldali gazdasági körökhöz több szálon kötődő cég, akkor akár már a nyáron elvesztheti a sugárzási engedélyét.
Az NMHH Médiatanács szerdán döntött arról, hogy különböző kedvezményekkel próbálja rávenni a NeoFM-et, hogy fizesse be a médiahatóság felé felhalmozott adósságát. Dr. Auer János médiatanácsi tag sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rádiót működtető FM1 Zrt. már 700 millió forinttal tartozik az NMHH-nak, többek közt a sugárzási díjat sem fizetik, illetve eddig egyetlen kiszabott bírságot sem rendeztek.
Auer szerint a Médiatanács mai döntése az utolsó mentőöv a rádiónak: elengedték a 40 millió forintnyi késedelmi pótlékot, illetve felajánlják, hogy a tartozást egy év alatt, egyenlő részletekben rendezzék.
A rádiónak az első törlesztőrészletet pár napon belül kell megfizetnie. Ha ezt nem teszi meg, az NMHH Médiatanácsa már következő ülésén, azaz még a nyáron dönthet a rádió sugárzási engedélyének visszavonásáról. Azaz megszűnhet a NeoFM, amely a Sláger Rádió helyén a bal- és a jobboldal alkujának eredményeképpen született, és több szálon is kötődik a 2010-es választásokon alulmaradó pártok gazdasági köreihez.
A baloldal vállalkozása
A NeoFm a Sláger Rádió frekvenciáját nyerte el még 2009-ben, pedig az akkori médiahatóság pályázatát már akkor sokan aggályosnak látták. A pályázati kiírásban elrejtett kiskapuk miatt mondott le annak idején az ORTT elnöke, Majtényi László. Az akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon és Sólyom László köztársasági elnök is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Sláger és a Danubius frekvenciájára kiírt pályázat elbírálásában politikai szempontok is közrejátszottak.
A médiabotrány és a tiltakozás ellenére végül a kormányváltás után másfél évig nemzeti fejlesztési miniszterként is tevékenykedő Fellegi Tamás akkori cége, az Infocenter nyerte a Danubius frekvenciáját, míg a Sláger helyén az Econet tulajdonában lévő Est-csoport indíthatott új rádiót.
Ez utóbbi lett a NeoFM, amely alig egy évvel később már tulajdonost is váltott, amikor az SZDSZ egykori politikusa, a Szerencsejáték Zrt. korábbi vezérigazgatója, Székely Gábor 2010 augusztusában megvette a NeoFM 75 százalékát. Az Econet azért a rádió kisebbségi tulajdonosa maradt, emellett továbbra is sales house-a értékesítette a rádió reklámidejét. A NeoFM baloldali gazdasági körökhöz való kötődését jól jelzi, hogy a NeoFM reklámjait eladó EMG Sales House 26 százalékos kisebbsége tulajdonosa ekkor az a Geomédia Zrt. volt, amely például a Vasárnapi Híreket is kiadja. A hetilap felelős szerkesztője még jelenleg is Gál J. Zoltán szocialista politikus, egykori kormányszóvivő.
A NeoFM-nek a kormányváltás óta nincs jó viszonya a médiahatósággal, így az új médiatörvény nyomán született NMHH-val sem. A NeoFM már az első évben csaknem százmillió forintnyi bírságot kapott a reklámidő túllépéséért, illetve azért, mert a szerződésben vállalt negyed óránál rövidebb hírműsort sugároztak hónapokon át. Ennek ellenére nehéz volt egyértelmű politikai motivációt feltételezni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság döntésében, mivel a NeoFM nem csak véletlenül sértette meg a szerződést: ősszel például átlagosan alig ötperces hírblokkot adtak, és ezen a hatóság többszöri figyelmeztetésére sem változtattak.
A kormányváltás azonban egyértelműen nem tett jót a NeoFM-nek, reklámbevételei például rendre alulmaradtak a tervezettnél, eltűntek az állami hirdetők, és egyre több pletyka keringett arról, hogy az Est Média cégei nem tudnak időben fizetni az alkalmazottaknak.
Az Est-csoport még a kormányváltás előtt eladta másik rádióját, a Radiocafét a KV Barát Kft.-nek, amelynek legfőbb tulajdonosa az a Stalmayer Róbert, aki pár éve a Ferihegy fapados alternatívájának hirdetett, azután csendben eltűnő székesfehérvári Alba Airport igazgatója volt. Bár a reklámidő értékesítése itt is a cég sales house-ánál maradt. Ekkor kezdődött a budapesti rádió agóniája.
A Radiocafé eladásával az Est-csoport a médiatörvény azon passzusát akarta kikerülni, amely szerint országos és helyi adóban nem lehet 25 százaléknál nagyobb tulajdonrésze ugyanannak a cégnek, de mivel később eladták a NeoFM 75 százalékát, végül visszavásárolták a Radiocafét. Ezután 2011-ben a ZónaTaxi tulajdonosaként ismertté vált, majd májusban a reptéri szerződések miatt csalás vádjával rövid időre őrizetbe is vett Veres István vállalkozóhoz került a Radiocafé, de pár nappal később az NMHH végleg elvette a rádió frekvenciáját. Az indok: közel egy éven át nem fizettek sugárzási díjat, és több mint 24 millió forint hátralékot halmoztak fel.
Közben az Econet is mélyrepülésbe kezdett a tőzsdén, és úgy tűnt, hogy az éveken át médiaportfóliót építő cég nem képes túlélni, hogy bevásárolta magát a legnagyobb hazai nyári fesztiválokat szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft-ben.
Ráadásul az Econetből a tőzsdei zuhanás közben Est Mediává változó cég médiavállalkozásai is sorra kudarcba fordultak: megszűnt ugye a Radiocafé, leállt a Timeout magyar változatának kiadása, és a racionalizálás keretében több honlapját is bezárta a cég. Az Est Media ugyan túlélte a válságot, de a cég reorganizációja és a portfólió átszervezése még most sem zárult le, ráadásul úgy tűnik, hogy elvesztik a Szigetben szerzett jelentős tulajdonrészük nagy részét.
Vannak hallgatói
Kérdés, hogy a hétszázmilliós adósság felhalmozásában mekkora szerepet játszik az, hogy a NeoFM nem számíthat az állami cégekre, és hogy a baloldalhoz köthető gazdasági erőknek nincs pénzük a rádiónál költeni. A NeoFM ugyanis egy egyre szűkülő piacon próbál megélni, ráadásul a reklámpiacot leginkább sújtó gazdasági válság éveiben kellett jelentős befektetésekkel elindulnia. Némi reményt adhat, hogy tavaly egyes felmérések szerint megállt a rádiós piac bevételeinek zuhanása, és közel 4 milliárd forinton osztozhatnak az országos és regionális rádiók.
Az biztos, hogy a NeoFM nem hallgatják jelentősen kevesebben, mint a másik országos rádiót, a ClassFM-et, sőt a két rádió intenzív kommunikációs háborút folytat, hogy mégis kinek van több és lojálisabb hallgatója.
A Neo FM tegnap kiadott közleménye szerint például a több mint 7 milliós rádiós piacból csaknem 3 millió hallgatót maga mögött tudó két nagy adó elérérési mutatója az Ipsos áprilisi mérése szerint fej fej mellett halad a teljes lakosság tekintetében, azonban ha a Neo közönségarányát vizsgáljuk, az a Neo esetében 24% míg a Classnál mindössze 15%. A Neo álláspontja szerint a rádióhallgattéssal eltöltött időben is magasan a Neo vezet. Persze a ClassFm ezt másképp gondolja, a véleményük szerint "kereskedelmi szempontból legfontosabbnak" tartott 15-49 éves korosztályt nézzük, akkor a Class FM a maga 1,2 millió hallgatójával simán veri a 900 ezres Neo FM-et. A helyzetet nem segít tisztázni, hogy a rádiós piacon nincs olyan egységesen elfogadott célcsoport, mint a tévéknél, amely alapján a reklámidő árát megszabják.
A NeoFM helyzetét az sem segíti, hogy egyik húzónevük, a reggeli műsort, a Bumerángot Bochkor Gáborral együtt vezető Boros Lajos bejelentette, hogy befejezi a rádiózást. Ezzel egyik legértékesebb műsorának sikerét veszélyeztetheti a NeoFM, amely indulása óta többször is megváltoztatta struktúráját és zenei kínálatát is, éppen azért, hogy a Slágert túlélő Bumeráng hallgatóit a reggeli műsorsávon kívül is meg tudja tartani.
Kérdés, hogy ilyen helyzetben a NeoFm tud-e egyáltalán élni az NMHH ajánlatával, és az esedékes sugárzási díj kifizetése mellett rendezni tudja-e hétszázmilliós adósságát. Az ügyben szerettük volna megkérdezni a NeoFM döntéshozóit is, de egyelőre nem sikerült elérnünk őket.