Ami Hollywoodnak Brad Pitt, az a magyar rendőrkutyáknak Kántor. Meg a magyar filmgyártásnak is, persze. A különbség csak annyi, hogy Kántor sokkal szőrösebb, mint az amerikaiak Pityuja – és szemben a színésszel, a Rendőrmúzeum nyitvatartásának megfelelően lényegében bármikor látható.

Ez, mondjuk, kicsit bizarr, ám döntse el mindenki, az-e. Kántor ugyanis a taxidermia dicsőségét hirdeti, azaz halálát követően kitömték. Brad Pitt-tel ez aligha történik meg, és ez nyilván így van jól. Az 1968-as A majmok bolygója filmből az már kiderült, mennyire sokkoló, ha az emberrel történik ilyesmi (a majmok, miután megölték Dodge űrhajóst, kitömték – ahogyan az emberek is gyakran teszik az elejtett vadakkal, kedvenceikkel).

Az persze érthető, hogy mintegy hatvan évvel ezelőtt csupán emléket szerettek volna állítani az egyik legjobb és legszerethetőbb rendőrkutyának, Kántornak. A technológia fejlődésének köszönhetően ez ma már megoldható 3 vagy 4 dimenziós vetítéssel, holografikus ábrázolással, s újabban térbeli nyomtatással is.

Mindez azonban semmit sem vesz el az 1951. május 1-jén született Kántor (apja Kormos, anyja Kofa) teljesítményéből, nem kisebbíti a Hős utcában nyomozókutyává kiképzett eb érdemeit. Nevezetesen azt, hogy már hároméves korában Országos Nyomozókutya-versenyt nyert, amit ötévesen megismételt, majd tízévesen is bebizonyította, hogy nincs nála jobb bundás nyomozó. A fennmaradt adatokból kiderül, hogy 536 esetben vetették be, 279 esetben sikerrel is járt – 176 esetben bűnügyben, 103 alkalommal „határeseményben”.

Kántor persze azért hős még ma is, mert egyrészt a kiváló magyar nyomozókutya-kiképzés példája, ám emlékezete főként azért maradt fenn, mert 1975–1976-ban Kántor címmel ötrészes filmsorozat készült róla – Szamos Rudolf Kántor nyomoz, valamint Kántor a nagyvárosban című regénye alapján.

Az akkor már tizenegy éve elhunyt Kántort egy szintén remek nyomozókutya, Tuskó alakította; Kántor rendőrtársát (Tóth Tibor alhadnagyot) pedig – Tóti Tibor néven, és az öt rész alatt őrmesterből főtörzsőrmesterré előléptetett – Madaras József játszotta.

Sokan ma is azt gondolják, hogy a Kántor-film a Rex felügyelő – szintén nagy sikerrel futó, 1994-ben debütáló, eredetileg tíz évadot megélt, osztrák–német–olasz filmsorozat – ihletője, és ebben lehet is igazság. A filmtörténet ugyanakkor már jóval a magyar sorozat előtt feljegyezte a harctéri német juhász, Ri Tin Tin (1918–1932) történetét vagy a nála egy évvel korábban, 1917-ben született és 1929-ben elhunyt, szintén rendőrkutya Strongheart (eredetileg Etzel von Oeringen) nevét, aki az 1920-as években több filmben is nagy sikerrel szerepelt.

Kántor azonban örök, hírnevét senki nem veheti el tőle. A nyomozókutya már életében is hős volt, cikkeket írtak róla. A Vas Népében például Tóth Tibor alhadnagy 1963 márciusában ezt mondta róla: „Nagyon szeretem Kántort. Végtelenül hű, önfeláldozó és megbízható. Úgy bánok vele, mint érző, gondolkodó lénnyel. Munka közben szerettem meg igazán. Egyszer rám lőtt egy gonosztevő. Kántor utána ment, földre kényszerítette. Mikor rátaláltam, mozdulatlanul szorongatott egy kést és egy revolvert. Nem merte használni. Kántor fogta a torkát.”

A Vas (akkor még nem vár-) megyében szolgálatot teljesítő Kántor utolsó bevetésén már nagyon beteg volt. A szombathelyi Sportpalotában valaki pénzt lopott az öltözőből. A naptár 1963. december 11-ét mutatott. Kántor minden érintett ipari tanulót végigszimatolt, de a ruhákra tapadt szennyeződés miatt senkit nem tudott kiválasztani. Kántor ekkor a megtalált erszényről vett szimatmintát, azon ugyanis rajta volt a tettes nyoma, így azonosított az elkövetőt.

Kántor ekkor már alig tudott járni, hátsó lábait hátsóvégtag- és keresztcsontelhalás miatt már vonszolni is alig tudta. A járőrkocsiba is úgy kellett betenni, majd onnan levenni. Másnap már felkelni sem tudott, életének hátralévő részében pedig az ételét is legtöbbször fekve ette meg. Kántort ekkor felmentették a szolgálatvégzés alól, és nagy tisztelettel gondozták – majd megkímélve további szenvedéseitől 1964. június 21-én elaltatták.