Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Senki többet, harmadszor
- reigl judit
- kiállítás
- műcsarnok
- festészet
- festőművész
- festmény
- absztrakt
A fél falut el tudta volna tüntetni, 97 évet élt
További Senki többet, harmadszor cikkek
- Százmilliók repkednek a kalapács alatt, ritka kincsek találnak gazdára
- Titokzatos Csontváry festményt-árvereznek el Budapesten
- Szupersztár készül a csúcsdöntésre, történelem íródhat a Marriottban
- A magyar aukciós piac valaha volt legértékesebb festményét árverezik el decemberben
- Elsőként tekinthettük meg Munkácsy Mihály soha nem látott képét
„Judit sosem állt be semmilyen csoportba, a szürrealistákhoz sem. Nem kívánt velük azonosulni. Minden, amit csinált, kivétel volt. Művészete azért is egyedülálló, mert nem tett különbséget az absztrakt és a figuratív festészete között. Nem volt hierarchia. És állandóan kísérletezett” – mondta Reigl Judit munkásságáról Berecz Ágnes művészettörténész, majd azt is hozzátette, hogy egyszer, a művész műtermébe látogatva egyik ismerőse meg is jegyezte:
Judit a fél falut el tudná tüntetni, ha az általa bekevert fortyogó festék berobbanna.
A festékbe ugyanis fémport kevert, ami miatt néhány képe állandó mozgásban van. Sokszor fizikai erejét bevetve alkotott, egész testsúlyával ránehezedve a képre. Ez a fajta, jó értelemben vett agresszivitás egyedülálló. Ilyen intenzív fizikai munkával senki nem festett rajta kívül.”
Reigl – aki egyetemes művészként definiálta önmagát – fontosnak tartotta azt is, hogy alkotásain az emberalakok univerzálisak legyenek: se női, se férfi. Figurái nemtelenek. Ennek ellenére egyik korai, Halász pár című festményén – amelyen ő és élettársa, Betty Anderson szerepelt – szerelmét nőként, önmagát pedig férfiként festette meg, a kor heteronormatív elvárásainak eleget téve.
A kiállításon teret kaptak Reigl Judit elrontott vásznai is. Ezekkel a műterme padlóját védte. A lecsöppenő, felgyülemlett festéket kedvére kaparta, alakította. Ezek a képek művészeti karrierjének materiális nyomai.
„Magyarországon kiállítást rendezni zsákutca”
Reigl Judit (1923–2020), a világhírű magyar származású festőművész születésének 100. évfordulóját több magyarországi múzeum is kiállítással ünnepli. A Kiscelli Múzeum Templomterében 2023. október 27-ig lehet megtekinteni a figuratív festményeit, amelyek többnyire egzisztenciális kérdéseket feszegetnek. A budapesti Műcsarnokban egy ennél jóval nagyobb, öt termet elfoglaló tárlat nyílt 2023. október 4-én:
a centenáriumi év eseményeinek megkoronázásaként a művésznő hét évtizedes alkotói életútjának legátfogóbb bemutatóját tekinthetjük meg.
Reigl Juditnak nem ez az első tárlata itt. A Műcsarnok 2005-ben, a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával közösen rendezte meg az első hazai életmű-kiállítását. Makláry Kálmán kurátor a sajtóeseményen azt mondta, hogy legutóbb, amikor Judittal közösen voltak itt, a művésznő így fogalmazott:
Magyarországon kiállítást rendezni zsákutca.
Ennek ellenére a 2005-ös tárlat után Reigl Judit ismertsége viharos gyorsasággal ívelt fel.
Az új élet kezdésének gyönyörűségei
A sajtóeseményen Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója arról beszélt, hogy számukra fontos szempont volt az, hogy a kiállításon a látogató el tudja képzelni, milyen lehetett a párizsi művészi életbe beilleszkedni a második világháború után. Bemutatni a Párizsba érkezés nehézségeit és az új élet elkezdésének gyönyörűségeit.
Milyenek is lehettek a Magyar Képzőművészeti Főiskolát végzett – frissen emigrált festőnő – kezdőlépései az akkor morálisan és gazdaságilag még tápászkodó Franciaországban, a kulturális hegemóniát New Yorkkal szemben a náci megszállással elveszítő Párizsban? Mit kínált a korszellem az épp érkező magyar festőnek? A napi nehézségek mellett a nagyvilág szellemi állapota aligha volt átlátható a menekülteknek. Ám a legjobbak művészi érzékenysége pótolta ezt a hiányt.
Reigl Judit 1950-ben emigrált Párizsba – miután bejárta Olaszországot. A francia fővárosban a következő években szürrealista munkáival sikert sikerre halmozott. Első önálló kiállításán figuratív és absztrakt műveket is bemutatott, majd a szürrealizmustól indulva, a totális automatikus írást létrehozva, a gesztusfestészeten át a teljes absztrakcióig jutott. Életművének korszakai egymásra épülve, sokszor egymást átfedve, szorosan összefüggenek.
Második párizsi iskola
A Második párizsi iskola nem egy művészeti iskola, hanem egy helyhez és egy adott időszakhoz kapcsolódó művészeti csoportosulás összefoglaló neve. A hely Párizs, a korszak 1945 és 1965 közé esik, amikor a második világháborút követő években a városban több mint 350, nonfiguratív műveket alkotó művész élt és dolgozott.
A Műcsarnokban 2023. október 3-án Reigl Judit nagy tisztelője, Novák Katalin nyitotta meg a tárlatot. A köztársasági elnök, aki fontosnak tartja a magyar–francia kulturális élet ápolását, anno személyesen is találkozott a művésszel.
A Reigl Judit 100 – Reigl Judit és a Második párizsi iskola című grandiózus tárlaton eddig lappangó művekkel, jelentős külföldi gyűjteményből kölcsönzött alkotásokkal, valamint Magyarországon még nem bemutatott festményekkel találkozhat a látogató. A több mint 80 Reigl Judit-festmény mellett a Második párizsi iskola olyan kiemelkedő alkotóinak művei is szerepelnek a tárlaton, mint Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex.
A magyar művészek közül helyet kaptak Bíró Antal, Braun Vera, Fiedler Ferenc, Hantai Simon, Kallós Pál, Kolozsváry Zsigmond, Prinner Anna, Rozsda Endre, Szóbel Géza és Vajtó Ágota festményei. A kiállítás 2024. január 28-áig látogatható.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)