Albumkritikát életúttörténettel kezdeni elég nagy ostobaságnak tűnik. Mégis, van az a lemez, amit lehetetlen megérteni anélkül, hogy ismernénk a nyomort, amelyet az alkotónak fel kellett falnia, hogy az ilyen formában hasznosulhasson benne. Szóval van ez a csávó, Ren Erin Gill, vagy alkotói nevén szimplán Ren. Valószínűleg a többség nem hallott róla annak ellenére, hogy 2009 óta aktív, mostani lemeze pedig

Ennek egyszerű oka, hogy egyszer már felfedezték, csak eltűnt. Még be sem töltötte a húszat, már a három legnagyobb zenei kiadó egyike, a Sony Music kínált neki szerződést. Majd Ren beteg lett, nem is akárhogy. 24-ből 23 órát ágyban fekve töltött, az orvosok pedig sokáig nem tudták, mi baja van. Évek teltek el, mire a félrediagnosztizált fiúnál rájöttek, hogy valójában Lyme-kóros.

Hiába indult el annak idején a lemezírás, a fellépések, az interjúk, miután felgyógyult, ott állt egyedül. Mindent megkapott, amire a legtöbb zenész vágyik, majd önhibáján kívül mindezt elvették tőle. Ekkor kezdődött Ren igazi története, új albumán is erről mesél. Ez a Sick Boi.

Vajon miért nem törik meg egy ember? Ren, amikor kiesett 2010-ben a zenei körforgásból, nem állt le teljesen. Otthon, egymagában folytatta az életét, dalokat írt, gyakorolt, fejlesztette magát, mindenbe belekapaszkodott, amire rá lehet sütni, hogy „haladás”.

A szerződését kukába hajították, zenésztársai más projektek után néztek. Orvosai sem javítottak sokat a helyzetén – kezdetben krónikus izomfáradtságként diagnosztizálták félre a betegségét, amelyhez szerintük bipoláris személyiségzavar és depresszió párosult. Mire a pontos diagnózis megszületett a Lyme-kórról, addigra Ren elvesztett szinte mindent, amiért addig dolgozott. Ráadásul a zenész a mai napig autoimmun betegséggel küzd. 

Életben tartották a célok

Ez mégsem volt elég ahhoz, hogy feladja. Megtapasztalta, hogy mekkora sikert érhet el a kemény munkával, így betegsége dacára addig dolgozott, hogy amikor talpra állt, képes volt egymaga elkészíteni debütáló lemezét, amelyet 2016-ban adott ki Freckled Angels címen.

Amikor a legrosszabbul voltam, és képtelen voltam csinálni bármit is, a tény, hogy korábban megtapasztaltam egyfajta zenei sikert, segített rajtam. Úgy éreztem, ha feladom, eldobok magamtól minden lehetőséget, amely rám várna, amikor a dolgok jobbra fordulnak majd

– nyilatkozta a zenész a Rolling Stone magazinnak adott interjújában.

Noha elsődlegesen rapperként hivatkoznak rá a szakmában, zenei tudása vitathatatlan. Számos hangszeren játszik profi és félprofi szinten, és a hiphop mellett az énekben is járatos. Az olyan slágerei, mint a Violet's Tale és a Hi Ren hamar felkavarta az állóvizet, de a mostani lemezzel daltrilógiává bővült Money Game-csokor is nagy sikert aratott.

Témáit tekintve igen sokoldalú. Gyakran emberi történetekkel igyekszik átadni egy-egy üzenetet, máskor saját tapasztalatairól beszél brutális őszinteséggel. A Hi Ren című dal is ilyen volt, amelyben a pszichózis, a mentális küzdelem van a központban, amelyet megtapasztalt hullámzó élete során. Ez a kendőzetlenség tette őt igazán sikeressé, követői ezekre a valós érzésekre tudnak igazán reagálni.

Egy kis félreértés

Ez akkor bizonyosodott be igazán, amikor a CNN a rapper Hi Ren című dalát hozta fel példaként egy anyagában. A fiatalokra káros tartalomként említették, mivel azt hitték, a dal az öngyilkosságot pártolja. A valóságban ez fordítva van, ezért Ren rajongói kész cunamit zúdítottak a csatornára kommentek, posztok és üzenetek formájában. 

Az őszintesége többnyire sikert hozott Ren számára, kiemelve őt tartalmilag is a zenei sodorból, erősítve művészetének progresszív vonalát. Új albuma, a Sick Boi szintén ezt viszi tovább. A lemez, amely – 16 számmal – több mint egy órás, jó néhány stílust kever az old school és new school hiphoptól a progresszív zenén át a különféle elektronikus és akusztikus műfajokig. Egy stílusnévvel behatárolni dőreség lenne,

Hibátlannak sem mondanám, de a progresszivitás nem szükséges, hogy tökéletességgel párosuljon. A kísérletezés hibái támpontként szolgálnak az előadónak és a hallgatónak is. A lemez dalai között nincsenek „elrontott” alkotások. Inkább azt lehetne mondani, hogy az album első felén számos kimagasló dal hallható, míg a második kicsit beragad, és néhány jó pillanattól eltekintve helyenként repetitívvé válik. 

Míg az első részben az olyan dalok, mint a címadó Sick Boi, a Money Game Pt.3 vagy a Murderer igazán erősre sikeredtek, a második felében inkább csak egy-egy pillanat az, ami fel tud zárkózni – például a Loco eleje vagy a Down on the Beat egy-egy momentuma. Ettől függetlenül egyáltalán nem meglepő, hogy a Sick Boi című lemez hatalmas sikert aratott. Felküzdötte magát az első helyre az Egyesült Királyság albumlistáján.

Legyen még ott, ahonnan ez jött

Külön érdemes kiemelni, hogy Ren – mióta dobta a kiadó a betegsége miatt – független előadóként tevékenykedik. Ez annyit tesz, hogy nem áll mögötte dollármilliárdos cég, amely tolná. Egyszerűen – miközben folyamatosan küzd a betegségeivel – minden maradék erejét arra használja, hogy haladjon, mert ezt akarja csinálni, ez a célja. 

Jelenleg több mint egymillió ember követi Rent a YouTube-on, és a Spotifyon is milliós a havi hallgatottsága. Idei áttörésének köszönhetően pedig már most számos vezető fesztiválra felkérték a zenészt, aki függetlenként már a kiadóval rendelkező alkotókat utasítja maga mögé.

Egyfelől az igazi kreativitás és akaraterő előtt nincsen leküzdhetetlen akadály. Másrészt van igény és kereslet az újra, az őszintére. Harmadrészt pedig nem szükséges nagy kiadói béklyójába vernie magát az embernek a sikerért. A történetéből bár nem forgatható hollywoodi kasszasiker, bizonyítékként szolgál minden ember számára, aki azt érzi, hogy az élet keresztbe tett neki. Reméljük, Ren idővel még magasabbra ível, a jövőben pedig hasonlóan erős albumokat kapunk tőle.

8.4/10