Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Senki többet, harmadszor
- youngart
- galéria
- mom park
- pop-up kiállítás
- szabó-varga melinda
- márton ákos barnabás
Furcsa pacuhákat láttak a Gesztenyés-kert mellett Budán
További Senki többet, harmadszor cikkek
Furcsa pacuhákat láttak a Gesztenyés-kert mellett Budán. Számuk nem érte el a veszélyhelyzeti határt, de érdemes figyelni őket. Komisz hógolyócsaták és telefonzsinóros csínytevés a szakterületük. Élénk színeik, hatalmas formáik alapján könnyű megkülönböztetni őket. Elsődleges lelőhelyük a MOM Park, azon belül is a youngart galéria kiállítóterme.
Márton Ákos Barnabás fiatal alkotóművész gyerekkorának megtestesítői ők – a játéknak és a bajkeverésnek, amit négy fiútestvér közösen tud végrehajtani. Édesanyjuk egyedül nevelte őket, ami esetükben nem volt könnyű feladat. Így emlékszik vissza erre az időszakra a festőművész:
Egyszer a középiskolában az osztályfőnököm akart adni egy osztályfőnökit, mert nagyon rosszak voltunk. Amikor írta volna be, megkérdezte tőlem, hogy »hányan vagytok ti testvérek, Ákos?« Mondtam, hogy »négyen vagyunk fiúk.« Becsukta az ellenőrzőt, visszaadta, és annyit mondott: »szegény anyukád...«
A fiatal alkotó még Szegeden tanulta a mesterséget, Szabó Tamás keze alatt. Kezdetben a street art világa állt hozzá közel, többször dolgozott tűzfalak művészi festéseinél. Hamar belé ivódott a vonzalom a nagy méretű képek iránt, de mestere óva intette, szerinte érdemes akkora képekhez ragaszkodni, amelyek beleférnek az autójába. Ezt megfogadta, jelenleg pedig – noha alkotásai továbbra sem kicsik – jóval mobilisabb képek kerülnek ki a kezei közül.
Jelenleg a youngart online galériával dolgozik közösen, amely azt tűzte ki célul, hogy szakirányú végzettséggel rendelkező, pályakezdő és feltörekvő alkotók képeit bocsássa piacra. A galéria létrehozott egy pop-up kiállítást a MOM Parkban, ott találkoztunk a festőművésszel és Szabó-Varga Melindával a youngart képviseletében.
A képzőművészeti világ gyorsan változik, éppúgy, ahogy a mai korban az események is zajlanak. Kevés ideje van egy művésznek reagálni, sokszor elrohannak mellette a történések. Márton Ákos Barnabás is megtapasztalta ezt. Korábban vele is megesett, hogy elkezdett dolgozni egy sorozaton a pop-up hirdetések és az ad block csatáira reagálva. Olyan festményeket kezdett alkotni, amelyek lényegi részeit értelmetlen, csaló hirdetések takarják el. Az ötlet kész volt, a megvalósítás pedig jó ütemben haladt, de mire elkészült volna vele, már nem volt igazán aktuális az egész, a világ továbbhaladt.
Nem lehet eljátszani
Kérdésünkre elmondta, hogy nem kötelessége egy művésznek erőltetetten reagálni a világ történéseire. Ha valakiben ezek az események elindítanak egy folyamatot, akkor az automatikusan visszaköszön a művészetében, ellenkező esetben viszont a születő alkotások gyakran nem hitelesek.
Akit ez tényleg érdekel, az nem tudja nem beleépíteni az alkotásaiba. Viszont ha nem érdekeli, de bele akarja, akkor az látszódni fog. Ezt nem lehet megúszni vagy eljátszani. Az a görcsösség valahol mindig lejön
– fogalmazott a művész.
Az őszinte művészet elmondása alapján mindig kiütközik, ez pedig a képzőművészetre kiemelten igaz. Véleménye szerint a kemény munka és a befektetett idő mindig megtérül valamilyen formában, az pedig szinte lehetetlen, hogy húsz év munkája csak úgy eltűnjön az éterben. Ennek ellenére az, hogy valaki megéljen a művészetből, véleménye szerint hosszú út, és nem úgy kezdődik, hogy az ember az első képét már el is adja – általában nem is azért ragad ecsetet legelőször.
Ez a fajta mentalitás később épül be, és sokszor rossz formában. Amikor az ember szeretne csak művészettel foglalkozni, akkor előbb-utóbb előkerül a kérdés, hogy mennyit ér a munkája, ahonnan már csak egy lépés, hogy alkotás közben azon töprengjen, vajon mi lesz a kép ára. Márton Ákos Barnabás ezen igyekszik továbblendülni, és csakis az alkotásra fókuszálni, a művészetet előtérbe helyezni.
Az érték, amikor már beépül ebbe az egészbe, kicsit olyan, mint egy vírus
– fogalmaz a festő. Ez képes megmérgezni az alkotási folyamatot, mert ahogy a képzőművész fogalmaz:
Nem tudsz szándékosan jót festeni.
Véleménye szerint ha az ember egész életének munkásságát összegzi, van, hogy a legelső, máskor a legutolsó képe volt csak igazán tökéletes. Arra is ráébredhet, hogy egyik műve sem volt elég jó, de arra a konklúzióra is juthat, hogy minden képe úgy tökéletes, ahogy van. Nem lehet tudatosan kontrollálni az egészet, az alkotás pillanatában pedig nehéz ezt megítélni. Nála volt, hogy félretett képeket, mert úgy érezte, a mű nem halad semerre, majd napokkal később nem értette, hogy korábban mi volt a baja az adott festménnyel.
Valami, ami különbözik az eddigitől
Márton Ákos Barnabás két éve dolgozik a youngart galériával, ahová ő maga jelentkezett. Az online galériát eddig elsődlegesen a művészek keresték fel, közülük a galéria kurátorai és szakmai csapata választotta ki azokat az alkotókat, akikről úgy vélték, hogy passzolnak az arculathoz.
Eddig az volt a protokoll, hogy a művészek jelentkeztek hozzánk a weboldalon keresztül. Éppen ma volt egy olyan megbeszélésünk, ahol arra jutottunk, hogy azt az irányt is el fogjuk kezdeni, hogy elmegyünk a képzőművészeti egyetemek diplomamunka-kiállításaira, és ott is próbálunk megkeresni olyan művészeket, akikben látunk potenciált
– meséli Szabó-Varga Melinda.
A galéria elsősorban feltörekvő kortárs alkotókkal dolgozik együtt. Az ő interpretációjukban „az, hogy valami kortárs, annyit tesz, hogy valamiben különbözik attól, ami előtte volt. Újszerű, friss, lendületes.” Noha a név azt sugallja, hogy fiatal alkotókkal dolgoznak, Szabó-Varga Melinda elmondta, hogy nincs életkorbeli megkötés náluk, de igyekeznek a feltörekvő alkotókra fókuszálni.
Márton Ákos Barnabás is a progresszivitásra, az újszerűségre törekszik, próbál „a spektrum minden irányában” haladni. A nagy formátumú képek iránti rajongása volt, hogy hátrányt okozott számára, mivel a kicsiben megtervezett vázlat több méteres megvalósításban már nem működött. Saját tapasztalatai alapján
akkor kezdenek az alkotásai igazán jóvá válni, amikor elengedi az erőszakos ragaszkodást az eredeti terveihez, és engedi, hogy a kép a saját útján fejlődjön.
A pacuhákat (lompos, rendetlen öltözetű személy – a szerk.) ábrázoló festményeinél is történeteket szőtt az alkotási folyamathoz. Gyakran fest emberalakokat, akár többet is egy képen, ahol a köztük lévő kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. Ezek részben saját emlékei, amelyek megadják a művek érzelmi töltetét, de közben szórakoztatja is magát velük az alkotási folyamatban.
Művei a youngart MOM Parkban szervezett pop-up kiállításán is láthatók. A december közepéig látogatható tárlaton közel száz alkotó képeit tekinthetik és vásárolhatják meg az érdeklődők.