Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTrumpnak lassan hálóval kell összefogdosnia a zenészeket
További Stenk cikkek
Donald Trump szerint ő egyesíti a nemzetet, de ezt sehogy sem sikerülni igazolnia: a felkért előadók sorra mondják vissza a fellépésüket a beiktatási ceremóniáján, maradnak a gyerekek és a lakodalmas sramlizenészek. Pedig korábban nagy dicsőségnek számított a gálán zenélni.
„Donald Trump elkötelezett abban, hogy egyesítse az országunkat, amikor újra megünnepeljük az amerikai rendszer alapját, a hatalom békés átadását. A 2017-es beiktatási ceremónia tükrözni fogja a megválasztott elnök mohó vágyát arra, hogy biztonságosabbá és erősebbé tegye az országunkat” – nyilatkozta Tom Barrack, a Trump elnöki beiktatási ceremóniájának bizottsági elnöke. De ha a ceremónia valóban tükröz bármit is abból, milyen lesz Donald Trump kormányzása alatt az ország, akkor Isten óvja Amerikát.
Mert ha a ceremónia eddig belengetett fellépőinek reakciói alapján kell ítélni, akkor Trump nemhogy nem egyesíti az országot, hanem minden eddiginél jobban megosztja azt. A zenészek már a kampány alatt igyekeztek minél inkább egyértelművé tenni, hogy utálják Trumpot, és nem győzték megtiltani az elnökjelöltnek, hogy az ő zenéiket használja a kampányban, aztán a megválasztása után is gyorsan kifejezte a szórakoztatóipar, mennyire nem értenek egyet a nép döntésével. Ilyen előzmények után már sejteni lehetett, nem lesz egyszerű összeállítani a beiktatási ceremónia fellépőlistáját. És tényleg nem is lett az.
Pedig Amerikában, ahol egyáltalán nem nézik olyan ferde szemmel a hírességek politikai állásfoglalásait, mint Magyarországon, és ahol egy csomó sztárnak teljesen egyértelmű, hogy nemcsak nyilatkozatokkal, de pénzzel is támogatják a nekik tetsző jelölt kampányát, korábban nagy dicsőséget jelentett fellépni az elnöki beiktatási ceremónián. Úgyhogy nem is nagyon volt elképzelhető, hogy hálóval kelljen összefogdosni azokat a hírességeket, akik egyáltalán hajlandóak együtt mutatkozni Donald Trumppal.
1993. január 19-én olyan fellépői voltak Bill Clinton első beiktatásának, mint – a zenészek közül – Michael Jackson, Barbra Streisand, Elton John, a komikusok közül Chevy Chase és Bill Cosby, a színészek részéről pedig Jack Lemmon és James Earl Jones, azaz Darth Vader. George W. Bushnak a Destiny’s Child, Ricky Martin és Denyce Graves zenélt, Obamának pedig Aretha Franklin, Beyoncé és Kelly Clarkson.
Ehhez képest egyelőre, pár héttel a gála előtt egy „nagyobb” fellépő biztos csak: a mindössze tizenhat éves énekeslány, Jackie Evancho, az America's Got Talent második helyezettje. A többi biztosra vehető fellépő névsora olyan, hogy végigolvasva az ember rögtön megérti,
miért nevezte a Hyatt Regencyben tartandó, január 19-i bált a tekintélyes zenei magazin, a Consequence of Sound „egy adag gőzölgő szemétnek”.
Az egyikük Beau Davidson, aki American Gentleman: The Reagan Years című lemezéről fog dalokat játszani. Azaz olyan, 80-as évekbeli szerzemények feldolgozásait, amelyek a Reagan-éra alatt jelentek meg. Rajta kívül fellép a The Mixx nevű esküvői zenekar, valamint olyan teljesen ismeretlen DJ-k, mint DJ Romin, DJ Young Rye, DJ Flow és a neve alapján leginkább odaillő DJ Freedom. Jelen lesz még a Star Spangled Singers, hogy hazafias dalokat énekeljen.
Jóval szebb azon sztárok listája, akik vagy visszamondták a felkérést, vagy valaha elméletben nyilatkoztak arról, hogy vállalnának-e ilyen fellépést Donald Trump tiszteletére. Ice T például kitwittelte, bár valószínűleg csak poénból, hogy „Épp most hívtak, hogy lépjek fel a beiktatási ceremónián, de nem vettem fel, és blokkoltam a számot is”. De a hamarosan bemutatandó, hazafias érzelmektől elcsöppenő Patriots Day színésze, Alex Wolff nála is elegánsabban intézte el a kérdést:
„Soha a kurva életben”
– felelte a The Wrap ezt firtató kérdésére.
Persze nagyobb fejfájást okozhatnak Trumpnak azok az előadók, akiket tényleg szerettek volna odaédesgetni a gálára. Az első Vince Neil volt, a Mötley Crüe énekese, bár az ő esete kicsit furcsa: ő azt nyilatkozta, már hónapokkal az eredményt előtt felkérték, hogy énekeljen a gálán, „akárki is nyer”, amire igent is mondott. „De úgy tűnik, így, hogy a republikánusok nyertek, már nem vagyunk meghívva”, mondta később.
Sokkal nagyobb dobást lengetett be Anthony Scaramucci, az elnökváltás levezényléséért felelős csapat tagja: ő a BBC-ben jelentette be, hogy Elton John is játszani fog a bálon, aminek elég nagy gesztusértéke lett volna a rosszabb esetben elvakultan homofób, vagy finomabban szólva az LMBT-ügyekben nem túl elhivatott Trump részéről. Elton John ügynöke viszont hamar és gyorsan rövidre zárta az ügyet egy nyúlfarknyi közleménnyel: „Nem igaz. NEM fog fellépni.”
Andrea Bocelli olasz tenorista viszont Trump stábja szerint maga ajánlotta fel a leendő elnöknek, hogy fellépne a gálán, ami szép összeborulásnak tűnt az után, hogy Trump egész családjával együtt részt vett Bocelli egy koncertjén. Ennek ellenére a Trump-gyűlölet olyan erős, hogy még az elhivatott Bocellit is meggyőzte arról: jobb lesz, ha nem vesz részt a bálon. Az énekes hosszú mérlegelés – és az őt ért kritikák – után ugyanis úgy döntött, mégsem lép fel, mert fél, hogy nagyon berágnának Trump és az ő elveinek ellenzői. Igaz, Trump stábja igyekszik úgy kommunikálni ezt a kis vereséget, hogy ők utasították vissza Bocelli felajánlását, azt meg csak ők tudják, valójában kinek van igaza.
A tizenhatszoros Grammy-díjas David Fostert, aki amellett, hogy szintén zenész, olyan előadók producereként is ismert, mint Alice Cooper, Andrea Bocelli, Toni Braxton, Michael Bublé, a The Corrs, Céline Dion, Whitney Houston, Jennifer Lopez, Rod Stewart, Donna Summer, Madonna, vagy Barbra Streisand, szintén megpróbálták elcsábítani. Foster egy egészen visszafogott nyilatkozatban tisztázta, hogy nem lesz ott a neve a fellépők listáján: „A rend kedvéért: korábban felkértek, hogy vegyek részt a beiktatási ceremónián, de illedelmesen és tisztelettel visszautasítottam.”
A következő, és egyelőre utolsó áldozat Céline Dion volt. A The Wrap tűzhöz közel álló forrásai szerint Steve Wynn, egy Las Vegas-i szállodatulajdonos ígérte meg cimborájának, Trumpnak, hogy simán leköti a ceremóniára a kanadai énekesnőt, csak azzal nem számolt, hogy Dionnak esetleg esze ágában sem lesz igent mondani neki.
A The Wrap hollywoodi forrásai azt állítják, nem ez az első eset, hogy Wynn cserben hagyja Trumpot: állítólag azt is megígérte, hogy leszervezi Garth Brooks country sztárénekest, aki amúgy is lekötelezettje volt a hoteltulajdonosnak, mivel négy évig az ő egyik vegasi helyszínén léphetett fel. De Brooks is azok közé tartozik, akik nem lépnek fel majd a ceremónián, igaz, a TMZ kérdésére a sztár azt állította, nem is hívták, arra pedig, hogy elméletben igent mondana-e, csak egy olyan zavaros választ adott, hogy „Minden a szolgálatról szól”.
A The Wrap egyébként úgy tudja, a leggyakoribb ellenérv az a sztárok között, hogy nem akarják „normalizálni”, legitimálni mindazt, amit Trump képvisel. Hasonlóan nyilatkozott a BBC-nek a Grammy-díjas John Legend zenei producer is, aki Obama több hívására igent mondott: „A kreatív emberek általában elutasítják a bigottságot és a gyűlöletet. Ennél jóval szabadabban gondolkodunk. Ha valaki az elkülönítésről, a gyűlöletről, a bigottságról prédikál, aligha fog túl sok kreatív embert találni, aki azt szeretné, ha egy mondatban említenék vele.”
A The Wrap jól értesült forrása úgy tudja, hogy Trump egyrészt nagyon csalódott a stábjában, hogy azok képtelenek pár tisztességes, A-listás sztárt leszervezni a bulijára, másrészt viszont kiadta a végső, elkeseredett utasítást, hogy mindent bele alapon szerezzenek végre egy valamire való fellépőt. Valaki szólhatna nekik, hogy a koncertnaptár alapján úgy tűnik:
Ne maradjon le semmiről!