Miután megnyerte az Index dalversenyét és a Deezer globális tehetségkutatóját, majd rövidesen bemutatta Supersonic Overdrive című debütlemezét, a Middlemist Red többállomásos európai turnéra indult. A fiatal magyar zenekar így olyan menő nagyvárosokban léphetett fel, mint Berlin, Prága, Varsó vagy épp Vilnius.

A turné utolsó két koncertjét már hazai helyszínen adják: csütörtökön Győrben játszottak, szombaton pedig a budapesti Dürer Kertben zenélnek majd a kanadai July Talk társaságában, akik tavaly már olyan nevekkel együtt léptek fel, mint a Weezer, a Tegan and Sara vagy épp a Billy Talent. A turnézáró fellépés előtt a Middlemist Red élménybeszámolót tartott.

A zenekar turnéját Czeglédi 'Szasza' Szabolcs, a Run Over Dogs frontembere szervezte, aki korábban már saját zenekarának is tervezett hasonló, több országot érintő koncertsorozatot. Ő magával hozta zenésztársát, Gál Mátét is, aki egy személyben volt a Middlemist Red sofőrje és roadja, valamint ő biztosította a buszt is a többnapos kiránduláshoz.

Gyakori téma volt egy európai turné megvalósítása, de csak a nagylemez megjelenését követően kezdett el igazán formát ölteni. Sikerült megtalálni a megfelelő embereket, és a zenekar is rutinosabbá vált addigra. A legnagyobb köszönet Szaszának jár, aki már tavaly is szervezett a saját zenekarának egy európai turnét, és most nekünk is ő szervezte le. Folyton mutogatta a több tíz oldalnyi levelezéseket, rengeteg munka volt benne!

A zenekar saját próbaterméből indult Prágába egy hétfő reggel. Mivel csak az utolsó este derült ki, hogy a turnébuszban csak audiocédéket tudnak hallgatni, a tagok az utolsó percekben, kétségbeesve túrták elő rég elfeledett gyűjteményeiket. A helyszínre érve a cseh főváros egyik legjobb klubjában, a Roxyban játszottak, ahol több mint 300 ember volt rájuk kíváncsi.

Prágából a kelet-németországi Chemnitzbe utaztak tovább, ami az Érchegység északi lábánál fekszik, és olyan testvérvárosai vannak, mint Manchaster, Ljubljana vagy Düsseldörf.

Chemnitz kicsit olyan, mintha az NDK-ba érkeztünk volna. Itt egy eléggé csöndes és elhagyatott részt jártunk be. Egy Nikola Tesla nevű helyen játszottunk, ami simán belefért volna a Joy Divisionről szóló Control című filmbe. A szállásunk is hasonlóan atmoszférikus és kissé ijesztő volt, úgyhogy éjszaka el is kezdődtek az ijesztgetések egymás közt.

Innen Berlin felé vették az irányt, ahol a helyi Kaffe Burger szervezője és lemezlovasa megsúgta nekik, hogy nem messze van egy hely, ahová sok híres zenész visszajár. Például Anton Newcomb, a rengeteg kábítószert elfogyasztó Brian Jonestown Massacre nehézfejű frontembere is a törzshelyeként emlegeti a 8mm nevű bárt, ahol több zenekar is megfordul, amikor turnéja során érinti a várost.

Mikor leértünk sajnos nem találtunk senkit, de egy cédét a biztonság kedvéért otthagytunk a pultosnak. Aki arra jár, mindenképp nézzen le!

A Middlemist Red a turné egyetlen koncert nélküli napját szintén a német fővárosban töltötte, ahol szállásuk erkélyén, egy gitár és sörösüveg társaságában telt el a nap nagy része.

Később természetesen a városban is körülnéztünk. Prágában sörmúzeumban, itt pedig a Ramones-múzeumban jártunk. Sőt, Soma utcazenélt is egy darabig!

A második berlini bulit egy magyar vonatkozással is rendelkező foglaltházban tartották.

A hangtechnikus rögtön azzal kezdte, hogy pakoljunk ki mindent a buszból, mert errefelé általában feltörik az autókat. Ez volt talán legkisebb, de mégis az egyik legkülönlegesebb légkörrel rendelkező hely, ahol játszottunk. A szállásunk is a házban volt, az egész egy hatalmas kommuna! A szint, ahol ágyat kaptunk a legkülönfélébb embereknek adott menedéket.

Varsóban a turné egyik legjobb hangulatú koncertjét adták, amit egyrészt az előzenekar, a helyi, Den Drones nevű lo-fi csapat bemelegítésének, másrészt pedig annak köszönhettek, hogy épp a lengyel-magyar barátság napjának előestéjén léptek fel.

Nyitottak voltak az emberek és közvetlenek. Ott beszélgettünk a legtöbbet a közönséggel, majd hajnalig buliztunk a lengyelekkel.

Másnap már Vilniusban, Litvánia fővárosában zenéltek, ami főleg a hidegről és a sok-sok fagyoskodásról maradt emlékezetes a Middlemist Red számára.

Baromi hideg volt még március végén is! A hely, ahol játszottunk pont az ellenkezője volt a berlini foglaltháznak: minden elég steril volt, baromi jó technikával. Annak ellenére, hogy vasárnap játszottunk, nagyjából száz ember jött el ránk, ami a hely méretét tekintve majdnem teltháznak számított. A buli után nem sokkal viszont el kellett indulnunk. A koncertünk alatt Máté, a sofőrünk a buszban aludt, hogy bírja a 15 órás utat Česke Budejovicéig.

Az utat végül bő 17 óra alatt tették meg a remek söreiről híres Česke Budejovicébe. A cseh város viszont kellemetlen meglepetéseket is tartogatott a zenekar tagjai számára, akik egyébként végigaludták az oda vezető utat.

Hamar rájöttünk, hogy a városban nem igazán kíváncsiak az élőzenére, ha az nem metalcore. Annak ellenére, hogy itt volt rajtunk a legkevesebb ember, hihetetlen jó koncertet játszottunk. Mátét itt is lefektettük aludni, mert kb. kettő körül el kellett indulni. A tulaj viszont be akart volna zárni már elég hamar, így komoly munkát fektettünk abba, hogy a helyen maradhassunk annak érdekében, hogy Máté ki tudja pihenni magát. Hazafelé még utoljára végigpörgettük párszor a Ganxsta Zolee és a Kartel 2004-es lemezét (Szabad a gazda), majd kb. reggel nyolcra meg is érkeztünk a Vágóhídra.

A Middlemist Red összességében eseménydúsként és sűrűként emlékszik vissza a külföldi turnéra, melynek nyolc napja alatt hétszer koncerteztek. Azt mondják, belejöttek az utazgatásba, és még csinálták volna egy darabig.

Ne feledjék, a zenekart legközelebb szombat este, a kanadai July Talk társaságában, nézhetik meg a Dürer Kertben!