A rock örök és elpusztíthatatlan – jelentette ki valamikor a hetvenes években a bajszát rágva Schuster Lóránt, a P. Mobil frontembere, és stílusváltozások ide, divathullámok oda, az utóbbi években tovább hasít a MagyaRock.
Itt van mindjárt a 2005-ben elrugaszkodott Kiscsillag, Lovasi András szerelemgyermeke (benne végre ismét kedvére gitározhat), amely persze az elmúlt 18 esztendőben többször átalakult és sokat változott, de a mindenkori tagság jellemzően nem cifráz, nem bonyolít, nem púderezik semmit: egyszerűen odateszi magát. És a kezdeti sikereket később is repertoáron tartja.
Lovasi az egyik Kiscsillag-dalról nevezte el a 2008-ban szárba szökkent Fishing On Orfű fesztivált, melyet azzal az Egyedi Péterrel szervez, aki az amúgy szintén 2005-ben indult alterock Óriás frontembere.
Lovasinál egy tízessel fiatalabb Németh Juci, akit a nagyközönség az elektronikus és világzenét progresszívan ötvöző Anima Sound System énekeseként ismerhetett meg, és aki a maga zenei elképzeléseit saját csapatában, a 2008-ban alapított Nemjuciban tudta igazán kibontakoztatni.
Végezetül egy szám erejéig legyen szó a mindannyiuknál régebben, 1999-ben startoló budapesti Fish!-ről, mely saját bevallása szerint hardpopot játszik. Szerzeményeiben számos egymástól távol eső, keményebb zenei irányzat hatásai figyelhetők meg a rocktól a funkon és a punkon át a grunge-ig és a metálig, az egész mégiscsak egyfajta popzenévé áll össze, persze húzós, energikus popzenévé.
Aki e sorokat írja, nem szokott cikket írni. Az én dolgom általában az, hogy segítsek eljuttatni a szerzőink-szerkesztőink üzeneteit az interneten keresztül az olvasókhoz, hallgatókhoz, nézőkhöz. Írókat kötök össze programozókkal, annak érdekében, hogy a popkulturalis.hu sokak számára információ és szórakozás forrása lehessen. IT-projektmenedzser a szerepköröm.
És azért írok cikket mégis, hogy egy újdonságról beszámoljak. Ebben a cikkben szeretném bemutatni a Mesterséges Intelligencia (angolul: Artificial Intelligence, a továbbiakban AI) kultúrára gyakorolt forradalmi hatását.
Vannak, akik hangoztatják a jelentőségét, vannak, akik tagadják, de egyre többen figyelnek fel a hatására.
A nyelvi modellek olyan szavakat használnak, amiket emberek írtak, olyan mintázatokban, ahogy az emberek leggyakrabban használják őket, és olyan élményekről számol be, amelyeket emberek éltek át, nem pedig a Mesterséges Intelligencia
– mondja Carissa Véliz kortárs gondolkodó. Mi, a popkulturalis.hu alkotóközössége is azok közé tartozunk, akik figyelemmel kísérik a témát, és szívesen kísérletezünk az újdonsággal.
Amikor megjelent az OpenAI a hírekben, és elkezdett terjedni a köztudatban, minket is elért annak az érzése, hogy komoly változások időszakát éljük. Elsőre ijesztőnek hatott egy gyors és információval telített eszköz használata. Ezért is tűnt logikusnak, hogy játékkal „szelídítsük meg”. Házi versenyt tartottunk a lehetőségeink feltérképezéséhez, majd elkezdtünk komolyan gondolkodni, hogy hogyan integrálhatnánk a weboldalba. Elkezdtünk kísérletezni.
Először arra kértük az AI-t, mondjon hasonló zenéket egy adott előadó zeneszámaihoz. Kevésbé sikerült igazán átélhető válaszokat kapni.
Aztán arra, hogy adjon nekünk vissza egy-egy zenekarhoz hasonló zenekarokat, és ez már jobban ment neki. Egy kis finomhangolás után büszkén mutatjuk be az első lépést afelé, hogy ez az új technológia segítsen minket a zenei kultúra feldolgozásában és élvezetében.
A zeneajánló funkciót használhatjuk mostantól a ChatGPT API-jának segítségével, így minden dalnál és videónál kérhetünk ajánlást, amit aztán magán- vagy nyilvános playlistként is menthetünk.
Úgy látjuk, hogy a mesterséges intelligencia segíti rendszerezni, központozni az információt, és ezáltal ott a lehetőség, hogy bennünk is nagyobb rend legyen. Ez az, ami hozzá fog segíteni minket a kreativitáshoz, új dolgok felfedezéséhez, és a megszerzett tudás hasznos és hatékony felhasználásához.
Az ember a géppel közösen fog értéket teremteni, komoly megoldásokkal előrukkolni, és nem utolsósorban: remekül szórakozni!
Mint minden évben, idén is eljött az a nap, amikor megpróbáljuk figyelmünket egy bizonyos dologra, ma például a természetre, ezen belül a víz fontosságára irányítani. Egy ilyen napon megható, amikor elgondolkodunk, hogy bizonyos dolgok olyannyira részei a mindennapjainknak, hogy már észre sem vesszük. De nemcsak a vízivás vagy kézmosás szintjén, hanem motivikusan is: szinte nincs is olyan magyar írónk, költőnk, dalszövegírónk, aki ne használta volna ezt a motívumot.
A víz világnapja alkalmából olyan dalokat válogattunk, amelyek a víz motívumának segítségével fogalmazzák meg mondanivalójukat. Nézzük meg, milyen sokszínű jelentéseket képes felvenni ez a motívum.
Kiscsillag nagyon szép és megható dalban foglalja össze mondanivalóját. A dalszöveg a meg nem értett kis óceánról szól, aki mindenkit összevizez, a csavar a szövegben pedig az, hogy a lírai én egy jelmezbálon óceánnak öltöző személy, így jutva el az egyén lelkivilágának színre viteléhez.
Nem is kell sok magyarázatot fűzni a címválasztáshoz, amely szinte azonos Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versével. Míg Petőfinél a tenger a népek tengereként a sok embert összefoglaló motívumként működik, a Halott Pénz dalszövegében a változást hozó elem.
A meglehetősen melankolikus, mély dalszövegeiről ismert Elefánt többször is él a vízmotívummal. Egyik, vélhetően legismertebb dala is kapcsolódik ehhez a témához (Kedvenc felhőmnek). Mindkettő behozza a víz mint könny jelentésrétegét:
A saját könnyem folyóján lehajókázni
Innen volna jó.
Emellett, a csatorna kapcsán a szennyvíz kontextusa, a szavak és az éjszaka folyása kapcsán pedig egyrészt a víz, másrészt az idő, a folyamatok, folyamatosság tematikája jelenik meg.
Az Aurevoir. az autentikus, népzenei hagyományt és az angolszász beat-folkot egyesítő zenekar jó érzékkel dolgozta fel a Folyóvíz című népdalt. Ebben a dalszövegben az egyén szerelmi bánata a víz allegóriáján keresztül fogalmazódik meg. Maga a víz mint a violát nevelő, gondoskodó természeti elem a szerelmi bánatban szenvedő megszólalót testesíti meg, miközben az elvesztett kedvesének a visszatérését várja. A dal lezárásában mind a remény, mind pedig a reményvesztettség helyet kap.
A MMAMT (Mindenkinek Megvan A Maga Története) produkció spleenszerű, búskomor hangulatú dalszövege a vízmotívumot egy másik irányból közelíti meg, ugyanis a víz hiányával indít: „nem esik, nem esett és nem látom, hogy esni fog már” magában foglalva a félelmet és a reménytelenséget. A véget érő folyó a végességet, valaminek az elmúlását, végét dolgozza fel.
Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.
Mindannyian tapasztaltunk már generációs különbségekből fakadó kommunikációs félreértéseket, és ismerősen csengenek a „Bezzeg a mi időnkben...” típusú mondatok. Talán a zenei ízlés terén is találkozhattál eltérésekkel, azonban jó hírünk van! Bemutatjuk az együttest, amelynek a dalait a nagyszüleid is imádni fogják! A zenei elmélyülés mellé pedig néhány izgalmas információval is ellátunk a zenekart illetően.
Milyen lehet egy beszélgetés a nagyszülőkkel, ahol nem az a téma, hogy mennyi hiányzik a keresztrejtvény kitöltéséből, hanem arról kérdezzük őket, hogy ők hogyan szórakoztak fiatalon? Talán ezekben a kérdésekben is segítségünkre lehet a Carson Coma. A 2018-ban alakult hattagú formáció hatvanas éveket előidéző zenei stílusa sok mindennek mondható, de unalmasnak vagy egysíkúnak biztosan nem. Ez magyarázhatja üstökösszerű berobbanásukat is a magyar zeneiparba.
Bemelegítésnek kezdjük is a Nem vagyok ideges című feldolgozásukkal, amely Korda György nagyszerű slágere nyomán került vissza a köztudatba. Azon a tényen túl, hogy a magával ragadó hangzás azonnal felpörgeti a hangulatot, a fiataloknak különösen nagy segítséget jelenthet például a vizsgaidőszakban. A dal különlegessége, hogy itt nem csupán a frontember, Fekete Giorgio énekel, hanem Héra Barnabás, az együttes dobosa is.
A kezdetben angol nyelven előadó zenekar 2020-tól a korábban említett feldolgozással, majd a Lesz, ami lesz albumával tette hivatalossá, hogy magyar nyelvű dalszövegekkel folytatják a pályafutásukat. Ezen album egyik átütő kreációja a Hobbihajótörött is. Ugyanakkor a zenekar énekesének kulturális hátterére való tekintettel nem lepődnénk meg olasz nyelvű előadásokon sem, hiszen Fekete Giorgio olasz felmenőinek köszönhetően kiválóan beszéli a nyelvet.
A Lesz, ami lesz albumuknak az Én még sohasem című számot is köszönhetjük, amely szuper beszélgetéskezdeményezőként is szolgálhat a fiatalságról és a vele járó emlékekről, hibákról. Ezen az albumon túl érdemes meghallgatnod a 2019-es Corduroy Club, illetve a 2022-ben bemutatott Digitális/Analóg további szerzeményeit is. A tőlük megszokott felemelő hangulat itt sem marad el.
A Truman Show-val zárva a listát már nem meglepő, hogy 2020-ban Az év felfedezettjeként Fonogram-díjat kapott a zenekar. Életvidám hangulat és különleges színpadi megjelenés jellemzi a fiúkat. Olykor nehezebb, kevésbé pozitív témákat is érintenek dalaikban, mégis elmondható, hogy könnyed előadásmódjuk, pozitív kisugárzásuk és pörgős ritmusaik feledtetnek velünk minden bajt. Még szomorkásabb zenéiket hallgatva is inkább elmélyedünk a gondolatainkban, mintha magunkat vizsgálnánk kívülről, mégsem érezzük magunkat szomorúnak.
A Carson Coma a közös zenei nyelv a generációk között. Mindenki másért szereti, és mindenki szereti valamiért. A zenéiket hallgatván sokkal inkább egy hullámhosszra tudsz kerülni akár a nagyszüleiddel, mert lesz egy közös pont, amelyhez mindannyian érzelmeket tudtok kötni. Míg te a kedvenc zenéidet dúdolod velük, addig a nagyszüleidet felülteted az eddigi legkülönlegesebb nosztalgiavonatra. Míg neked egy parkos koncert jut eszedbe, nekik a Tavasz vagy Berlin Bár ikonikus pillanatait hozza vissza az együttes. Követni a hazai popkultúra kivételes előadóit és közben elmerülni az emlékekben szerintünk egy olyan program, amit nem érdemes kihagyni, mivel nincs fontosabb az együtt töltött pillanatoknál!
Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.
Ötven éve, 1973. március 15-én mutatta be a Budapest Filmstúdió Kardos Ferenc és Kardos István filmjét, a Petőfi ’73-at. Ennek legvégén hangzott fel először az Európa csendes című Szörényi-versmegzenésítés, melyet koncerten ugyan több alkalommal előadtak, de Petőfi soraival csak tizenegy évvel később, 1984-ben kerülhetett nagylemezre. Ugyancsak a Petőfi-évfordulóra zenésítette meg Tolcsvay László a Nemzeti dalt, de hiába terjedt szájról szájra, hivatalosan csak A Koncert című, 1981-es es dupla albumon jelenhetett meg. Ráadásul az LP borítóján szövegíróként tévesen Bródy János nevét tüntették fel.
A Petőfi ’73 című film a maga idejében formailag újszerűen és politikailag merészen hatott: a Kádár-korszak sűrűjében a történelmi pápai kollégium udvarán mindegy háromszáz hosszú hajú és farmernadrágos gimnáziumi diák – velük együtt Angelus Iván, Dörner György, Csizmadia Tibor, Can Togay, Kánya Kata és Blaskó Péter – játszotta el az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legfontosabb szereplőit és eseményeit a szervezkedéstől a segesvári csatáig. Nem riadva vissza attól sem, hogy közben máglyára vessen régi festményeket és iskolapadokat.
Poptörténeti szempontból kétségkívül az Európa csendes című Petőfi-vers Szörényi Levente által megzenésített változata a legérdekesebb. A Petőfi-emlékév alkalmából készült film bemutatását ugyan engedélyezték, az állami monopolhelyzetben lévő Magyar Hanglemezgyártó Vállalat azonban az aktualizálható, áthallásos versrészletek miatt nem adta ki a dalt. Bár 1980-ban instrumentális változatban felkerült Szörényi Levente Hazatérés című lemezére, sőt 1981-ben – szöveggel – A Koncert című Illés-rendezvényen is elhangzott, az MHV még ekkor sem merte kiadni az eseményről készült dupla LP-n (ezen amúgy nem szerepelhetett a Ha én rózsa volnék című dal sem).
Az Európa csendes – szöveggel – 1984-ben, Szörényi Levente búcsúfellépésén hangzott el újra, és akkor végre nagylemezen is megjelenhetett. Az 1973-as eredeti felvétel pedig 1996-ban vált hanghordozón elérhetővé.
Ugyancsak a Petőfi-emlékévhez kötődött, hogy Tolcsvay László megzenésítette Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét, amellyel a Tolcsvay-trió a legnagyobb sikerét aratta. Koncerten játszották, de sem lemez-, sem pedig rádiófelvétel nem készült belőle. Mégis sláger lett, szájról szájra terjedt, később tömegek énekelték. 1981-ben mint a Tolcsvay és a Trió egyik számát felvették A Koncert műsorába, a Nemzeti Sportcsarnok közönsége lelkes ovációval fogadta, mégis csak külön pártfogói közbenjárásra kerülhetett fel az eseményről készült albumra. Az MHV illetékeseinek zavarodottságát jelezte, hogy a Nemzeti dal szövegírójaként a borítón Bródy Jánost tüntették fel, amit Bródy így kommentált:
Ez feltehetőleg a hivatal lelkiismeret-furdalásának volt a következménye, nyilván érezték, hogy egy Petőfi Sándor-verssel ma már nem illene bajnak lenni, de ha mégis, akkor azt talán nem is Petőfi írta, hanem én.
Napjainkban úgy jellemezhetnénk a Kowalsky meg a Vega stílusát, mint „számtalan stílusirányzatot magába olvasztó, populáris, dallamos rockzenét”. Ezzel szemben a kezdetekben sokkal funkosabb, hiphoposabb dalaik születtek, gondoljunk csak az ikonikus Nem minden szarka farka című dalukra.
2006 egyik slágere, a Nem minden szarka farka tarka című daluk a jól ismert nyelvtörőt teszi refrénje alapjává. Ez a dal a Forradalom Rt. albumon jelent meg. Tulajdonképpen a csillogás, a külsőség kritikája (az értékszemlélet helyett), amelyet a nem minden arany, ami fénylik a sötétben közmondás is egyértelműsít a dalszövegben. Az
inkább úr a pokolban, mint szolga a mennyben
világosan reflektál az úrnak lenni, királynak lenni külső tényezőtől és belső értékektől való függésére.
A Még nem éden albumukon található Hogy vagy? című daluk témája az érzelmek irányába mozdul el. A Kowalsky meg a Vega legtöbb dalában a pozitív létszemlélet fontosságát közvetíti, ilyen a Hogy vagy? is, amely a nehéz időszakokon való átlendüléshez nyújt kapaszkodót.
Ha mennie kell, hadd menjen, és jöjjön bármi, ha jönnie kell!
Alaptémája párkapcsolati jellegű, amelyben az igazi értékek nem a tárgyi javak, sokkal inkább az, ami belül van. Emellett a mulandóság témája is felmerül, amely nem okoz szorongást, inkább keretezi az alaphelyzetet. A párkapcsolat lényege: egymás mellett lenni „egy világon át”. Egy másik fontos mondanivalója: egymást felemelni kell, nem pedig lefelé húzni. Vagy ahogy Kowalsky fogalmazza meg:
Szeretni nem azt jelenti, hogy két ember egy igát von, hanem a másikat biztatni, repülni, biztatni, repülni, biztatni, repülni.
Tipikus bulizós dal a Még nem éden című albumukon megjelenő Amilyen hülye vagy, én úgy szeretlek. Életigenlő, pozitív létszemléletet közvetítő zenéjük sokak számára lehet kapaszkodó. Ebben a dalukban kedélyes, könnyen emészthető formában dolgozzák fel a saját és mások hibáinak elfogadását.
Zenei munkásságukról általánosan elmondható, hogy az egyik alapvető mondanivalójuk, hogy az életet élni kell, hiszen az nem tart örökké, ehhez pedig fontos az önmagunk és egymás elfogadása, illetve a jóra való törekvés. A Ki van ez találva törvényszerűségeket forgat ki, ezáltal találó módon hívja fel figyelmet az élet rendjére és a fizikai törvényszerűségekre, vagy ahogyan a szövegíró fogalmaz:
Mindennek oka van, ez tökéletes világ.
Mindezeket számba véve úgy tűnik, a Kowalsky meg a Vega nem prézlizte el ezt az utóbbi 20 évet, sőt, idén már egy közös klipet is forgattak a budapest arénás koncertjükön a közönséggel. Te ott voltál?
Azt mondják, az ember a csillagokból jött létre. A vérünkben lévő vas, a csontjainkban található kalcium, és sok más testünkben lévő elem, valamint az oxigén, amit belélegzünk, mind ősi csillagok belsejében születtek, ahonnan egy szupernóva-robbanás során szabadultak ki, és később fontos szerepet játszottak az anyag fejlődésében a Földön. Vagyis mindannyian csillaganyagból vagyunk.
Hogy ez magyarázza-e vonzalmunkat ezekhez a fényes égitestekhez, és rajongásunkat azok földi megtestesítőihez, a sztárokhoz, azt döntse el ki-ki saját maga. Ezek a kiemelkedően sikeres és kivételes bánásmódot igénylő teremtmények – fontosabb alfajok: film-, pop-, futball- és tévésztár – itt élnek közöttünk, számunkra mégis elérhetetlenek. (További hívószavak: sztárkultusz, sztárallűr, sztárgázsi.)
De a csillagok közül térjünk vissza a földre, és nézzünk meg néhány dalt mai magyar előadóktól! Olyanoktól, akik szerzeményeik címében és témájában a csillagokkal foglalkoznak. Láthatjuk majd, hogy egy művésznek mi minden eszébe jut ezeknek az égbolton látható, távoli égitesteknek kapcsán.
Illetve előtte pillantsunk vissza a múltba! Emlékeznek még rá, hogy a magyar rockzene csillagai közül kik adták elő ezeket a dalokat?
Csillagok, ne ragyogjatok
Csillagok útján
Csillag leszel
Csillagvirág
Csillag vagy fecske
1972-ben járunk, a frissen alakult szupergroup, a Taurus első kislemezén megjelent egy dal, a Zöld csillag. A Hanglemezgyártó Vállalat döntéshozóinak legnagyobb „dicsőségére” ez volt az egyetlen kiadvány, amelyen a legendás gitáros, Radics Béla valamelyik szerzeménye még életében megjelenhetett. A dalt többen feldolgozták, most hallgassuk meg a magyar ethno funk jeles képviselője, a Kerekes Band előadásában!
Egy csillag születése több millió évig is eltarthat. Az izzó gázgömbök keletkezésének helyét szép szóval csillagbölcsőnek nevezzük. A Quimby 2002-es lemezén van egy dal, a Csillagbölcsi, amely Kiss Tibi énekével, Kárpáti Dódi trombitajátékával megnyugtat, elringat, és közben rövid időre „elfelejtünk mindent” – „valami csillagközi prérin”.
Az imádott hölgy tekintetének a csillagok fényéhez hasonlítása nem mai költői lelemény. Csokonai Vitéz Mihály így írt 1793-ban: „Kedvesem' szép szemei" – „Ti, egy pár Halandó Tsillagok". Ez szép.
Hallgassunk meg egy mai „csillagos-szerelmes” dalt! 2022-ben Dorogi Péter, a Kistehén Tánczenekar és az Intim Torna Illegál egykori gitáros-énekese szólókarrierbe kezdett. Kísérőzenekarával az A38 Hajón tartottak bemutatkozó koncertet, innen következzen egy részlet.
A köztudatba került hiedelem szerint a csillag lehet az egyén sorsának, a jó- vagy balszerencsének jelképe. Jó csillag alatt születhet valaki, vagy éppen hanyatlóban lehet a csillaga. És azt is tudjuk, ha nem ragyognak odafent a csillagok, akkor sűrű sötét éjszaka van.
Az Anima Sound System harmincéves fennállása alatt készített népdalok által inspirált zenéket is. Ezek közé tartozik 1997-es lemezükről a Csillagtalan is, amelyet egy erdélyi „éjjeli nóta” ihletett, és amelyet most az Anima első énekesnője, Bognár Szilvia énekével hallhatunk.
A csillag jelentheti az újjászületést is. A vérbő pszichedeliába hajló power-rockot játszó Turbo zenekar esetében ez igaz lehet. 2015-ben úgy tűnt, hogy felhagynak a zenéléssel, aztán 2019-ben újra megjelentek, ráadásul első magyar nyelvű lemezükkel, amely a Csillagból emberré címet kapta. Íme, egy újabb bizonyíték arra, hogy mindannyian csillagporból lettünk. Búcsúzóul hallgassuk meg ennek az albumnak címadó dalát!
A bevezetőben említett dalok előadói: Kex, Omega, P. Mobil, Koncz Zsuzsa, Kispál és a Borz.
Kíváncsi vagy, hogy az Omega, Koncz Zsuzsa és Kovács Kati mellett még milyen zenekarok forogtak a toplistákon? Visszatekintő sorozatunkat újabb öt, a maguk korában sikerlistás zenekar bemutatásával folytatjuk. A hazai hard rock úttörői mellett többek között felidézzük a Kék Csillagot, a Liversinget és a Scampolót is.
A Ki mit tud?-on 1963-ban döntőssé váló formáció Szécsi Pál kísérőzenekaraként is tevékenykedett, jelent meg lemezük Koós Jánossal is. Később egyik nagy slágerré váló, szerelmi csalódást tematizáló Kék csillag című daluk sokaknak ismerős lehet, kissé táncdalosabb stílusban akár Szécsi Pál éneklésében is. Sikerlistás volt még a Ki volt ez az ember?, illetve az Öt fiú balladája is.
Az első, beatkorszak előtti rock and rollt is játszó zenekar Faragó István Judy gitáros és Elvis Presley-t megtévesztésig utánozni tudó Komár László énekes vezetésével csak úgy tarolt a színpadon. És ők még ezt is tudták fokozni, hiszen Komár Zalatnay Saroltával alkotott duót 1964-től, amelyet még inkább megkedvelt a közönség. Karrierjük mégis, amikor a leginkább ragyogott a csillaguk, derékba tört: Judyt beidézték katonának, ezzel párhuzamosan pedig a beatzenekarok is megjelentek a színtéren. Ezt a későbbiekben már nem tudták visszahozni, így végül 1981-ben a zenekar megszűnt. A Maradj egy percig! vagy épp a Presser által szerzett Ne írjon fel, rendőr bácsi! című daluk ismerős lehet az olvasó számára.
Radics Béláék zenekara '68-ban debütált tízezer ember előtt a Budai Ifjúsági Parkban, Harmath Albert énekével és Radics szólózásaival igen kedvelt zenekarrá vált már az első koncert alkalmával. Mint sokan mondják, Radics a megváltás és a szabadság érzetét hozta el a hatvanas években. Mégis, az első sikereket követően a zenekar elkezdte a tagcseréket (Harmath helyett például Demjén Rózsi), amely akár jól is elsülhetett volna, de a megsokasodó konfliktusok nem tettek jót a formációnak. Végül 1970-ben feloszlott a zenekar. A Jimi Hendrix-, Cream- és egyéb feldolgozások mellett olyan saját dalokat is írtak, mint a Hosszú hajú lány, a Van, aki fél, van, aki nem.
Első nagylemeze 2006-ban jelent meg a még 1965-ben feloszlott „kis Beatlesnek”, akik farmerben és garbóban álltak színpadra, és többek között Beatles-, Pretty Things- és Rolling Stones-dalokat is játszottak. Mátrai Zsuzsa, Nagy Éva mellett Koncz Zsuzsát és Máté Pétert is kísérték. Az eleinte Túry Árpád énekessel dolgozó formáció '68 elején a Demjén testvérekkel folytatta útját, ám nem sokáig, '68 végén ugyanis feloszlottak. Saját számaik közül a Más dolgába, illetve a Miért? című dalok maradtak fenn.
A Budapesten is koncertet adó Free előtt fellépő Taurus EX-T: 25-75-82 a kezdetekkor csak úgy berobbant a köztudatba. A Balázs Ferenc és Som Lajos által alapított zenekar Radics Bélával és Brunner Győzővel egészült ki. A hazai hard rock első képviselőiként hiába töltötték meg a koncerthelyszíneket, végül mégis feloszlottak. Dalaik egy része később a műfajilag azonos Korálban csendült fel. Sikerlistán voltak A kőfalak leomlanak, A lány, akire szerelemmel nézhetek, a Szólíts meg, vándor vagy a Zöld csillag.
A cikkhez felhasznált információk a popkulturális.hu oldalon találhatók.
Mi is a természet? A világon minden, amit nem ember alkotott? Az állatok és a növények birodalma? Élettelen képződmények sokasága, amelyek folyamatosan változnak? A folyók és tengerek? A hegyek, zöldellő növényzettel borítva vagy hósapkával a csúcsukon? A felhőkorona felettünk? Mindez együtt. És szoros kapcsolatban van velünk, emberekkel.
A Magyar Popkulturális Értéktár gyűjteményéből válogattunk olyan dalokat, amelyek zenéjükben, hangulatukban és szövegükben érzékletesen visszaadják a természet sokszínűségét, nagyszerűségét és szépségét.
Induljunk el az egyik legszebb hegyünkről! A Börzsönyt legtöbben természeti értékeiről ismerik, kevésbé köztudott, hogy Magyarország legnagyobb összefüggő lakatlan területe egy helyi zenekar, a Bajdázó ihletőjévé is vált. A formációt két Dunakanyarban élő költő – Mile Zsigmond és Győrffy Ákos – alapította 2009-ben. Zenéjük elvisz a lakatlan lankákra, a szövegekben pedig összefonódik a természet és az ember.
Az évszakok változásával a természet is alakul körülöttünk. Takáts Eszter ebben a dalában nagyon szép szóképekkel ábrázolja egy nyári éjszaka érzéseit és érintéseit. Következzen a dalszerző, gitáros-énekes 2006-ban megjelent első lemezének zárószáma, egy koncertfelvételről.
Az erdő, ez a fákkal sűrűn benőtt terület, amely rengeteg ember képzeletében misztikus hely, ahol bármi megtörténhet, hiszen a fák éreznek és emlékeznek.
Both Miklós és zenekara, a Napra előadásában a népi és modern hangszerekkel megszólaltatott zene az erdőről szóló, igazán költői szöveggel párosul.
Makó Dávid dalszerző, énekes egyszemélyes produkciója a Devil's Trade. Minimalista hangszerelésű, zömmel akusztikus gitárra vagy bendzsóra épülő, rendkívül személyes hangvételű darkfolk dalaival járja Európa színpadait, de itthon is találkozhatunk vele. Ezen a 2018-as koncertfelvételen egy komor hangulatú szerzeményét láthatjuk, hallhatjuk, a tőle megszokott átéléssel előadva, elénk idézve azt a képet, ahogyan „a hajnal harmatot hordott a földre”.
A zabolátlan őserő és a szabadság egybeolvadása a természetben. A Vágtázó Csodaszarvas hangszeresei és két énekesük, M. Gebri Bernadett és Grandpierre Attila mágikus világzenéjét hallgatva a végtelen pusztába képzelhetjük magunkat, ahol a szikrázó napsütésben és éles szélben vadlovak vágtatnak.
A többség a Beatrice zeneszerző-basszusgitárosaként ismeri, pedig Miklóska Lajost (Budapest, 1948. február 26.), vagy ahogy szakmai berkekben ismerik, Aput már 1965-ben magával ragadta a beathullám. Játszott az Atlantis Nr2-ben, a Radics Béla vezette Sakk-Mattban, a korán jött Korongban, Orszáczky Jackie helyét vette át a Syriusban, megfordult az akkor még Koncz Zsuzsát kísérő Korálban is.
Majd 1978 januárja és 1981 augusztusa között a sikerei csúcsán lévő Beatricében zenélt, a zenekar szinte összes klasszikus slágerének zenéjét ő írta. 1982-től a Rock Színház tagja lett, mígnem 1987 májusában a Beatrice reaktiválódott, természetesen vele. De nem sokáig élvezhette ezt, 1988 végén romló egészségi állapota miatt ugyanis kikerült onnan. Kuro-Shio néven alapított még egy alig két évig létező együttest, de a rendszerváltozás után lényegében eltűnt a nyilvánosság elől.
Miklóska Lajos 75 éves.
Bár e cikk írásakor a Wikipédia szerint 1948. február 16-án született, a róla szóló könyvben (Bálint Csaba: Miklóska Lajos élete és munkássága, magánkiadás, 2018) ez tíz nappal később történt meg. És valóban, az érintett megerősítette: 1948. február 26-án látta meg a napvilágot egy nehéz sorsú budapesti családban.
Első jelentős formációja a Radics Béla vezette blues-rockos Sakk-Matt volt (az Apu becenév is ekkor ragadt rá: Radics hívta így, mert már családos ember volt), megfordult sok helyen, de kétségkívül 1978-tól teljesedhetett ki: nemcsak a pályája csúcsán lévő Beatricében zenélhetett, de szinte az összes, akkoriban botrányosnak számító, mára klasszikussá nemesedett rocksláger (például Jerikó, Motorizált nemzedék, Térden állva, Nem kell, Katicabogárka, Angyalföld) zenéjét is ő írta.
S bár 1987 májusában vele együtt alakult újjá a Beatrice, annak kereskedelmi szempontból legsikeresebb, kilencvenes évek eleji korszakának már nem lehetett részese, mert megromlott egészségi állapota miatt 1988 végén megváltak tőle. Egy tiszavirág-életű trióval – melyet a Japánból Észak-Amerikába tartó tengeri áramlatról nevezett el – a pályája lényegében véget is ért. Viszont a Facebookon ma is rettenetesen aktív, szinte napi szinten posztol valamit az életéből.
Mi meg ünnepeljük őt hetvenötödik születésnapján egy nemrég előkerült, rocktörténeti jelentőségű, többkamerás felvétellel 1980-ból a Kisstadionból, ahol a Beatrice a Locomotiv GT és az Omega előtt léphetett fel (a két korszakos zenekarral közös turnéja koronájaként):
Ha feltesszük a kérdést, hogyan élték meg szerelmi bánatukat az előző generációk, egy sor slágert tudunk megnevezni. Gondoljunk Demjén Szerelemvonatára vagy Zorán A szerelemnek múlnia kell című dalára, esetleg Máté Péter szerzeményeire, az elpattant húrokról nem is beszélve.
Kétféle irány látható, egyrészt vannak azok a dalok, amelyek a szakítást általános jelenségként, míg mások az én és te kapcsolatát zenésítik meg.
A Carson Coma Na mindegy című dalában, ahogyan a címe is mutatja, egyértelműen a lemondás dominál. Egy olyan zenekarral van dolgunk, amely hatéves pályafutása alatt többször is meglehetősen kreatívan nyúlt korábbi slágerekhez, és készített azokból feldolgozásokat (Korda György Nem vagyok ideges, KFT Bábu vagy). Újszerű, sajátos hangzásvilágot, megszólalást, (klipjeikben pedig) képi világot képviselnek.
Az Esti Kornél zenészei melankolikus, elgondolkodtató dalaikban dolgozzák fel tapasztalataikat. Nincs másképp az Éjszaka van című dalukkal sem, amelyben a lemondás és a ragaszkodás dilemmája kerül előtérbe. Ebben a mantraszerű, ismétlődő dalszövegben pedig megelevenedik az a fajta monotonitás, ördögi kör, amely egy ilyen, állandósult lelkiállapotban létrejön.
Lóci játszik a maga kedélyes, bájos stílusával szintén hozzányúl ehhez a témához. A Lóci dalaiból áradó életöröm egyébként sem kedvez a letargiának; mint fogalmaz egy interjúban:
Az én szomorú számom még mindig vidámabb, mint az Esti Kornél legvidámabb száma.
Valóban, Lóci teljesen más temperamentumú dalokban fogalmazza meg gondolatait. Ebben az esetben éppen azt a megváltozott viszonyt, amikor már elengedtünk valakit, de mégsem tudunk teljesen elszakadni tőle.
A Bohemian Betyars tagjai ragaszkodnak a saját „folkjukhoz”, zenei munkásságukban hangsúlyos elemként vannak ott a folk elemei. Ebben a dalban a népi motívumokat (természeti elemek, virág, madár) találó módon alkalmazó Bohemian Betyars a szakítás utáni magányt, elhagyatottságot tárgyalja, amelyet a céltalan bolyongó, csavargó létállapottal von párhuzamba.
A Konyha első lemeze a Konyhanyelv, amelyen érdekes módon épphogy nem konyhanyelven, sokkal inkább a művészi igényességgel megszerkesztett dalszövegek a jellemzőek. Az Idő van elég című albumról az Alvópóló a másik személyből itt maradt darabkaként a ragaszkodás szimbólumává válik. Teljes mértékben a te és én viszonylatában fogalmazódik meg ez a téma, és erősödik fel a másik személy hiánya az Alvópóló tükrében.
Itt a farsangi időszak, és vele együtt itt a báli szezon! Bálba invitáljuk mi is önöket, ám mielőtt színpadra lépnek a meghívott művészek, engedjenek meg egy kis kultúrtörténeti kitekintést!
Írásos emlékek nincsenek róla, de barlangrajzok alapján biztosra vehetjük, hogy már a neandervölgyi kőbaltakészítők is fényes táncmulatsággal, azaz bállal ünnepelték, ha sikerült teljesíteniük a Tervet.
A feljegyzések szerint először 1385-ben a franciaországi Amiens-ben rendeztek bált egy királyi esküvő alkalmából.
A bál szavunk az olasz ballo (tánc) szóból eredeztethető, és ez nem lehet véletlen. Itáliában aztán megadják a módját, ha ünnepélyes zenés-táncos mulatságról van szó! Gondoljunk csak a zeneszerző-óriás, Verdi Álarcosbál című operájára, illetve most ne gondoljunk rá, hiszen abban egy gyilkosság történik a bálteremben.
Zürichi dadaisták 1917 februárjában egy olyan bált rendeztek, ahol a résztvevők zene nélkül táncoltak. Ennek valamiért nem lett folytatása.
Tőlünk északabbra, cseh földön nagy hagyományai voltak a tombolával egybekötött tűzoltóbáloknak.
Aki borzongásra vágyik, annak ott van a Vámpírok bálja. És voltak kannibálok is.
A mi zenés táncmulatságunkra kiváló magyar előadók fogadták el meghívásunkat. Elsőként következzen az a zenekar, amelynek tagjai már nem elsőbálozók, és a dal sem ma született, de a nyitótánchoz tökéletes választás az ő zenéjük.
Dédszüleink korában leginkább bálokon lehetett házassággal végződő ismeretséget kötni. Második fellépőnknek annyi köze van ehhez a tényhez, hogy ők is „összeházasítottak” néhány dalt a 70-es, 80-as évek legjelentősebb magyar rockzenekarának szerzeményeiből.
Sírva vigad a magyar, a következő dalban is. De ki ne tenné ezt, mikor szíve hölgye elhagyja őt. Ráadásul nem másért, mint a cimbalmos fiáért. Jöjjön a nyírségi bálok legnépszerűbb bandája, a Parno Graszt!
A bécsi Operabál meghívását utasította vissza ez a négy derék fiatalember, hogy itt lehessenek ma velünk, és felvonultassanak előttünk egy díszes társaságot: Cavaradossit, Cso-cso-szánt, Desdemonát és Don Juant, Figarót, Izoldát, Papagénót és Papagénát.
Ki lesz a bálanya? Azaz a bál védnökének felkért előkelő, tekintélyes nő. Bocskor Bíborkának minden adottsága megvan ehhez a szerephez is. Az énekesnő zenekarával és az egyik legnagyobb slágerükkel érkezett ide. Most aztán már mindenki táncoljon!
Angliából már csak egy ugrás Írország, ahol csodálattal emlegetik a most következő miskolci punk-rock zenekart. A hangulat a tetőfokára hág. A maszkabál soha nem érhet véget.
Talán mindenkinek ismerős az a vicc, amikor két jazz-zenész beszélget: – Képzeld, megvettem a lemezedet! – mire a másik: – Te voltál az? Ugyan a jazz népszerűsége nem feltétlenül van arányban az értékével, most mégis kísérletet teszünk a műfaj megkedveltetésére.
Öt olyan dalt és formációt hozunk, amelyek garantáltan kedvet csinálnak a műfaj hallgatásához.
Dresch Mihály és Lukács Miklós az etnojazz kiemelkedő veteránjainak számítanak, nem véletlenül esett rá a választásunk elsőként. A Dresch Quartetben is együtt zenélő páros megalakította duóját is, amelyben Lukács igényes cimbalomjátékát Dresch furulyával, fuhunnal vagy épp szaxofonnal kíséri. Első lemezük a Labirintus címet viseli, amelyben sokszínű zenei világuk úgy innovatív, hogy közben a tradíciók is fontos szerepet kapnak.
A Barabás Lőrinc Quartet albumait leginkább Miles Davis zenéi ihlették, energikus művei a fúziós jazz irányába mozdulnak el. Az utóbbi időkben jelentősen átalakult formációban Barabás trombitaművészetét korábban billentyűn Cséry Zoltán, basszusgitáron Herr Attila, dobokon pedig Nagy Zsolt kísérte, jelenlegi zenésztársai Premecz Mátyás billentyűs, Ajtai Péter bőgős és Klausz Ádám dobos. Egy jól ismert Queen-dal feldolgozását hoztunk el ízelítőül:
Harcsa Veronikát talán nem is kell bemutatni, hiszen nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is meglehetősen ismertté vált. Gyémánt Bálinttal már egész régóta zenélnek együtt duó formációban, több lemezük is született együtt. Különleges énekhangja mellett a gazdag zenei tudást szintetizáló műveik a jazz műfajában abszolút kedvcsinálónak nevezhetők.
Az Antal Gábor nevével fémjelzett, fiatal zenészekből álló trió ugyancsak 2016-ban alakult. Nagy zenei tudást mozgósító, sodró instrumentális kompozícióit számos díjjal kitüntették. Antal Gábor fantasztikus zongorajátékát basszusgitáron Szentgallay György, dobokon Molnár Mátyás kíséri. Dallam- és ritmusközpontú zenéjüket időnként Szőke Szandra énekhangja egészíti ki.
A Peet Project – szintén kiemelésre érdemes formáció – 2009 óta működik. Funkba hajló jazzy zenéjüknek üdítő színfoltja Ferencz Péter (Peet) énekhangja és kiváló hegedűszólói. Peet mellett szaxofonon Závodi Attila, billentyűn Magán Olivér, basszusgitáron Gudics Márton, dobokon Gudics Marcell játszik. Saját dalaik mellett poposabb feldolgozásokat is hallhatunk tőlük.
Az információk a popkulturalis.hu oldalról származnak.
A filmművészet és a zene a mozi megszületése óta kéz a kézben járnak. A hőskorban a némafilmeket gyakran élő zenével kísérték a filmszínházakban. Aztán következett a hangosfilm korszaka, ami Magyarországon 1931-ben jött el. Az egyik első ilyen film, a Hyppolit, a lakáj hatalmas sikert aratott – többek között a benne felhangzó slágereknek köszönhetően. Az 1960-as években történt meg, hogy a korszakra jellemző beatzene a magyar filmben is megjelent.
Azóta a filmzene készítése világszerte külön iparággá fejlődött. És itt most sorolhatnánk a rengeteg híres zeneművet és betétdalt, amely filmekhez készült, és beszélhetnénk sok-sok rendező-zeneszerző párosról, amely bevonult a filmtörténelembe. Ehelyett nézzünk olyan mai magyar zenekarokat, amelyeknek dalai a mozivásznon is megjelentek!
Haladjunk időrendben, a kétezres évek elejétől! Szó lesz itt Amerikáról és Afrikáról, utazunk metrón, találkozhatunk furcsa, mi több, megmagyarázhatatlan dolgokkal.
A mozgóképeket ezúttal is az MPÉ felbecsülhetetlen értékű gyűjteményéből válogattuk.
Herendi Gábor ebben a filmjében sikerrel házasította össze az amerikai stíluselemeket a hazai ízekkel, valamint sok-sok slágerrel. A Valami Amerikában van egy bulijelenet, melyben az Afrika című dalra táncolnak a szereplők. Laár András szerzeménye zenekarának Bál az Operában című lemezén jelent meg 1984-ben. Talán ez a KFT legismertebb száma.
Antal Nimród filmjének emlékezetes zenéje, a Neo soundtrack albuma igazán mély és nemegyszer hátborzongató utazásra hív. A filmet, amelynek több mint 300 ezer nézője volt, rekordideig játszották a magyar mozik. A Neo zenéje pedig akkora siker volt, hogy szinte egész Európában megjelent a Kontroll-lemez.
Paczolay Béla filmje, a Kalandorok igazi road movie, Haumann Péter és Rudolf Péter emlékezetes alakításával. A Kistehén zenekar pedig ezzel a dallal tett hozzá a film értékéhez. A francia Noir Désir együttes szerzeményét (Le Vent Nous Portera) adták elő, kiváló magyar fordításban, Elviszi a szél címmel.
A VAN filmzenekar a megalakulását a nagy sikerű, generációs kultfilmmé vált VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmvígjátéknak köszönheti, hiszen az ahhoz készült zene megkomponálásához és előadásához társultak a tagok. A formáció két gitárosa Reisz Gábor, a film rendezője és Csorba Lóránt, a Lóci Játszik frontembere.
Hartung Attila rendező első filmje, melynek nagy része alatt zene szól, pörgő képi világgal mutatja be a YouTube-videókon és Insta-sztorikon szocializálódott fiatal generációt. Az alkotás figyelemre méltó soundtrackjének egyik szerzője Henri Gonzo, akinek dalait a nagyszerű Fran Palermo zenekar adja elő.
A Gyergyói-medencében lehet valami a levegőben, hiszen az utóbbi időkben egyre több zenekar érkezik onnan. Tavaly a Petőfi-díjat a gyergyószentmiklósi 4S Street zenekar nyerte el. Nézzük meg, hogy milyen is ez a most ötéves banda.
A popkultúra érdekessége, hogy időnként egy-egy régió kiemelkedik a mezőnyből, ilyen volt egykor mondjuk Pécs és környéke. Az utóbbi időkben egyre többet hallunk a Gyergyói-medencéről, éppen ezért körülnézünk, kik is érkeznek onnan.
A Bagossy Brothers Companyt nem kell bemutatni, de sokaknak lehet ismerős még a No Sugar és a Teddy Queen formáció is. Az X Faktor legutóbbi évadát Solyom Bernadett nyerte, de szintén onnan származik egy korábbi X Faktor-döntős, Baricz Gergő is. Mindezek ellenére meglepetésszámba ment az, hogy a tavalyi Petőfi Zenei Díjat a szintén onnan származó 4S Street zenekar nyerte el. Lássuk, milyen ez a zenei formáció, kik ők, honnan is indultak.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy életünk göröngyös útjait járva kell-e, érdemes-e visszanézni időnként. A 4S Street kapcsán elég egyértelműnek tűnik, hogy igen, hiszen a Bagossy László produceri munkájával kiegészülő, ötéves életutat magának tudó formáció pillanatok alatt a rádiókban találta saját szerzeményeit.
Elsőként a Ne emlékezz vissza című dallal kezdett kísérletezni a zenekar, amelynek következtében végül összeállt az a formáció, amelyet ma ismerünk. Habár már rögtön az első dallal igyekeznek ellentmondani az előbb említett tézisnek, mi azért mégis visszanézünk.
Nem maradunk mondanivaló nélkül a másik, nagyon kedvelt daluk hallgatásakor sem, ugyanis mindenki tudja, hogy Egyszer fenn „és egyszer lenn″, amely 2018-ban az Erdély Legszebb Dala címet kapta.
Aki kíváncsi rá, hogy miből is lesz a cserebogár… A Fellegvár első albumuk címadó dala, és természetesen a rádiókban is debütáló számaik egyike. A ritmusos, gördülékeny dalszöveg lágy, dallamos zenei hátteret kapott, bár korábban kísérleteztek vele más irányban is. Itt például meghallgatható rapbetétes verzióban.
Ugyancsak a Fellegvár albumon található egy másik fülbemászó dal, a Van az úgy éppen a változásokról szól, arról, hogy „van az úgy, hogy semmi sincs ugyanúgy”. A zenekar a közös írás mellett voksol, így sosem lehet tudni, hogy ki lehet az egyes dalszövegek valódi szerzője.
„Az idő fut, az idő száll”, és máris ötéves a zenekar, akik 2021-ben a legszebb Erdélyi Magyar Dal címet nyerték el a Mesélek a bornak című számukkal, 2022-ben pedig már Az év zenekara címet is megkapták a Petőfi Zenei Díj odaítélésekor.
Idén február 16-án pedig telt házas koncertet adnak az A38 Hajón. Te ott leszel?
Egyetlen nagylemezre szóló projektnek indult, hamarosan az ország egyik legnépszerűbb produkciója lett: a nemrég a 15. születésnapját dupla bulival ünneplő Budapest Bár fennállása alatt több mint 1100 koncertet adott, és 11 nagylemezt jelentetett meg.
Farkas Róbert 2007-ben a kávéházi cigányzenei hagyományokat szerette volna újraéleszteni, kvartettjéhez ezért keresett olyan kortárs énekeseket, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin egykori slágereit. Az ügynek sikerült megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt, akikkel összetett egy nagylemezt. Mely ezzel a dallal indult.
Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár azóta igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben éppúgy telt házakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.
Egy dal, ugyancsak az első albumról a Nouvelle Vague-énekes, Mélanie Pain és Kiss Tibi előadásában:
Az első két Budapest Bár-lemezen régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel. Például ezt:
Miközben a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi, Presser Gábor és Jordán Adél is.
És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is összeköt.
Itt a farsang, áll a bál! És ha bál, akkor zene. Nem feltétlen funk, és fánkot sem ígérhetünk, de jó magyar zenéket, azokat igen. Következzenek hazai előadók farsangi hangulathoz illő dalai, jelmezben vagy anélkül, de mindenképpen vidáman!
Maszkabálunk első fellépője a Szegedről érkező Tha Shudras. Trap Kapitány, Mechanic Man, Sárdna, Mirror Man és Soul Man nem kizárólag a farsangi helyzetre való tekintettel lép maszkban színpadra, minden koncertjükön így jelennek meg közönségük előtt.
„Nyuszinak is csak te hívsz, kiver tőle a víz… Én a Nyúl vagyok!” – énekli Csepella Olivér egyenruhás tánczenekarának élén. És neki még ezt is elhisszük.
Az álarcos mulatság következő fellépője a Divided együttes. Vad külsejük ne tévessze meg önöket, a rémisztő maszkok érző szíveket takarnak. Illetve arcokat. A zenekar tagjai mindannyian űrhajósok szerettek volna lenni felnőttkorukban, kivéve a dobosukat, aki már gyermekként is epret akart árulni. Az ő álma valóra vált.
Karneváli hangulatba kerülhetünk a Dope Calypso lendületes dalától is, amelynek különlegessége, hogy sikerült megnyerniük vendégművésznek egy igazi mélytengeri ragadozót.
Pásztor Anna és Alba Hyseni kettősét látva kihirdethetjük jelmezversenyünk győzteseit. Öltözékük és lenyűgöző előadásuk egyértelműen az első helyre emeli őket. Dámák diadalma a fársángon.
Tényleg egy gyerekszobából indult az egész? Mi köze Visszajövöknek a Covid-járványhoz? Hogy került Biró Barbi a zenekarba? Tíz éve alakult a Bagossy Brothers Company, mi pedig – hangolódva idei koncertjeikre – felelevenítjük ezt az elmúlt évtizedet, miközben megnézzük legkedveltebb dalaik keletkezési történetét.
Ezt a dalt a srácok a gyerekszobájukban rögzítették – akkor, amikor még nem is volt Bagossy Brothers Company. A szám sikere nagyban hozzájárult a zenekar megalakulásához. Előbb csak a gyergyói Mix Fm nevű rádióban lehetett hallani, később egész Erdélyben, majd a Cseh Tamás program keretében létrejövő Elviszlek című albumot követően vált egész Magyarországon ismertté.
Az Elviszlek album másik gyöngyszeme a Van egy ház, szintén örökzöldnek mondható. A zenekar tagjai ehhez a dalhoz rögzítették az első videoklipjét – a kedvenc gyergyói kocsmájukban. Ez egy 2014-es live session felvétel. Az talán kevésbé köztudott, hogy épp ezt a dalt dolgozták fel 2021-ben három nagyon tehetséges látássérült fiatal – Csengelle, Merci és Boti – közreműködésével. A feldolgozás bevételét a 101 éve megszűnt Erdélyi Magyar Vakok és Gyengénlátók Iskolájának újraindítására ajánlották fel.
A Vakít a kék a Bagossy második kislemezének címadó dala, a második nagylemez előfutára volt. A dal Bagossy Norbi nagyvárosi élményeiből született, az urbánus atmoszférát foglalja magában. Itt készült az első felvételük Ligeti György produceri munkájával, aki azóta is együtt dolgozik a zenekarral.
Első EP-jük Ha rólad szólna címmel 2013-ban készült el, és a címadó dal a mai napig felkerül a zenekar setlistjeire. Ezt a lemezt önerőből, saját gyerekszobájukban rögzítették úgy, hogy vásároltak hozzá 200 darab CD-t, amelyre kiírták a dalokat, még borító is készült hozzá. A pillanatok alatt elfogyó lemez újrakiadására már nem került sor, ugyanis a Cseh Tamás Program megnyerését követően az újból felvett lemez már kibővítve jelent meg, Elviszlek címmel.
Norbi első duettként írott dalát demo verzióként Bagossy-Biró Barbi, Bagossy Laci felesége énekelte fel, hogy megnézzék, mennyire működik ebben a formában. A végleges formához elkezdték keresni a duettpartnereket. Mivel Barbi nem énekesnő, és akkoriban még színpadi gyakorlata sem volt, ezért fel sem merült, hogy a végleges verzióban ő énekeljen. Egészen addig, amíg végül a stúdióban Ligeti Gyuri kifejtette, hogy ez a dal így tökéletes, és ezt a véleményt a zenekar hangmérnöke, Vastag Gábor is osztotta. Végül Barbival készítették el a felvételt, amely a zenekar legtöbbet játszott dala lett. Azóta Barbi is aktív fellépőként turnézik a Bagossy Brothers Companyval.
A Magyar Turisztikai Ügynökség megkeresésére készült dalt a Road Movie keretében rögzítették, ahol a zenekarnak egy számára fontos tájat, várost kellett bemutatnia. Természetesen a Bagossy Brothers Company szülőföldjét választotta, a hegyek között, ködös tájon készült snittek sokak retinájába beleégtek. A Visszajövök megjelenésekor lesújtó koronavírus-járvány hatására sokak számára átértékelődött a dal üzenete, nem is csoda, hogy a korlátozások feloldását követően a visszatérés himnuszaként ismét népszerűvé vált.
Apáink útján járunk – énekli Takáts Tamás a Karthago örökbecsű dalában. És valóban. A magyar zenei életben több olyan előadót is találunk, akik édesapjuk hivatását választották, és szintén zenei színpadon mutatják meg magukat. Pillantsunk bele néhány ifjú zenész munkásságába, és lássuk, hogy örököltek-e valamit szüleik vonásaiból!
Kisszabó Gábor basszusgitáros a nyolcvanas évek olyan sikercsapatainak volt tagja, mint az Első Emelet és a Step. Fia, Kisszabó Riz Olivér zongorista és zeneszerző. Nyugtató hatású, filmzenékhez hasonló szerzeményeiről ismert; 2022-ben már a hetedik nagylemeze jelent meg.
Dorozsmai Péter a Korál és az East zenekar korábbi kiváló dobosa. Fia, Dorozsmai Gergő gitáron vagy dobon olyan zenekarokban játszik (vagy játszott), mint a Hammer of Gods, a The Moog, a Gustave Tiger és a Mayberian Sanskülotts. Több tucat lemezen dolgozott hangmérnökként vagy producerként.
Gasner János (1955–2009) a magyar alternatív rock egyik legjelentősebb gitárosa volt, aki olyan zenekarokban játszott, mint az Európa Kiadó és a Sziámi. Fia, Gasner Márk a dobolást választotta. Jazzből építkező, improvizatív kísérleti zenét játszó együtteseiben (The Best Bad Trip, Deus Ex Quartet, Kinetic Erotic) hívta fel magára a stílus kedvelőinek figyelmét.
Gerendás Péter gitáros, dalszerző. Sokoldalú zenész, aki egyaránt maradandót alkotott latin, rock- és lírai dalaival is. Fia, Gerendás Dániel dobos, ütőhangszeres, már hatéves korában édesapja zenekarában játszott. Ismerhetjük a Biebers és a Margaret Island zenekarból.
Evezzünk kicsit komolyabb zenei vizekre! Gryllus Dániel zenész, zeneszerző, a Kaláka együttes tagja, kétszeres Kossuth-díjas művész. Fia, Gryllus Samu basszusgitáros, zeneszerző, karmester. Film- és színházi zenék szerzője, de bemutatták már kamaraoperáját is.
És a végén következzen az az előadó, aki a nevében hordozza mostani témánkat: Imre Fia Imre.
A magyarock történetében különálló fejezetet képviselt, mondhatni, ő volt a vert sereg krónikása. Cseh Tamás kora alapján a beatgenerációjához tartozott, de csak miután az 1970-es évek hajnalán összetalálkozott Bereményi Gézával, kezdték el írni tömegével a dalokat.
Kettőt (Rubinpiros tangó, Désiré és az ócska cipő) Baksa-Soós biztatására egy citadellabeli Kex-koncert szünetében nyilvánosan is előadott. Ezt később párszor megismételte, mire Jancsó Miklós meghívta a Még kér a nép című filmjébe, hogy játssza el a gitáros fiú szerepét. Majd megkereste Gyurkó László, a 25. Színház vezetője, hogy állítson össze a dalokból egy estére valót.
Nyíltan megmondtuk, hogy na ne, a házi zenész szerepét végképp nem vállaljuk
– mesélte egy interjúban.
Annak a világnak, ami annyi mindent elb.szott körülöttünk, többek között a nemzedékünket, bennünket, az álmainkat, annak a világnak mi nem csinálunk semmit. Aztán 1972 nyarán kimentünk Gézával Párizsba. Ültünk berúgva egy kocsmában és beszélgettünk. Ott derült ki, hogy ezek a dalok már a bőrünk alatt vannak, ezt már nem lehet csak úgy abbahagyni. Végül abban maradtunk, hogy »eladjuk« magunkat, maradjon nyoma annak, hogy a hetvenes években ilyen emberek éltek, így éreztek, így gondolkodtak, így fogalmazták meg a világukat. Hagyjunk jelet! Jó, de akkor legyen lemez is – mondtuk ott Párizsban.
A többi már ismert. A Cseh–Bereményi-páros 1977-től immár nagylemezen is rendszeres időközönként publikálta az újabb dalokat, 1977 és 2009 között több mint tucatnyi alkalommal, amelyek közül kétségkívül az első néhány (Levél nővéremnek [Másik Jánossal], 1977; Antoine és Désiré, 1978; Fehér babák takarodója, 1979; Műcsarnok, 1981; Frontátvonulás, 1983) a legerősebb. De az új világban is bőven volt bennük muníció, lásd a mintegy hét év kihagyással írt Új dalok (1990), a Nyugati pályaudvar (1993) vagy A telihold dalai (1997).
Cseh Tamás 2009-ben halt meg, születésének 70. évfordulójára pedig Hegyi Norbert és Joós Tamás elhatározták, hogy Átlátszó víz legyen címmel emlékestet állítanak össze. A műsor az Ascher Oszkár Színházban készült, és ott is mutatták be, az előadók azóta az ország legkülönbözőbb pontjaira viszik el az örök érvényű és minden korosztályt megszólítani képes dalokat.
És végezetül lássuk, hogy ugyanezt a dalt a Bin-Jip miként értelmezte át.
A ColorStar az egyik legelső magyar gyártású színes televízió volt, 1977 után sok magyar otthon dísze, már ha a túlmelegedés miatt nem robbant fel, mint ahogyan az többször is megesett azokban az időkben.
A colorStar együttes 1996-ban robbant be a hazai zenei életbe. Fennállása alatt végig izzó hangulatú koncerteket adott, a pszichedelikus-elektronikus zenét játszó formáció volt a budapesti klubélet egyik legnépszerűbb szereplője.
Volt. Ugyanis 2022 novemberének végén egy közleményben megköszönték a közönségük 26 éven át tartó támogatását, és bejelentették, hogy inaktívnak nyilvánítják magukat.
Következzenek a legjobb colorStar-dalok, szigorúan e sorok írójának ízlése szerint!
A Vidámpark együttesből kivált zenészek első fellépése az 1996-os Sziget Fesztiválon volt, Vurstli néven. Az alapító tagok közül ketten, Keleti András énekes-gitáros és Szalay Péter gitáros-dalszerző mindvégig tagja volt a colorStarnak. 1998-ban jelent meg első lemezük, a Heavenicetrip!. Addigra már ez a formáció volt az egyik legnépszerűbb „élő zenés-partis” csapat Budapesten, az instrumentális acid rock vonal képviselője, a Másfél és a Korai Öröm mellett. Süss Fel Nap, Gödör, West Balkán. Ezeken a helyeken rendszeresen fellépett.
Következő albumuk, a Via La Musica 2001-ben jött ki. A zenekar megtartotta pszichedelikus tánczenei stílusjegyeit, de az első lemezhez képest több énekkel adták elő a számokat. Keleti András egyre inkább elkezdett magára találni az énekes-frontember szerepében. Viszont 2002-ben távozott az alapító basszusgitáros, Balahoczky István.
A 2004-es Komfort című lemezen már egy billentyűs-sampleressel öttagúra bővült zenekar játszott. Ekkor már voltak külföldi fellépéseik is, de igazán sikeresek itthon tudtak lenni. Erre az albumra és az utána következő 2009-es colorStarra Tarnóc János költő, műfordító írt angol dalszövegeket, aki azóta sajnos elhunyt.
Az ötödik sorlemez, a 2012-es Flow lezárt egy korszakot. Az album készítése közben távozott a zenekarból az alapító tag, dobos Farkas Zoltán. Keleti András ekkor már a Budapest Bárban is énekelt, Szalay Péter pedig már ezelőtt is tagja volt több más zenekarnak (Korai Öröm, Fókatelep). 2010 után lényegesen kevesebbet léptek fel, mint azelőtt. Két stúdiólemezt adtak még ki (Solarize, 2014; Time is the Drug, 2019), közben nagyszabású előadásokkal ünnepelték 20., majd 25. születésnapjukat.
A colorStar fellépései azért is lehettek sikeresek, mert náluk a zene, a fények és a vizualitás együtt teremtették meg egy „utazás” élményét. A közönség nagy része végig táncolt koncertjeiken, „beszívták” őket a nem ritkán 10 perces szerzemények.
2022. november 4-én telt házas koncertet adott a zenekar az A38 Hajón, jelen állás szerint ez volt az utolsó fellépésük. A felállás – ahogyan 2012 óta mindig – ez volt: Keleti András (ének, gitár), Szalay Péter (gitár), Máté Szabolcs (szintetizátor, ének), Sándor Dániel (dob) és Somogyi Ferenc (basszusgitár).
Befejezésül jöjjön Minden colorStar-koncert Utolsó Dala, a fergeteges és utolérhetetlen
Kíváncsi vagy, hogy az Omega, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és az LGT mellett még milyen zenekarok forogtak a toplistákon? Visszatekintő sorozatunkban most öt, a maguk korában sikerlistás zenekart idézünk fel.
A magyar beatzenekar dalai évről évre felkerültek a sikerlistákra. Legendás gitárosa, Radics Béla a Tűzkerék és a Sakk-matt formációban is részt vett. A korban meglehetősen jól működő zenekar sok kislemezt adott ki, tévében, táncdalfesztiválokon szerepelt, feltűnt két korabeli filmben is.
Az együttes a tsz-nél (termelőszövetkezet) anyagbeszerzőként dolgoznó Neményi Béla visszavonulását követően megszűnt, pedig a kor egyik legkedveltebb formációja volt. A hallgató számára olyan dalok lehetnek ismerősek tőlük, mint a Mondj mindent el nekem, a Nem vagy te nagyúri dáma vagy a „Haj, Aladdin pajtás, most használt a lámpás” kezdetű Aladin.
Szintén a hatvanas évek második felének ismert beatzenekara az Echo. Az együttes ugyancsak fellépett táncdalfesztiválokon is kísérőzenekarként, többek között Harangozó Teri, Fehér Erika, Magay Klementina és Rátonyi Hajnal mellett.
Énekese, Varannai István az Ifjúsági Magazinban Szörényi Levente és Kóbor János után elnyerte a harmadik legjobb férfi énekes címet. A beatkorszak elmúltával viszont több zenekari tag is az NSZK-ban, a Német Szövetségi Köztársaságban maradt, így az Echo megszűnt. Sokáig fennmaradt viszont tőlük a Gondolsz-e majd rám című szomorú-szerelmes daluk, de az Egy cserép kaktusz, a Fogtam egy törököt vagy a Mehemed is a sikerlistákon csillogott.
Cseh Tamás Csönded vagyok című dala nyilvánvalóan az egyik legérzelmesebb, sokat idézett dalszöveg, amelynek a 30Y-feldolgozása mellett a Punnany Massif is megkísérelte az újrahangszerelést, és csinált belőle egy meglehetősen érdekes rapverziót. Az eredeti itt hallgatható meg.
Punnany Massif – Csönded vagyok (2010)
30Y – Csönded vagyok (2009)
Az egyik legszebb szerelmes dal, Kern András Te majd kézen fogsz és hazavezetsz című dala napjainkban a Csík Zenekar és Presser Gábor feldolgozásában került újra a látókörbe. Az eredeti itt hallgatható meg.
Csík Zenekar – Te majd kézen fogsz és hazavezetsz (2014)
A Demjén Ferenc vezetésével működő Bergendy 1972-es, majd utóbb Demjén Ferenc újraéneklésében 1996-ban megjelent szomorú szerelmes dala újra szárnyra kap a 2010-es években, egy meglehetősen igényes, rapbetétekkel tarkított verzió jön ki 2016-ban a Halott Pénz feldolgozásában, és válik virálissá. Az eredeti verzió itt, Demjén Ferenc újraéneklésében pedig itt hallgatható meg.
Halott Pénz – Darabokra törted a szívem (2015)
Az 1990-es évek Soho Party-slágerét a Wellhello dolgozta fel napjainkhoz igazítva, Náksi Attila rapbetétjének teljes cseréjével. Az eredeti itt hallgatható meg.
Wellhello – Gyere és táncolj (2015)
A Strand fesztivál himnuszaként debütáló feldolgozás a KFT 1986-os dalát idézi meg, ám egy-két korábbi feldolgozás is beékelődik közéjük, ez pedig nem más, mint a méltán híres buliformáció, a Soho Party, és nem maradhat ki a sorból DJ Szatmári sem. Az eredeti itt hallgatható meg, a Soho Party feldolgozása itt, DJ Szatmári pedig itt. Ezek után ez a dal méltán mondható örökzöldnek.
Pixa & Stereo Palma feat. Wellhello – Balatoni nyár (2016)
Az Irigy Hónaljmirigy tagjai kifogyhatatlanok, ha parodizálni kell. Lássuk, mit hoztak ki a Halott Pénz Demjén-feldolgozásából!
Irigy Hónaljmirigy – Halott Pénz – Darabokra törted a szívem (2021)
A zenetörténelem egyik legkedveltebb témája a szerelem, mégis talán erről a témáról a legnehezebb eredetien, közhelyektől mentesen és maradandót alkotva írni. Egy kapcsolat lezárása, az egymástól való elhidegülés, a volt szerelem elengedése mind olyan élmények, amelyekkel szinte kivétel nélkül azonosulni tud a hallgató, a zene pedig sokunknak fontos eszköze a továbblépésben, a fájdalom megélésében.
Öt olyan magyar számot listázunk, amelyek ehhez a témához nyúltak különös érzékenységgel.
Ez a szám az Elefánt 2019-es El című albumán szerepel, Csepeli Eszter rendezett hozzá komor hangulatú, merengős videóklipet a Börzsönyben. Szendrői Csaba, a zenekar frontembere és szövegírója egy fájdalmas szakítás történetét festi le a dalban, és szívfacsaróan átélhetővé teszi a gyötrődést, az elkeseredettséget és az elengedés ambivalens érzéseit.
Amikor már látjuk a kapcsolat hibáit.
Az érzelmi és fizikai elszakadás igényéről mesélő Nem voltál jó a Margaret Island 2015-ös Egyszer volt című lemezén jelent meg. A másikról való reálisabb kép kirajzolódását, a szakítás körüli huzavona élményét Bródy János dalszövege kelti életre, aki egyébként rendszeresen működik közre a zenekar albumain.
Szabó Benedek sok dalt írt már szerelemről és emberi kapcsolatokról, Az út vége (Cím nélküli ötödik lemez, 2020) nosztalgikus beszédmódja azonban egyszerre bújtatja egy szakítás élményét realista és szentimentális köntösbe. A számban felbukkanó gyermekkori képek mentén egy szerelem és egy barátság elmúlásának emléke ugyanúgy fel tud derengeni a hallgatóban.
Amikor nem tudjuk, hogyan tovább.
Dzsúdló (Juhász Márton) és Beck Zoli közös dalszövege a szakítás azon fázisába enged betekintést, amikor két ember útja végleg különvált. Néhány hét-hónap elteltével még az egymásnál hagyott ruhák, tárgyak miatt találkozhatnak ugyan, de el kell kezdeniük berendezkedni új, önálló életükre – a másik nélkül. A Szürke (Szörnyeteg, 2021) érzékenyen egyensúlyoz a homályos jövőkép és a múlt fájdalmasan feltörő emléke okozta szorongás között.
Amikor már lépünk egyet előre.
Az előző év legátélhetőbb „rosszul levős” számait talán az Analog Balaton (Zsuffa Aba és Vörös Ákos) hozta el a hazai zenehallgatóknak. Az eredetileg filmzenének szánt Könnyű (Lent, 2021) történetében és képi világában is a Fent című dal párja, a videóklipeken Hódi Levente rendezővel dolgoztak együtt. Nem véletlenül ezt választotta az együttes albumzáró számának, hiszen a sok mélypont, megingás és kétségbeesés utáni valódi elengedésről és újrakezdésről szól.
Sokáig lehetne vitatkozni, hogy egy filmet elsősorban a forgatókönyv, a színészi alakítás, a rendezés vagy az operatőri munka tesz-e remekművé. Az azonban vitathatatlan, hogy a hangulatfestés egyik legjobb eszköze a zene, ezt pedig számos alkotó kreatívan ki is használja. Két olyan filmzenét mutatunk be, ami a mozivásznon kívül is nagy népszerűségre tett szert.
Reisz Gábor 2014-ben bemutatott első nagyjátékfilmje a huszonéves magyar fiatalok tévelygését, útkeresését, ambivalenciáit annyi humorral és olyan azonosulhatóan jelenítette meg, hogy igen hamar kultfilmmé vált. Kreatív bájának szerves része a rendező által összeverbuvált VAN filmzenekar, amelyben Reisz maga is játszik. A VAN elnyerte többek között a Torinói Filmfesztivál különdíját, közönségdíját és kritikusi díját, a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, valamint a Szófiai Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó díját. Az együttműködés olyan sikeresnek bizonyult, hogy Reisz Gábor a második nagyjátékfilmje (Rossz versek, 2018) zenéjét is Csorba Lóránttal (Lóci játszik) közösen szerezte.
Ujj Mészáros Károly japán mitológiából merítkező romantikus vígjátéka 2015 februárjában került a mozikba. A rendező első nagyjátékfilmjébe szinte bele sem lehet kötni, az erős, komplex, tartalmas és magával ragadó Liza, a rókatündért talán az Amélie csodálatos életéhez tudnám hasonlítani. Sok egyéb mellett az is közös a két alkotásban, hogy kiemelt hangsúlyt kap bennük a zene. A filmben felcsendülő dalokat Tövisházi Ambrus (Erik Sumo Band, Péterfy Bori & Love Band) szerezte, az aláfestő zenéket pedig Csengery Dániel komponálta.
Ötven évvel ezelőtt is élt és virult a zenei élet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a korabeli lapok bőven cikkeztek a korabeli sztárzenekarokról. Olvasva a régi beszámolókat, pedig az is kiderül, hogy ez a zenei kultúra ma is velünk és bennünk él. De miről szóltak a hírek? – III. rész
Az Ifjúsági Magazinban többek között Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Szécsi Pál volt az 1972-es év legfontosabb előadója.
„KONCZ ZSUZSA lemezeiből fogy el a legtöbb hazánkban. Többszörös aranynagylemezes énekesnőnk albuma a karácsonyi lemezvásár egyik slágerének ígérkezik. Bizonyára azok lesznek egyenként is Illésék szellemes szerzeményei, hiszen mint mindig, Zsuzsa most is az ő dalaikat énekli” – írta fél évszázaddal ezelőtt, 1972 decemberében a korszak egyetlen, popzenével is foglalkozó havilapja, az Ifjúsági Magazin az év emlékezetes koncertjeit, előadóit felidéző összeállításában.
Az egykori beatlány, Koncz Zsuzsa (1946) a hatvanas években a „beatszentháromság” mindhárom zenekarával (sorrendben: Omega, Illés, Metro) énekelt, és az akkori viszonylagos sikertelenségében ugyanazok az okok játszottak szerepet, mint a többi szólóénekesnél: a korszak nem rájuk, hanem a zenekarokra volt kíváncsi. A hetvenes évek hajnalán azonban kapcsolata stabilizálódott az Illés szerzőpárossal és zenekaraikkal, az idők folyamán pedig – Bródy János szimbólumrendszerét használva – Koncz Zsuzsa valóban azonosult a „kis virág” szerepével. A szólisták közül ő emelte pódiumművészetté a műfajt, teremtett üzleti és közönségsikerekkel, rekordokkal (az első lemezmilliomos) és esztétikai mércével egyaránt mérhető életművet.
A hetvenes évek elején, első lemezein a játékosság, a könnyedség, a kedvesség, egy új műfaj, a popsanzon megteremtésének igénye a meghatározó. Ekkor született dalai (Micimackó, Kis herceg, Szinga-linga, Csillag Hajnalka) a mai napig népszerűek, és ez a népszerűség fogadtatta el 1973-ban az előzőektől eltérő, súlyos mondanivalójú lemezét, a Jelbeszéd-et, mely a Szörényi–Bródy szerzőpáros valódi, a beatkorszakot elbúcsúztató dalait tartalmazza (mindenekelőtt: Ha én rózsa volnék-ot). Az albummal azonban Koncz életében lezárult egy szakasz.
Együttműködése a szerzőpárossal ugyan nem szakadt meg, de a továbbiakban zömmel magyar és külföldi költők műveit énekelte lemezre (persze Szörényiék megzenésítésében). Elhatározása Liszt-díjat eredményezett (1977), a műfajnak is fontos és jelentős elismeréseket hozott. Weöres Sándor írta: „Úgy hiszem, sokan köszönhetik Önnek Weöres Sándor- és József Attila-szeretetüket. Ön az idők folyamán énekesből népművelővé vált.”
(Koncz Zsuzsa teljes pályáját lásd a popkulturalis.hu-n.)
Ötven évvel ezelőtt is élt és virult a zenei élet. Mi sem bizonyítja ezt jobban az, hogy a korabeli lapok bőven cikkeztek a korabeli sztárzenekarokról. Olvasva a régi beszámolókat pedig az is kiderül, hogy ez a zenei kultúra ma is velünk és bennünk él. De miről szóltak a hírek? – II. rész
Az Ifjúsági Magazinban többek között az Omega és a Szabados Quintet volt az 1972-es év legfontosabb előadója
Az Ifjúsági Magazin 1972. decemberi összeállításában a megújult Omega és Szabados György free jazz kvintettje egyaránt nemzetközi sikereket ért el. Közülük mégiscsak az előbbinek sikerült külföldön tartósan megvetnie a lábát.
„Az OMEGA együttes mozgalmas, sikerekben gazdag évet tudhat maga mögött: az Élő Omega aranylemez, a jubileumi koncert, külföldi turnék stb. Januárban már új szerzeményeiken dolgoznak.”
Az Omega ekkor már bőven túl volt pályafutása első csúcspontján (1970), és amikor első számú dalszerzőjük, Presser Gábor és menedzserük-dobosuk, Laux József 1971 tavaszán megalapította a Locomotiv GT-t, sokan leírták őket. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szintén bizalmatlanul fogadta a tervezett új stúdióalbummal kapcsolatos elképzeléseiket (200 évvel az utolsó háború után, ami csak 1998-ban jelent meg a problémásnak tartott dalokkal), a kiadó – egyesek szerint – inkább az LGT debütáló albumában látott fantáziát.
A zenekar ekkor a koncertjein rögzített új számaiból állította össze az Élő Omega lemezanyagát, ezt néhány szám negligálása után már elfogadták, viszont papírhiányra hivatkozva továbbra is késleltették a megjelentetést. Ha nincs papír, jó lesz az alumínium is – vélték a zenekar tagjai –, így először Magyarországon, alumíniumtokban, piros, majd később kék felirattal jelent meg a koncertalbum (amiből aztán sokféle változat készült).
Az Omegának – elsősorban német nyelvterületen – sikerült a nemzetközi áttörés, ahol 1973 áprilisában a Bellaphon hanglemeztársasággal kötött hároméves szerződést. A zenekar ezalatt a nyugatnémet cég legsikeresebb, legprofitképesebb együttesévé nőtte ki magát, és mint „Kelet-Európa első számú rockzenekara” bekerült a show-biznisz vérkeringésébe. Az együttes ezekben az években már csak vendégeskedni járt haza, kizárólag az Ifiparkban és a Kisstadionban adott koncerteket.
Mindezt részben kényszerből tették: a hetvenes évek közepére – látványra épülő koncertprogramjaik miatt – nemcsak a klubokat, hanem a szabadtéri szórakozóhelyeket is kinőtték. Ekkor már a Manfred Mann’s Earth Band, a Free, a Golden Earring, a Uriah Heep, a Supertramp társaságában járták Európa nagy fesztiváljait, és nem is mindig előzenekarként! Nem csoda hát, hogy a Bellaphon 1975-ben újabb öt évre megújította szerződésüket.
A biztos jövő az Omega számára új lehetőségeket ígért: arculatot és zenei stílust váltott. Az 1972 és 1975 közötti hard rockos, kísérletezőbb korszak után a Pink Floyd nevével fémjelezhető space rock felé mozdultak el. (A zenekar teljes pályáját lásd a popkulturalis.hu-n)
Ötven évvel ezelőtt is élt és virult a zenei élet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a korabeli lapok bőven cikkeztek a korabeli sztárzenekarokról. Olvasva a régi beszámolókat az is kiderül, hogy ez a zenei kultúra ma is velünk és bennünk él. De miről szóltak a hírek? – I. rész
Az Ifjúsági Magazinban a Generál együttes volt az 1972-es év egyik legfontosabb előadója.
Ezt írták az IfjúságiMagazinban 1972 decemberében:
Hónapról hónapra sok száz levél érkezik hozzánk, melyekben a könnyűzenei stílusok hazai és külföldi képviselőinek fényképét kérték tőlünk. Kívánságaitok teljesítését mi most megtoldjuk azzal, hogy 1972 emlékezetes koncertjeit, előadóit idézzük fel a képeken. Ki-ki érdeklődése, ízlése szerint választhat közülük!
Ez év májusában már bemutattuk a GENERÁL együttest, képet azonban nem közöltünk tagjairól. Kétségtelenül, 1972 nagy meglepetését ők okozták. Idei mérlegük: Ki mit tud? első hely, Táncdalfesztivál, NDK tv-show a Mikrolied trióval. 1973-ban két nagylemezük is megjelenik.
A Bergendy mellett a Generál volt a hetvenes évek első felének nagy sikercsapata – gyakorlatilag az egyetlen együttes, amely a tizenévesek új generációjából verbuválódott, és az új tizenéveseknek játszott. Az akkori felállás – Révész Sándor (ének, gitár), Várkonyi Mátyás (zenekarvezető, ének, billentyűk), Karácsony János (szólógitár), Ákos István (gitár), Novai Gábor (basszusgitár, ének) és Reck Lajos (dob) – dalainak frissessége, hangszerelése, többszólamú vokálja (Ha ismerném, Kövér a nap, Lehajtott fejjel) felüdülést keltett a korabeli magyar popmezőnyben.
Ráadásul a zenekar zenéjére, megjelenésére egyaránt a kellemes, a popos a legjobb kifejezés. Várkonyi és Novai személyében két kiváló zeneszerző dolgozott benne, egyedi hangszerelésű, tiszta gitárhangzásra építő, soktagú vokállal megszólaltatott dalaik új hangot hoztak. Révész személyében megtalálták a korszak új tinibálványát, a lányok pedig a fiúközönségnek kínáltak izgalmakat. Minden adott volt tehát, hogy a hetvenes évek nagy sztárcsapata legyen.