Index Vakbarát Hírportál

Jóféle szeszke

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Törékeny lélek ne álljon katonának. A csonttal nincs baj, az ha törik, össze is forr, de a lélek, azzal lehetnek gondok. Tudta ezt a bölényfejű Laci is. Nem túlzás, már az anyjából is a hasán keresztül kellett kivágni, az orvosok meg azonnal fotóst hívtak a patológiáról, ekkora koponyát ugyanis, amekkorával a gőgicsélő Lacika született, százévenként egyet látni. Lacika arcának mérete felnőttkorra simán kitöltötte egy tisztességes szívlapát kelyhét, amikor meg besorozták, először portaszolgálatra állították, mondván, ahol ő a strázsa, ott sorompóra nincs szükség. Végül géppuskás lett, pedig erejét tekintve lehetett volna harckocsi-tologató is, tenyerében maroklőfegyvernek tűnt a PKM.

Laciban tényleg őserő lakozott. Mintha az apja maga Zeusz lett volna, de legalábbis Árész vagy valamelyik Herkules leszármazott. Később, miután a katonai rendészet bilincsben vitte el a körletből, már sejthető volt, hogy ereiben inkább Hádész vére folyhat. Pedig Laci a maga egyszerű hegyomlás méretével nem tűnt bonyolult embernek. Használati utasítás is csak annyi kellett hozzá, hogy amikor szekercét dobált a szekrénybe, nem volt tanácsos a dobótérben, az ágyak között sétálni.

Ám amennyire erős embernek látszott Laci, a lelke mintha éppen az ellentétje lett volna. Az óriás gyakran sírt, mit sírt, zokogott. Senki nem tudta, miért. Egyszer szekercét dobált, máskor a könnyei potyogtak, tölgyfa szekrény háta rázkódott, bömbölt, akár egy oroszlán. Majd hirtelen elnémult, felállt, a szekercét kihúzta a szekrényből, lelépett tíz métert, és a vasat újból elhajította. Azt mondta, nem bírja a bezártságot. Neki levegőre van szüksége.

Foglalkozásáról soha nem beszélt, de elnézve a gondolatait, azok eredőjét és hatását, irodai papírmunka szóba sem jöhetett. Ellenben sokat mesélt arról, hogy a Bükkben gyerekként minden nyáron gyógynövényt gyűjtött. Olyat, amilyet a természet adott. Szedte, a leadóhelyen meg pénzt kapott érte. Magyarázta is, hogy melyik fű milyen nyavalyát gyógyít, hogy mire jók a letépett virágok. És azt is mondta, hogy bármilyen kórt ki tud űzni bárkiből, csak szólni kell, ha támad a betegség, ő megszerzi rá a kenőcsöt, az olajat, tinktúrát.

Egyszer aztán, amikor a tél kőkeményen támadt, megjelent a körletben egy zsák kamillával. Ledobta a terem középre. A zsák porzott, erős kamillaillatot pöfögött magából. Laci annyit kért, hogy hozzanak a konyháról befőttesüveget, de ne törpe uborkásat, inkább 5 vagy akár 10 literest. Merthogy abban a kamillából pálinkát főz meghűlésre, fájdalomra, gyulladásra. De abból sem lehet baj, ha közben vidám hangulatba kerül az, aki issza.

Üveg még aznap lett, és valahonnan alkohol is. Laci ott állt egy 5 literes demizsonnal a hóna alatt, és azt mondta, jóféle szeszke. Aztán addig serénykedett, mígnem összerakott minden elemet, ami szerinte a kamillapálinkához szükséges, az üvegedényt meg berakta a szekrény aljába, pokróccal letakarta. Egy héten keresztül mindennap kétszer forgatta, rázta az üveget, majd a nyolcadik napon megnyitotta rendelését.

Így ment ez egészen az ünnepekig, majd egy napon, amikor a naptár szombatra fordult, és már a vasárnap is érkezett volna, az ügyeletes tiszt annyit érzékelt, hogy Laciék körletéből hangosan dől a nótaszó a folyosóra. Amikor az aranycsillagos elöljáró a szoba küszöbén megállt, különös látvány fogadta: eltorzult arcú, dülöngélő, egymásba kapaszkodó bakák buja dalokat énekeltek, Laci szekercéje pedig éppen az egyik szekrény ajtajába csapódott.

Lacit először akkor vitték el kis időre. Később már örökre. Bűnéről csupán szóbeszédek jártak, ám ha annak, amit hallani lehetett, csak a fele volt igaz, már azért is komoly évek jártak. A hadnagy hosszú hónapokkal később a leszerelő körlet tagjainak elárulta, hogy az egyik rokona börtönőr. Ez önmagában még semmit nem jelentett, de ez az oldalági smasszer azt mesélte, hogy vittek hozzájuk egy öt és fél évre ítélt rabot, aki már a harmadik hónapban azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy a rácsok mögött gyógyfüves pálinkát készített. Hogyan? Azt senki nem tudta. Ám ezt ott, a börtönben senki nem bánta. Az őrök is kaptak egy-egy palackkal, a rokon abból hozott kóstolót kétdekás üvegben.

De a hadnagy másról is beszélt. Arról, hogy ez a férfi, ott a börtönben, gyakran zokog. A legváratlanabb helyzetekben sírja el magát, vagyis ez a férfi csakis a mi Lacink lehet. Így mondta, hangjában szánalommal, hogy a mi Lacink. Pedig ha a hadnagy tudta volna, s talán tudta is, hogy mi Laci bűne, sorsának történetét alighanem örökre elhallgatta volna. Így viszont csak annyit mondott, amikor kezet rázott a hazatérőkkel, hogy hiába nő nagyra valaki, s lesz belőle óriás, ha a lelke törékeny, ne álljon be katonának.

Gyönk, 1952. május 30. Bence József járdai gyűjtő Varga Jánostól és két kislánytól átveszi a gyógynövényeket ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Gyönk, 1952. május 30. Bence József járdai gyűjtő Varga Jánostól és két kislánytól átveszi a gyógynövényeket ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Molnár Edit)
1958. november 20. Gyógynövényt válogatnak a futószalag mellett a feldolgozóüzem dolgozói. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen ( / MTI Nemzeti Fotótár)
1958. november 20. Gyógynövényt válogatnak a futószalag mellett a feldolgozóüzem dolgozói. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Vadas Ernő)
1958. november 22. A beadásra hozott gyógynövényeket tartalmazó zsákokat mérik le a Gyógynövény Leadóhelyen. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen ( / MTI Nemzeti Fotótár)
1958. november 22. A beadásra hozott gyógynövényeket tartalmazó zsákokat mérik le a Gyógynövény Leadóhelyen. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Vadas Ernő)
Tihany, 1959. július 2. Asszonyok szedik a levendulát a Kertimag és Gyógynövény Gazdaság tihanyi üzemegységének földjén ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Tihany, 1959. július 2. Asszonyok szedik a levendulát a Kertimag és Gyógynövény Gazdaság tihanyi üzemegységének földjén ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Urbán Nándor)
Kanacs, 1965. augusztus 7. Pihenőt tartanak a levendulavágó asszonyok a Kanacsi Állami Gazdaság gyógynövényt termő földjein ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Kanacs, 1965. augusztus 7. Pihenőt tartanak a levendulavágó asszonyok a Kanacsi Állami Gazdaság gyógynövényt termő földjein ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Bogár Lajos)
Tihany, 1959. július 2. Sall Kálmán párolómester leméri a levendulaolajat a Kertimag és Gyógynövény Gazdaság lepárló üzemegységében. Az üzemben naponta 70-80 mázsa virágot párolnak, ebből 40-42 kiló illóolajat nyernek ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Tihany, 1959. július 2. Sall Kálmán párolómester leméri a levendulaolajat a Kertimag és Gyógynövény Gazdaság lepárló üzemegységében. Az üzemben naponta 70-80 mázsa virágot párolnak, ebből 40-42 kiló illóolajat nyernek ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Urbán Nándor)
Magyarország, 1959. június 25. Muskotályzsályát (Salvia sclarea) szüretelő asszonyok. A növény gyógynövényként hosszú múltra tekint vissza, de általában illóolajáért termesztik. Likőrökben, italokban felhasználva emésztést segítő hatást fejt ki. Olaját masszázsolajhoz és krémek készítéséhez adhatjuk. A konyhában ételek ízesítéséhez ajánlott. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Magyarország, 1959. június 25. Muskotályzsályát (Salvia sclarea) szüretelő asszonyok. A növény gyógynövényként hosszú múltra tekint vissza, de általában illóolajáért termesztik. Likőrökben, italokban felhasználva emésztést segítő hatást fejt ki. Olaját masszázsolajhoz és krémek készítéséhez adhatjuk. A konyhában ételek ízesítéséhez ajánlott. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Jármai Béla)
Besenyőtelek, 1962. november 17. Hannus Teréz és Csirke Klára válogatják a kamillát a Herbária Gyógynövénytermelő Vállalat besenyőteleki feldolgozótelepén, ahol 150 ezer kiló kamillát és csipkebogyót dolgoznak fel ebben az évben ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Besenyőtelek, 1962. november 17. Hannus Teréz és Csirke Klára válogatják a kamillát a Herbária Gyógynövénytermelő Vállalat besenyőteleki feldolgozótelepén, ahol 150 ezer kiló kamillát és csipkebogyót dolgoznak fel ebben az évben ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Bereth Ferenc)
Velem, 1963. július 5. Gyógynövényeket, áfonyát gyűjtenek a falusiak az erdő alján az Erdei Termék Vállalat számára. A vállalat megszervezte az erdei melléktermékek – áfonya, som, szelídgesztenye és az ehető gombafajták – gyűjtését, tárolását és piaci értékesitését. Szakmunkásokat képzett ki az erdei gyümölcsök, gombák helyes kezelésére és tartósítására  ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Velem, 1963. július 5. Gyógynövényeket, áfonyát gyűjtenek a falusiak az erdő alján az Erdei Termék Vállalat számára. A vállalat megszervezte az erdei melléktermékek – áfonya, som, szelídgesztenye és az ehető gombafajták – gyűjtését, tárolását és piaci értékesitését. Szakmunkásokat képzett ki az erdei gyümölcsök, gombák helyes kezelésére és tartósítására  ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Fehérváry Ferenc)
Besenyőtelek, 1962. november 17. Szabó Sándor átvevő és Posta István, a HERBÁRIA Gyógynövénytermelő Vállalat besenyőteleki telepének vezetője vizsgálják az egri földműves szövetkezetből érkezett csipkebogyó minőségét. A telepen ebben az évben 150 ezer kilogramm kamillát és csipkebogyót dolgoznak fel. A vadon termő növények legjobb lelőhelyei Heves, Kömlő, Poroszló, Tarnaszentmiklós és Besenyőtelek települések határában találhatók, ahonnan nagy mennyiségű nyers gyógynövényt szállítanak az ott gazdálkodó termelőszövetkezetek ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Besenyőtelek, 1962. november 17. Szabó Sándor átvevő és Posta István, a HERBÁRIA Gyógynövénytermelő Vállalat besenyőteleki telepének vezetője vizsgálják az egri földműves szövetkezetből érkezett csipkebogyó minőségét. A telepen ebben az évben 150 ezer kilogramm kamillát és csipkebogyót dolgoznak fel. A vadon termő növények legjobb lelőhelyei Heves, Kömlő, Poroszló, Tarnaszentmiklós és Besenyőtelek települések határában találhatók, ahonnan nagy mennyiségű nyers gyógynövényt szállítanak az ott gazdálkodó termelőszövetkezetek ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Bereth Ferenc)
Budapest, 1959. január 6. Fejes Pálné laboráns illóolaj-vizsgálathoz készíti elő a cickafark virágát a Gyógynövény Kutatóintézet laboratóriumában. Az intézet legfőbb feladata a gyógyszeripar növényi alapanyagainak felkutatása és kikisérletezése, továbbá az illóolaj-tartalmú növények nemesítése ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Budapest, 1959. január 6. Fejes Pálné laboráns illóolaj-vizsgálathoz készíti elő a cickafark virágát a Gyógynövény Kutatóintézet laboratóriumában. Az intézet legfőbb feladata a gyógyszeripar növényi alapanyagainak felkutatása és kikisérletezése, továbbá az illóolaj-tartalmú növények nemesítése ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Tormai Andor)
Heves megye, 1985. május 19. Nő mutatja a bezsákolt kamillát. A kedvező időjárásnak köszönhetően a szakemberek becslése szerint a gyógynövényből rekordtermés várható. A Heves környéki falvak határában egész májusban tart a szedési főidény. A Mátradrog dolgozói 10 vagon kamilla begyűjtését tervezik ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Heves megye, 1985. május 19. Nő mutatja a bezsákolt kamillát. A kedvező időjárásnak köszönhetően a szakemberek becslése szerint a gyógynövényből rekordtermés várható. A Heves környéki falvak határában egész májusban tart a szedési főidény. A Mátradrog dolgozói 10 vagon kamilla begyűjtését tervezik ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: H. Szabó Sándor)
Hortobágy, 1981. május 12. Egy asszony speciális céleszközzel gyűjti a kamillavirágot a Hortobágyi Nemzeti Park szikes rétjén. A gyógynövényt a Herbária balmazújvárosi és tiszafüredi üzemeiben dolgozzák fel ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Hortobágy, 1981. május 12. Egy asszony speciális céleszközzel gyűjti a kamillavirágot a Hortobágyi Nemzeti Park szikes rétjén. A gyógynövényt a Herbária balmazújvárosi és tiszafüredi üzemeiben dolgozzák fel ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Oláh Tibor)
Budapest, 1989. szeptember 11. Béres cseppért sorban álló vásárlók a Margit körút 42. szám alatti Herbária gyógynövényszaküzlet előtt ( / MTI Nemzeti Fotótár)
Budapest, 1989. szeptember 11. Béres cseppért sorban álló vásárlók a Margit körút 42. szám alatti Herbária gyógynövényszaküzlet előtt ( / MTI Nemzeti Fotótár) (Fotó: Demecs Zsolt)


Rovatok