A New York-i Kortárs Zenei Archívum 1985 óta gyűjti a klasszikus lemezfelvételeket. Alig egy éve kötöttek szerződést az Internet Archive-val, hogy a Great 78 Project keretében régi gramofonlemezek és viaszhengerek digitalizálásán dolgozzanak.

Az audiovizuális tartalmak digitalizálásával foglalkozó George Blood L.P.-vel és más jelentkezőkkel közösen fogtak hozzá, hogy digitalizáljanak több mint ötvenezer, 78-as fordulatszámú hanglemezt, és feltöltsék azokat az Internet Archive-ra. A végleges gyűjteményt mindenki meghallgathatja az összes pattogással, recsegéssel és más autentikus lemezzajjal együtt.

Az Internet Archive-nak már így is van körülbelül kétszázezer lemeze, amiket adományként gyűjtöttek. A felvételek többsége az ötvenes évek előttről származik. Ezek a lemezek még nem vinilből, hanem sellakból készültek; könnyeben törtek, és a lejátszásuk is zajosabb volt, mint a mai, 33,3-as fordulatszámú hanglemezeké. Digitalizálás nélkül ezek a zenék örökre elvesznének.

Az Internet Archive-nál elsősorban arra koncentrálnak, hogy azokat a zenéket digitalizálják be, amik nehezebben hozzáférhetők, vagy nem túl híresek. A gyűjteményben vannak korai blues-lemezek, amerikai ős-country, jódlizás, illetve az 1940-es évek szintetizátorával, a Novachorddal készített felvételek is.

Maga a digitalizálás nem egyszerű folyamat. A különböző lemeztípusokhoz más-más tűket kell használni, és mivel az 1920-as évekig nem egységesítették a lemezek fordulatszámát, néha nem egyértelmű, hogy egy-egy korongot milyen sebességgel kéne lejátszani. A cél nem az, hogy feljavított, remasterelt formában rögzítsék meg az eredeti felvételeket, hanem hogy történelmi leletként őrizzék meg őket.

Az új anyagokról nemcsak az archívumból értesülhetünk. A projektnek saját Twitter-oldala is van, ahol mindig láthatjuk, mik a legfrissebb feltöltések.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!